A Kecskeméti Törvényszék elfogultnak tekinthető bírái marasztalták el az ellenzéki politikust?

Kis-Magyarország

A Kúriának benyújtandó felülvizsgálati kérelem, valamint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése lehet az eredménye annak az ügynek, amelyben Galbács Mihály volt gyulai fideszes alpolgármester, immár ellenzéki politikus és Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), a békési fürdőváros első embere akaszkodott össze. A magyarázat nem más, mint Görgényinek a Bács-Kiskun megyében bírósági titkárként dolgozó testvére és a bírák közötti baráti viszony.

Lapunk cikke alapján még szeptemberben Senyei Györgyhöz, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjéhez fordult Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. „Helyénvalónak tartja-e, hogy ugyanazon perbeli felek esetén egyik ügyben –  amikor az ellenzéki képviselő a vádlott – eljár a törvényszék, a másikban viszont – amikor a kormánypárti polgármester a vádlott – elfogultságra hivatkozva megtagadja az eljárást? Tervez-e Elnök Úr vizsgálatot indítani az ügyben?” – kérdezte Hajnal Senyeit.

Az eset mögött egy évekkel ezelőtti gyulai belharc áll. Görgényi Ernő és egykori helyettese, a korábban a Fideszben politizáló Galbács Mihály alpolgármester viszonya 2017-2018-tól erősen megromlott. Galbácsot Görgényi és frakciótársai különböző, máig nem igazolt visszaélésekkel gyanúsították meg, kizárták ki a Fidesz képviselőcsoportjából. Galbács 2019 nyarán, néhány hónappal az önkormányzati választás előtt egy 23 oldalas dolgozatot küldött el a Fidesz felső vezetésének. (Galbács később a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom polgármesterjelöltje lett.) Ebben Görgényi és egy jól körülhatárolható helyi vállalkozói kör összefonódásáról írt. Görgényi később, részben erre válaszul, olvasói levelet írt a Magyar Nemzetbe. Ezt követően Görgényi és Galbács büntetőeljárást kezdeményezett egymás ellen, magánvádlóként Görgényi a 2019-es helyhatósági választás előtt írt Galbács-dolgozat, míg Galbács Görgényinek a kormánylapban megjelent véleménycikke miatt indította a rágalmazás miatti büntetőpert a másik ellen. Mindkét perben a magánvádlóként fellépő kezdeményezőknek adott első fokon igazat a Békéscsabai Járásbíróság ugyanazon bírája.

Nem meglepő módon mindketten fellebbeztek az elsőfokú, kölcsönösen elmarasztaló ítéletek ellen. Az ügyben illetékes Szegedi Ítélőtábla mindkét esetben is a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki a másodfokú eljárás lefolytatására. Ám míg a büntetőeljárást néhány hónappal előbb elindító Görgényi esetében megtartották a pert a Kecskeméti Törvényszék büntetőtanácsa előtt, helyben hagyva az elsőfokú ítéletet, alig három hónappal később a Kecskeméti Törvényszék összes büntetőszakos bírója elfogultságot jelentett be, amikor Galbács volt a vádló, Görgényi pedig a vádlott. A történtek miatt Bárándy Gergely, Galbács Mihály ügyvédje felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. Nem sokkal később született meg Hajnal Senyeihez írt levele. Ennek nyomán Senyei jelentéstételre kötelezte Husek Dávidot, a Kecskeméti Törvényszék elnökét.

Hajnal Miklós a napokban kapta meg Senyei Miklós válaszát, ami részben új információkkal szolgált. Ám azt a kérdést, egyben jogi dilemmát nem oldotta fel, hogy a Kecskeméti Törvényszék összes bírája miért jelentett elfogultságot, amikor Görgényi Ernő a vádlott, s miért nem, amikor ő a vádló.

Senyei válasza szerint a Görgényi kezdeményezte büntetőügy 2021 decemberében érkezett a Kecskeméti Törvényszékre, és abban a másodfokon eljáró bíróság 2022. május 19-én hozott jogerős döntést, helyben hagyva a Békéscsabai Járásbíróság elsőfokú ítéletét. Míg a Galbács kezdeményezte per iratai 2022. június 16-án érkeztek a Kecskeméti Törvényszékre, s azt ott nem ugyanazon büntető tanácsnak osztották ki. Az utóbb érkezett ügy kiosztását követőn néhány nap múlva jelezték az eljáró tanács tagjai, hogy kizárásukat kérik, arra hivatkozva, hogy „baráti kapcsolatban állnak egy, a Kecskeméti Törvényszékkel igazságügyi szolgálati jogviszonyban álló bírósági titkárral, aki Görgényi Ernő testvére”. E rokoni kapcsolat bejelentése után a Kecskeméti Törvényszék valamennyi büntetőszakos bírája kizárását kérte, áll az OBH elnöke Hajnal Miklósnak címzett levelében.

Majd a bírói hivatal vezetője részletesen ismerteti ennek a jogi hétterét és összefüggéseit. Megállapítja, hogy „azt a bírót, aki maga kéri kizárást, az ügy további intézéséből feltétlenül ki kell zárni”. Végül arra hívja fel a figyelmet Senyei György: „a büntetőeljárás meghatározott résztvevőinek lehetősége van, hogy amennyiben ilyen nyilatkozat megtételére a bíró részéről nem került sor, és ennek következményeként ügyükben kizárt bíró vett részt, az ügydöntő határozattal szemben – rendkívüli – jogorvoslattal éljenek. Amennyiben ugyanis az ügydöntő határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt, úgy ez a Büntetőeljárásról szóló törvény idevágó passzusa alapján hatályon kívül helyezési okot jelent, amely

akár a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra is alapot ad.”

Azóta a Senyei-válaszra alapozva észrevételt tett az ügyben a Kúriánál Galbács Mihály ügyvédje, Bárándy Gergely. Kifejtette, maradéktalanul egyetért Senyeinek azon szakmai álláspontjával, amely szerint „a leírt tények a jelen ügyben alapot adnak a Kúria előtti felülvizsgálatra”. Bárándy szerint mindebből „egyértelműen következik, hogy a Kecskeméti Törvényszék jelen ügyben meghozott ügydöntő, jogerős végzését olyan bírák hozták meg, az ügyet olyan tanács tagjai bírálták el, akik elfogultnak tekinthetők”. Az ügyvéd a Narancs.hu-nak kifejtette, meglátása szerint erre alapozva a Kecskeméti Törvényszék Galbács Mihályt elmarasztaló másodfokú ítéletét hatályon kívül kell helyezni.

„Az utóbbi években sokszor érezzük azt Magyarországon, hogy végigviszünk egy visszás ügyet, mégsincs semmi eredménye. Most más a helyzet. Senyei válasza alapján a Kúriának aligha lehet más döntése, minthogy hatályon kívül helyezi a korábbi, Galbács Mihályt elmarasztaló döntést. Olyan országban szeretnék élni, ahol rendszeresen olyan korrekt válaszokat kapunk, mint amit most én kaptam a OBH vezetőjétől. Ettől még kérdés marad, hogy a Kecskeméti Törvényszék az egyik esetben miért nem vette észre azt, amit utóbb viszont észlelt” – nyilatkozta Narancs.hu-nak az ügyet a politika részéről felkaroló Hajnal Miklós.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenése után, szerda reggel jutott el hozzánk az a dokumentum, amelyet október 18-án észrevételként küldött el a Kúriához Görgényi Ernő. Az észrevételt azt követően tette a kormánypárti városvezető, hogy a Kecskeméti Törvényszék összes büntetőszakos bírója elfogultságot jelentett be az ügyben, melynek nyomán Bárándy Gergely, Galbács Mihály jogi képviselője a történtek miatt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. 

A Kúriának tett nyilatkozatában Görgényi kifejtette, hogy a bejelentett elfogultsággal kapcsolatban semmilyen közvetlen ismerete nincs, a Kecskeméti Törvényszék büntető szakos bíróit nem ismeri és nem tud semmilyen olyan körülményről, amely személyével kapcsolatban elfogultságot alapozna meg. Erre tekintettel

arra kérte a Kúriát, hogy Bárándy felülvizsgálati indítványát utasítsa el.

A fentiek fényében ez két dolgot jelenthet. A jogász végzettségű és polgármestersége előtt ügyvédként dolgozó Görgényi Ernő nincs teljesen tisztában az elfogultság jogi kategóriájával. E mellett nincs tudomása arról, hogy a szintén jogász végzetségű húga hol és milyen beosztásban dolgozik.

(Címlapképünk illusztráció, Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester látható rajta. Forrás: Kovács József fideszes országgyűlési képviselő Facebook-oldala)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk