MIvel a két település közti vagyonmegosztási per még nem zárult le, így utcái, terei, de még közigazgatási határa sincsenek a Balatonkeneséről öt éve, 2014-ben népszavazással levált Balatonakarattyának. Van viszont egy kormányhivatali felszólítása, hogy törvényes működése érdekében sürgősen alkosson meg néhány rendeletet.
Akarattyának nincs környezetvédelmi programja és nincs saját településfejlesztési koncepciója sem. A két rendeletet már rég meg kellett volna alkotnia a képviselő-testületnek, de mivel ezt nem tette meg, a Veszprém Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívással élt, és felszólította a képviselő-testületet, hogy 2019. október 31-ig készítse el ezeket.
A falunak jogilag nincs saját területe
A képviselő-testület a kormányhivatalnak küldött levelében azt válaszolta, hogy önhibáján kívül nem tudja megalkotni a rendeletet. Bár októberben lesz öt éve, hogy Balatonakarattya levált Keneséről, azóta sincs ingatlan-nyilvántartási joga, jogi értelemben területe sincsen. Balatonkenese a törzsvagyont (közterületek, így az utcák, terek például) még részben sem adta át Balatonakarattyának, így a falu teljes területe Balatonkenese város tulajdonában áll – érvel az akarattyai polgármester.
| ||
Matolcsy Gyöngyi polgármester, Matolcsy György MNB-elnök volt felesége szemléltette is, hogy a gyakorlatban ez mit jelent. Matolcsy Gyöngyi 2014 óta Balatonakarattya polgármestere (2016-ban vált el a jegybankot irányító férjétől).
Amennyiben egy balatonakarattyai lakos az ingatlanából a közterületre lép, úgy nem Balatonakarattya, hanem Balatonkenese tulajdonában álló területre lép ki. Mivel nincs a falunak jogi értelemben saját területe, nincs közigazgatási határa, nem világos, nem is tudják, milyen területre kellene megalkotni a szóban forgó rendeleteket.
A hivatalok érdemi segítséget nem adtak
Balatonakarattyáról és Matolcsy Gyöngyi itteni és egyéb irányú működéséről a Magyar Narancs többször hírt adott. Így arról, hogy milliárdos fejlesztéssel kecsegtette a helyieket Matolcsy Gyöngyi, vagy arról, hogyan játszotta el a stróman szerepét férje mellett, ha állami tulajdonú céget vásároltak.
| ||
Balatonakarattya Község Önkormányzata számos hatóságot – köztük a Veszprém Megyei Kormányhivatalt is – megkereste a helyzet jogi rendezése érdekében, azonban érdemi segítséget semmilyen hivataltól nem kapott – magyarázta a helyzetet Matolcsy Gyöngyi a hivatalnak küldött levelében.
Az ingatlan fele, a lakosság harmada
Három éve tart az a per, amelynek során meg kellene állapítani Balatonakarattya közigazgatási határát, ami azért halad ilyen lassan, mert az a vagyonmegosztást is érinti. Az Akarattya által meghúzott határral az ingatlanvagyon fele kerülne a településhez, holott lakosságszám alapján csak körülbelül a harmada illetné meg.
| ||
Az, hogy Akarattyának egyetlen utca sincs a tulajdonában, nem akasztja meg a fejlődést. A pályázatokhoz, beruházásokhoz a balatonkenesei képviselőtestület – mint törvényes tulajdonos – természetesen hozzájárulását adja. Erről még a vagyonmegosztás per kezdetén biztosította a települést Tömör István balatonkenesei polgármester; például az idén épült meg uniós pénzből a balatoni bringakörút akarattyai szakasza.
A falu jegyzőjét és Rozs Péter balatonakarattyai alpolgármestert levélben kérdezte a Narancs.hu, hogy a lakosságot, üdülőtulajdonosokat és magát az önkormányzatot a mindennapi életben mennyire érinti hátrányosan, hogy a törzsvagyon nincs még a falu tulajdonában. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
