Hétfőn írta meg lapunk, hogy az Európa Tanács elismerését, Európai Kiváló Kormányzás Védjegyet (ELoGE) kapott a Békés megyei Méhkerék. A település fideszes polgármesterét ugyanakkor nemrég első fokon bűnösnek mondta ki a bíróság jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat folytatólagos felhasználása miatt. A Gyulai Járásbíróság első fokú ítélete szerint a község vezetői egy EU-s pályázaton csaltak, amelynek nyertese a helyi önkormányzat volt. Egy iskolás gyerekeknek szánt bűnmegelőzési program 31 millió forintját nem a vállalt célra használták fel fel, ám úgy tüntették fel, mintha a program megvalósult volna. Az ügy első rendű vádlottja Tát Margit polgármester, de mellette több önkormányzati vezető és köztisztviselő ül a vádlottak padján.
A Narancs.hu ezek után azzal a kérdéssel kereste meg az Európai Kiváló Kormányzás Védjegy hazai koordinátorát, hogy mindezek ismeretében valóban rászolgál-e a védjegy használatára a méhkeréki önkormányzat.
„Az Európai Kiváló Kormányzás Védjegyet azok a települési önkormányzatok nyerhetik el, amelyek a Jó Kormányzás 12 alapelvének megfelelően működnek és ezt bizonyítják. A kitüntetés nem a polgármester, hanem az adott önkormányzat működését díjazza, amennyiben teljesíti az Európa Tanács által előre meghatározott feltételeket” – közölte érdeklődésünkre a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Mint írták, a pályázat során, annak feltételeként az önkormányzatok kérdőíves felmérést végeztek az állampolgárok és az önkormányzati dolgozók körében, illetve úgynevezett önértékelés részeként saját magukat is értékelték, amelynek bizonyítására meghatározott dokumentumokat nyújtottak be.
Emellett az érintetteknek az önkormányzat munkájával összefüggő elégedettségükről kellett beszámolniuk. A TÖOSZ közölte, a település méreteihez képest több kérdőívet töltöttek ki az ott lakók az elvártnál. „Így az összesítés és a szakértői értékelés alapján megfeleltek a védjegyhasználathoz kapcsolódó feltételrendszer kritériumainak.
A pályázatuk két és fél hónapos időszakában az önkormányzat hozzáállása és eltökéltsége kimagasló volt,
több mint húsz főből álló munkaszervezetet hoztak létre, amelyben hivatali dolgozók, képviselők, intézményi vezetők, munkatársak, lakosok dolgoztak együtt a védjegy elnyeréséért” – írta az legnagyobb létszámú hazai önkormányzati érdekvédelmi szervezet.
Jelezték, hogy a „korábbiakban informálisan – nem a pályázó önkormányzattól – értesültek a Tát Margit személyével kapcsolatos bírósági eljárásról”, azonban jogerős bírósági ítélet hiányában a büntetőjogi szabályok alapján az ártatlanság vélelme érvényesült. Megjegyezték, hogy az Európa Tanács által előre meghatározott feltételek között nem szerepel a pályázatból kizáró feltételként a polgármesterrel vagy más tisztségviselővel szemben folyó eljárás, így mérlegelési jogkörük sem volt a település – egészének – kizárását illetően.
„Az önkormányzatok benyújtott pályázatai alapján azt állapítottuk meg, hogy valamennyi idei díjazott elkötelezett a Jó Kormányzás 12 európai alapelve mentén, és kész további intézkedések bevezetésére az eredmények folyamatos javítása érdekében” – válaszolta a TÖOSZ.
Korábbi cikkünk nem állította, hogy Tát Margit polgármesterként kapta az Európa Tanács által alapított díjat. Ahogy az elcsalt pályázat nyertese sem a polgármester, hanem a települési önkormányzat volt. Az azonban nem világos, hogy a mostani pályázat szakmai alapját képező Jó Kormányzás felsorolt 12 alapelve, köztük olyanok, mint az eredményesség, a hatékonyság, a nyitottság és az átláthatóság, a jogállamiság, a megbízható pénzügyi irányítás és az elszámoltathatóság, ezzel szemben pedig a jelentős összegre elkövetett költségvetési csalás hogyan hozható egy platformra egymással.
Ide kapcsolódva érdemes felidézni egy esetet, ami Tát Margit büntetőügyének egyik tárgyalásán történt. Ahogy korábban megírtuk, „a most meghallgatott tanúk döntő többsége miatt a büntetőper egy rosszul megírt és gyengén előadott paródiához volt hasonlatos. A felejtés, az emlékezetkiesés olyan összetorlódásával találkozhatott a tárgyalást figyelemmel követő újságíró, ami önmagában is rendkívüli. Mindez aligha magyarázható azzal, hogy a történtek 2013 és 2015 között történtek, mert a tanúk nagy része a projekttel összefüggő legalapvetőbb kérdésekre sem tudta a választ. Az amnézia ilyen összesűrűsödés hallatán Darók Katalin bíró többször figyelmeztette a tanúkat az igazmondási kötelezettségükre, és azt kérdezte tőlük: »Félnek-e valakitől, vagy tartanak-e valaki befolyásától?«”
Mindez azért érdekes, mert felmerülhet: ahol tiszta, nyitott és európai összevetésben is figyelemre méltóan követendően tiszta a közélet és a közbeszéd, ott a bírónak fel kell-e tenni ilyen vagy ehhez hasonlatos kérdést.
(Címlapképünkön Tát Margit méhkeréki polgármester. Forrás: Tát Margit Facebook)
Kedves Olvasónk!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
