Apartmanház-építési láz a Balatonnál, ahol már panorámaadó is van

Kis-Magyarország

Meg lehet-e óvni a Balaton partját és a panorámát az apartmanház-építésektől? A tónál sosem látott mértékben pörögtek fel a lakáseladások, különösen a déli oldalon, ezen belül is Siófokon.

„A koronavírus teljesen felforgatta az ingatlanpiacot, sorra dőlnek meg a rekordok. A járvány megjelenésével azt hittük, beüt a krach, ám nem így történt: a külföldi utazási lehetőségek szűkülése, a városlakók bezártsága egyre inkább a Balatont helyezte előtérbe a nyaralások és az ingatlanvásárlások terén is” – mondta Gyarmati László, az egyik siófoki iroda ingatlanosa a Narancs.hu-nak. Hozzátette: van olyan épülőfélben lévő társasház, amelyben a lakások fele már elkelt, noha csak a jövő év elején adják át. Arról is beszélt, új építésű lakás esetében ma már senki sem lepődik meg, ha az árak bőven meghaladják a négyzetméterenkénti egymillió forintot.

2020-as adat: Siófokon annyi lakóingatlant adtak át, mint hét megyében összesen. Somogy megyében 571 új lakóingatlan készült el 2020 első félévében, ebből több mint négyszáz – az amúgy 25 ezres lélekszámú – Siófokon, amely a megye népességének csupán 8 százalékát adja. A folyamat nem állt meg azóta sem, legyen az egykori szálloda, vagy üres vízparti telek, sorban „nőnek ki a földből” jelen pillanatban is a soklakásos társasházak. Siófok keleti, aranyparti része lassan betelik, az Ezüstpartként közismert nyugati terület egy része most, a nyári szezon kezdetén is „építési övezet”.

 
Nemrég épült lakópark az Ezüstparton
Fotó: A szerző felvétele

A déli parti fővárost a jóval kisebb, ötezres lélekszámú Balatonlelle követi a sorban újlakásépítések terén, de már Zamárdi is „zárkózik”.

Csak csöpög a csap?

Második lakás, új otthon, nyaraló, befektetés – a legkülönbözőbb céllal jönnek az új betelepülők a Balatonhoz, az intenzíven terkeszkedő „apartmanerdő” azonban egyre jobban zavarja az őslakosokat (de nyaranta az egyszerű fürdőzőket is). És nem csupán azért, mert nem nyújtanak szép látványt ezek a sokemeletes vízparti, víz közeli épületmonstrumok.

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén már több évvel ezelőtt megkongatta a vészharangot a Zala Megyei Közgyűlést képviselő Fodor Márk, mondván: úgy 40 százalékkal nő a régió szállásférőhely-kínálata az új luxuslakások révén. Vagyis ezek már most is konkurenciái a helyi szálláshelykínálatnak. Ráadásul – tette hozzá – az ezekben képződő jövedelem jellemzően nem marad helyben, hiszen a tulajdonosok zöme nem helybéli. Egy korábbi balatoni településvezető pedig arról beszélt a Narancs.hu-nak:

új lakásokat szinte korlátozás nélkül lehet építeni, de előbb-utóbb probléma lehet, hogy a települések infrastruktúrája nem követi ezt a bővülést.

 

Siófokon, ahol a legtöbb új lakás épül, nem csak az jelent gondot, hogy főleg nyaranta nem lehet már beférni a helyi üzletekbe. Hanem az is, hogy a városi utak és a közművek, így a vízvezeték-rendszer nem győzi a megnövekedett terhelést, és eljön az idő, amikor majd megnyitják ugyan a csapot, de a víz nem folyik, vagy csak csörgedezik. „Arról nem beszélve – tette hozzá az expolgármester –, hogy a település lassan élhetetlenné lesz, éppen a korábbi vonzereje vész el, ha minden szabad helyet engednek beépíteni.”

De milyen módon lehet megálljt parancsolni a társasház-építési láznak? Az erre adott egyik válasz a Siófokon a múlt év elején bevezetett panorámaadó, amelynek hivatalosan ugyan nem ez az elnevezése. De így híresült el, mert kifejezi a városvezetés szándékát: azon ingatlanok tulajdonosai, melyek „élvezik” a balatoni panorámát, fizessenek több építményadót. Bevezetését ugyan kisebb felháborodás kísérte az érintettek körében (akik azt állították: ők már megfizették a pluszköltséget a balatoni panorámáért az ingatlan árában), ám azóta már megnyugodtak a kedélyek. Lengyel Róbert polgármestertől megtudtuk: az első évben 80 millió forintos pluszbevételt terveztek ebből, és ahogyan ígérték, Balaton-parti terület felújítására költik. Most éppen a hajókikötő és a Nagystrand közötti Rózsakert megújításának első ütemére.

 
Beépül a Balaton-part Siófokon
Fotó: A szerző felvétele

Fizessen a kormány?

Az országos jogszabályokhoz igazított Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) csak módosítgatni sikerült, ennek következtében egészségtelenül beépült a város Ezüst- és Aranypartja – ezt Molnár Árpád, Siófok korábbi főépítésze ismerte el a hirbalaton.hu portálnak nyilatkozva, hozzátéve: az önkormányzatok felelőssége, mit fognak látni, találni az unokák a Balatonnál.

Az építési engedély kiadását (ami ma már a kormányhivatalok hatásköre) megelőzi a polgármester településképi véleménye, amit ki kell adni, ha megfelel a kérelem a jogszabályoknak. „Ennyi beleszólása maradt az önkormányzatnak” – bocsátotta előre Siófok főépítésze, Kadlicskó Krisztián. Arra hívta fel a figyelmet: lehet az országos szabályozásnál szigorúbbat is alkotni, ám nem véletlenül óvatosak ezzel az önkormányzatok. „A törvény ugyanis úgy fogalmaz: szigorítás esetén a régi és az új szabályozás közötti forgalmi érték különbözetét az önkormányzat ki kell, hogy fizesse a tulajdonosnak” – mondta lapunknak a főépítész. „Tehát ha a helyi lakosok vagy a nyaralótulajdonosok szorgalmazzák, hogy az önkormányzat ne engedjen társasházakat építeni a Balaton partjára, akkor azt is vegyék figyelembe: ez azzal jár, hogy a költségvetés, tehát az adófizetők pénzének egy jelentős részét ilyen kártalanításokra kell fordítani.” 

Siófokon például most két, egymás mellé tervezett, 24 méter magas társasház Balaton-közeli felépítése ellen gyűlnek a tiltakozó internetes aláírások. Négy toronyház épült korábban annak révén, hogy ott és csakis ott megengedte a helyi szabályozás a 24 méter magas épületet. Most két újabbat építene a beruházó, ami ellen tiltakoznak – leghangosabban azok a szomszédok, akik szintén ilyen magas házban élnek. „Ha a város csökkentené a megengedett épületmagasságot – számolt a főépítész – 24-ről 6 méterre, akkor feltételezve, hogy a 24 méteres ház 1 milliárdot, a 6 méteres meg 400 milliót ér, a város 600 milliós kártérítési felelősséggel tartozna. És ez csak egyetlen építkezés. De vihart kavart a meteorológiai obszervatórium melletti építkezés is. Hiába érveltek a meteorológusok, ott is javában épül már az ötszintes társasáház. Ahol szintén „csak” az maradt el, hogy valaki vállalja fel a tiltás költségeit, vagyis a kártalanítást” – ez esetben az állam tehetett volna ilyen vállalást Kadlicskó Krisztián szerint.

 
A siófoki 24 méteres tornyok látványterve

Ez utóbbi építkezés ellen még éhségsztrájkkal is tiltakozott Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos országgyűlési képviselő. Aki most amondó, hogy a 24 méter magas „ikertorony” építését is egyetlen módon lehetne megakadályozni. Méghozzá úgy, ha a kormány átvállalná a kártérítés összegét a várostól, abból a megokolásból, hogy az önkormányzatoktól súlyos pénzösszegeket vontak el a járványhelyzetre hivatkozva, vagyis a helyhatóságok „kivéreztettek”. Ilyen célra nincs pénzük, viszont az államnak fontos kell(ene) legyen a környezet, a Balaton megóvása.

A siófoki főépítész úgy véli: „Kevés eszközünk birtokában, közösen a helyi tervtanáccsal például önmérsékletre buzdítjuk a beruházókat, egy azonban biztos: társasházak építését nem tudjuk megakadályozni.”

Ahol minden tilos

Az északi parti Paloznak mégis megpróbálja. Az 570 lelkes településen teljes építési tilalmat rendeltek el az egész községre vonatkozóan. Ez a változtatási tilalom maximum három évre szólhat, amíg el nem készül a település új építési szabályzata. (A három éves változtatási tilalmat egyébként anno Siófok is kihasználta a meteorológiai állomás melletti építkezés késleltetésére, de ez az idő lejárt, az építtetők meg türelmesen kivárták.)

A Narancs.hu azt kérdezte a teljes tiltás ötletgazdájától, Czeglédy Ákos paloznaki polgármestertől: nem háborognak az építkezni szándékozók? „Nem, az első héten egyaránt ért támogató és bíráló megjegyzés, azóta szinte csak támogató és egyetértő biztatásokat kaptam, kaptunk” – válaszolta a településvezető. „A helyiek, a nyaralótulajdonosokat is beleértve, egyetértenek és támogatják a tilalmat. Pedig többen érintettek csok-os építkezést tervezve, vagy felújítási támogatást igényelve. De ők is türelmesek. A belterületi tiltás feloldása egyébként a fejlesztési koncepció elkészülte, majd az azt követő lakossági fórum után várható. A belterületen jobbára csak a társasházi építések korlátjára kell megoldást találnunk. Külterületen a hegyoldalban megtiltjuk a szálláshelyet szolgáló vagy nagyobb turisztikai beruházást megvalósító épület, nagy forgalmat generáló vállalkozás elhelyezését. A kertes övezet sem üdülőhely, ott a szőlő és gyümölcs preferált, nem pedig az úszómedence.”

 
Paloznak látképe
Forrás: paloznak.hu

Nád- és fapusztítók

Balatonvilágos aligai településrészén nemrég civilek és a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjének fellépése nyomán annak ellenére sikerült megakadályozni egy gigaapartmanház felépítését, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal már kiadta az engedélyt és kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánították a projektet.

Ilyen is van, de jelenleg is forrnak az indulatok Keszthelyen és Tihanyban. Az előbbi helyen az egykori kemping területére, míg utóbbinál a község háborítatlan természeti terület kellős közepébe építenének betonmonstrum-lakótömböket.

Az apartmanház-építés kísérőjelensége a nádas- és a fapusztítás is. A déli parti településeken Fonyódtól Zamárdin át Siófokig jó néhány példa sorolható: fűrésszel, gázolajjal, nádvágóval „teszik zavartalanná” a balatoni panorámát ezen új lakástömbök előtt. Persze bizonyíték általában nincs, a rendőrségi nyomozás eredménytelenül zárul.

Vissza a természetbe – általában ezzel az igénnyel népesülnek be a balatoni lakóparkok. Ám a szakemberek arra figyelmeztetnek: ma már elmondható, ez akkora mértéket öltött, hogy éppen a vágyott természetközeliség vész el azzal, hogy egy budapesti lakóparkból egy balatoniba költöznek.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.