Az utcája leaszfaltozása óta nem tud kihajtani a kertjéből egy zebegényi képviselő

Kis-Magyarország

Úgy aszfaltoztak le egy szűk utcát Zebegényben, hogy Mádai Ferenc képviselő nem tud kiállni az autójával a meredek ingatlanjából. A jegyzőnél és a rendőrségnél is próbálkozott, hogy a problémáját orvosolják, eddig mindhiába. A helyzet viccesnek tűnhet, de korántsem az: nála lakik lánya, aki egyedülállóként tartósan beteg gyeremeket nevel. 

Végigfutott az országos médián, hogy a pár ezer lelket számláló dunakanyari község, Zebegény polgármestere, Parádi Katalin november közepén megütötte képviselőtársát, Nyári Pétert. A hajnali órákban történt tettlegesség odáig fajult, hogy Nyári vállán seb keletkezett, melyet a rendőrség szerint egy kisolló okozhatott. A történtek után a testület úgy határozott, hogy ideiglenes gondnokság alá helyeztetnék Parádit. Sokan megdöbbentek a történteken, főleg hogy az esetről videófelvétel is készült. Ugyanakkor a festői környezetben található településen nem ez volt a közelmúltban az egyetlen abszurd fejlemény.

Október-november között az önkormányzat felújította a Bartóky József utat. Itt lakik a község egyik önkormányzati képviselője, Mádai Ferenc is, akinek a háza előtt azonban úgy végezték el az aszfaltozást, hogy az út szintje 22 centiméterrel megemelkedett, így pedig már nem tud kiállni az autójával a meredek ingatlanjából. 

 
A bejáró
Fotó: Mádai Ferenc felvétele
 

Feljelentés elutasítva

Mádai Ferenc több csatornán is megpróbálta elérni, hogy orvosolják a problémáját. Első körben a Váci Rendőrkapitányságra ment, ahol viszont állítása szerint a feljelentését nem „vették át”. Ekkor fordult lapunkhoz az útfelújítás ügyével: megkerestük a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, mi történt. A rendőrség rövid időn belül válaszolt: „Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy az ügyben a Váci Rendőrkapitányság a közúti közlekedés rendjének megzavarása bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást. További kérdéseinek körülményeit vizsgáljuk” – írta a rendőrség, ami azt jelenti, hogy a sajtómegkeresésünk után mégiscsak nyomozást rendelt el a hatóság. 

Mádai Ferenc kiskorú gyermek, valamint a közlekedésbiztonság veszélyeztetése miatt tett feljelentést, ugyanis indoklása szerint az építő megrendelte ugyan a kapubejáró kialakításához szükséges K-szegélyt, de végül nem készült el a bejáró. Mint feljelentésében írta, az ingatlanja gépjárművel történő elhagyásához 22 centiméter magas lépcsőt kellene átugratnia, ami nem lehetséges, ezért nem tud kihajtani a közútra. „Külön szeretném felhívni a figyelmüket, hogy

az ingatlanomban él lányom, aki egyedülállóként tartósan beteg gyermeket nevel, rendszeresen kórházi kezelésekre kell járni, és bármikor életveszélyes állapotba kerülhet, ami gépkocsi használatát teszi szükségessé”. 

 

 
22 centi sokat számít
Fotó: Mádai Ferenc felvétele
 

Feljelentése indoklásában Mádai azt is írta, hogy az úton mintegy 17 méter hosszan, körülbelül 90 centiméter szélesen nem végeztek aszfaltozást, ugyanis ott virágos kertet fognak létesíteni. Mint fogalmazott, ezáltal az egyébként is szűk keresztmetszetű út tovább szűkült, valamint beláthatatlan útkanyarulatban a virágágyás kialakítása veszélyforrást hozott létre. 

A rendőrség Mádai feljelentését pár nap leforgása alatt végül elutasította. Az erről szóló határozat szerint megállapították, hogy az út felújítása során a korábbinál magasabbra került az út szintje, így az úttest és a járda is. „Ez utóbbi jelenlegi szintje és az udvar eredeti szintje között (a legnagyobb eltérésénél mérve) huszonkettő (22) centiméteres szintkülönbség látható, aminek áthidalása, a kapu méretre vágását követően egy kellő hosszúságú, és ennek megfelelő lejtésszögű rézsű kialakításával oldható meg”.

A hatóság megállapítása szerint az aszfaltozással az út szélessége nem csökkent, az út nyomvonalát térkő szintbe helyezésével létesítették és mellette szintbeli aszfaltozással van a járda kialakítva a kerítés, illetve a házak frontjáig. Az a szakasz, ahol a virágoskert lesz létrehozva, pedig nem képez veszélyt, egy szintben van az út síkjával. 

Magyarán nem talált kifogásolni valót a rendőrség. Nem sokkal később egy újabb határozat érkezett Mádaihoz, amelyben a hatóság azt is leszögezte, hogy mivel a közúti közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség nem valósult meg, ezért a kiskorú veszélyeztetés bűntette sem. 

A képviselő panasszal élt: három oldalas levelében sérelmezte, hogy állítása szerint nem hallgatták meg, illetve hogy a kapu méretre vágását, rézsű kialakítását csak a saját költségén tudja megtenni, miközben a felújítási projektben a kapukialakítás előírás volt. Panasza a Budakörnyéki Járási Ügyészség Közlekedési Ügyek Csoportjánál landolt. 

Birtokvédelem visszadobva

Mádai Ferenc a község jegyzőjénél, Bak Imrénél is próbálkozott: jelentette az általa vélt birtokháborítást, eljárás elindítását kérte (ugyanezzel a kéréssel Mádai lánya is írt a jegyzőnek). Bak a Pest megyei kormányhivatalhoz fordult, s kérte más eljáró szerv kijelölését, vagyis kizárási eljárás lefolytatását, ugyanis az általános közigazgatásról szóló törvény értelmében a jegyző ki van zárva annak az ügynek az intézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester az ügyfél. Megkerestük a Pest Vármegyei Kormányhivatalt, hogy indult-e eljárás: mint írták, előttük „jelenleg nincs kizárási eljárás folyamatban”. 

Nem kellett sokat várni, hogy kiderüljön, miért nem indult eljárás: Mádai Ferenc a december 14-i képviselő-testületi ülésen átvett egy határozatot a jegyzőtől, amelyben a kormányhivatal részletezi, hogy miért nem indított kizárási eljárást. A szerv álláspontja szerint Mádai birtokvédelmet kezdeményező levele nem volt megfelelően előterjesztve, ezért nem indult kizárási eljárás sem, vagyis nem álltak neki megkeresni a megfelelő szervet, amely lefolytathatná az eljárást. A fő problémaként a kormányhivatal azt emelte ki, hogy a képviselő a kérelmét e-mail útján nyújtotta be, ami hatálytalannak minősül, olyan mintha be sem nyújtották volna. A kormányhivatal kérte a jegyzőt, hogy tájékoztassa Mádait, hogyan kell a birtokvédelmi kérelmet helyesen benyújtani. 

Mádai a levél után ismét panasszal élt, ezúttal a kormányhivatal felé, ugyanis a kérelmét nem e-mailen, hanem ügyfélkapun keresztül nyújtotta be, szerinte Bak Imre a kizárási kérelmében tévesen állította, hogy e-mailről érkezett a kérelem. De Mádai azt is kifogásolta, hogy a kormányhivatal levelét borítékban vetette át vele Bak Imre, miközben az nem neki, hanem a jegyző számára íródott, ami adatvédelmi aggályokat vethet fel. 

Ki a hibás? 

Mádai Ferenc mind a feljelentésében, mind pedig a birtokvédelmi kérésében Nyári Pétert tette meg felelősnek, ugyanis állítása szerint az önkormányzat katasztrófavédelmi referense, tanácsnoka tiltotta meg a kivitelezőnek, hogy kialakítsák a bejárót, ami a problémáját megoldaná. Írásban kerestük meg Nyárit, hogy megtudjuk, hogy valóban így történt-e, tényleg ő tiltotta-e meg a bejáró kialakítását a kivitelezőknek, illetve ha tényleg ez történt, akkor miért döntött így. Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

Mádai Ferenc háza előtti aszfaltozása óta több képviselő-testületi ülés is lezajlott, de úgy értesültünk a képviselőtől, hogy ezeken nem esett szó a bejárójáról. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.