„Minden szentnek maga felé hajlik a keze” – szól az ismert mondás, de hogy ennyire? A K-Monitor vette észre a napokban, hogy rengeteg valós, fontos munkát végző helyi civil egy fillért sem kapott, vagy csak aprópénzt a Városi Civil Alapból, amelyből a pénz 40 százalékát, hozzávetőlegesen mintegy másfél milliárd forintot a Bethlen Gábor Alapkezelő gyakorlatilag fideszes kampányszervezeteknek osztott ki. A valódi civil iskolai alapítványok, sportszervezetek, állatmenhelyek, hagyományőrzők, ifjúsági munkások, szociális segítők, cukorbetegek csak a többin osztozkodhattak, sokak szerint erre nem is lehet más magyarázat, mint hogy a kormánypártok választókerületi vezetői befolyásolták a nyertesek listáját – írta a szervezet.
Csak a fővárosban 500 millió forint került a kormánypárt civil segédhadainak, a politikusok rendezvényeit szervező, kampányújságokat kiadó egyesületeknek. A nyertes szervezetek nagy része kampányon kívül inaktív, legfeljebb a nevével támogatja a kormánypárti helyi politikusok kezdeményezéseit. Van köztük olyan, amely két szomszédos kerületben működik hasonló névvel és azonos vezetőséggel, és olyan is, amely tavaly 32 ezer forintból gazdálkodott, de idén megkapta a maximális 11 millió forintos támogatási összeget. Mindezt természetesen közpénzből.
Most egy közel 30 ezres város, a Békés megyei Gyula példáján mutatjuk be, hogy mely szervezet számíthat támogatásra, adott esetben a maximálishoz igencsak közeli összegre. A Bethlen Gábor Alapkezelő idei év végi Civil Városi Alapjából az országban összesen 1005 szervezet nyert 11 millió és 200 ezer forint közötti támogatást, a szétosztott pénz összege elérte a 4 milliárd forintot. Gyuláról négy szervezetet támogattak.
A négyből kettő, a Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület, valamint a Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület nyert a maximálishoz közeli, 10-10 millió forintos összeget. A két egyesületről a világhálón alig találni valamit, ami arra enged következtetni, hogy folyamatos, érdemi és látható munkát minden valószínűség szerint nem végeznek.
A Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület egyetlen látható tevékenysége eddig az volt, hogy tavaly júniusban megrendezte az I. Törökzugi Batyus Pikniket a gyulai Wesselényi-tó partján. A „civil” szervezet elnöke a gyulai önkormányzat egyik fideszes alpolgármestere, Kónya István, aki egészen véletlenül annak az önkormányzati választókerületnek is a képviselője, ahol állítása szerint „hagyományteremtő jelleggel” rendezték meg az eseményt. Ez azonban sokkal inkább hasonlított egy, az ottani fideszes aktivistáknak tartott ünnepségre, mint bármi másra.
A most a Bethlen Gábor Alapkezelőtől ugyancsak 10 milliós támogatást elnyerő Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesületről még ennyi adat vagy információt sem található. Ami viszont kísérteties hasonlóságot jelent az előbbi állítólagos civil szervezettel, hogy ennek a békési fürdőváros másik fideszes alpolgármestere, Alt Norbert az elnöke. Úgy fest, ennél sokkal több a támogatási sikerhez nem kell.
A fennmaradó másik két támogatott egyike az Erkel Diákünnepek Alapítvány, amely az ország legrégebbi és egyedülálló középiskolás kulturális diákversenyének és -szemléjének szervezője, a rendezvény az ország minden részéből több száz, helyben pedig kétévente több ezer tizenévest mozgat meg. A patinás és óriási hagyományokkal rendelkező eseménysorozat mögött álló alapítvány azonban nagyságrendekkel kevesebb pénzt kapott, mint a két kormánypárti, de érdemi munkát nyomokban sem végző „civil” szervezet: az Erkel Diákünnepeknek 7,5 millió forint járt.
Ezen kívül a gyulai fideszes városvezetés bábáskodásával létrejött, ám valós munkát végző és programokat megvalósító Gyulai Zeneműhely Egyesület nyert még 5 millió forintot.Ezek a támogatási összegek és arányok egy közepes méretű dél-alföldi középvárosban, ahol a politika (lásd: Fidesz-KDNP) éppúgy rátehénkedett a civil szférára, mint bárhol másutt az országban.
A fideszes „civil” szervezetek támogatása persze nem most kezdődött. Már önmagában is ellentmondás, hogy léteznek politikusok által támogatott vagy irányított „civil” szervezetek – éppen attól vesztik ugyanis el civil jellegüket, hogy működésükre, irányításukra, támogatásukra erőteljes és meghatározó befolyást gyakorol a közélet szereplőin keresztül a politika. Az elmúlt több mint tíz évben azonban számos esetben fideszes parlamenti képviselőket, polgármestereket és alpolgármestereket látni a háttérben.
Feltűnő az is, hogy az ilyen módon támogatott „civil” szervezetek attól függően változhatnak, hogy a Fidesz-KDNP politikusai a felszínen maradnak vagy eltűnnek, ezt bizonyítja az egykor hírhedt dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György példája is, aki már hosszabb ideje súlyos bűncselekmények vádja miatt a Fővárosi Törvényszéken a vádlottak padján ül. Még 2021-ben számoltunk be arról, hogy a Simonkához több mint közel álló „civil” szervezetek (a Dél-Békés Mentőcsoport Alapítvány, a Dél-Békés Jövőjéért Szövetség, a Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület és a Szent György Jövő Építő és Vidékfejlesztő Egyesület) külön-külön több milliós támogatást kaptak az ún. civil programban, ám Simonka bukásával az idén ezen közül a szervezetek közül már egyet sem találunk a nyertesek között. Ez arra enged következtetni, hogy
a támogatás elnyeréséhez leginkább a politikai érdekérvényesítő képesség szükséges és nem a civil kurázsi.
Abból pedig néhány évvel ezelőtt országos botrány keveredett, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 2020-ban „román nemzetiségi” címszó alatt nyertek honi egyházak milliókat, esetenként tízmilliókat, méghozzá református és katolikus templomok felújítására. A történtek azért nehezen magyarázhatók, mert a magyarországi románok döntő többsége – ahogy az anyaországi románok is – ortodox, görögkeleti vagy baptista vallásúak. Sőt, akadt olyan település, a Békés megyei Mezőgyán, ahol bár a népszámlás során senki nem vallotta magát románnak, mégis a helyi református templom felújításának indoka a román hitélet megerősítése volt. Ám az ilyen és ehhez hasonló ellentmondások a legkevésbé sem zavarták a pénzosztó alapkezelőt és Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség nemzetiségekért és egyházakért felelős államtitkárát.
(Borítóképünkön: A gyulai városvezetés: Alt Norbert, Görgényi Ernő, Kónya István)
