A legfőbb oligarcha, Mészáros Lőrinc és a miniszterelnök, Orbán Viktor kegyét keresve, de mégis önálló kezdeményezéskénti hűségeskünek vagy egy nagyobb hadművelet részének tekinthető, hogy negyven év után a békéscsabai önkormányzat számlavezető bankot vált? Nemrégiben ezt a kérdést jártuk körbe úgy, ahogy akkor még nem született minderről döntés a Viharsarok fővárosában, jóllehet az előkészületek meglehetősen rendhagyóra sikeredtek.
Már tavaly nyáron arról lamentált a békéscsabai városvezetés egy közgyűlésen, élén Szarvas Péterrel, a kormánypárttal szövetséges, a színei miatt helyben csak „lila Fidesznek” hívott Hajrá Békéscsaba Egyesület polgármesterével és Bacsa Vendel jegyzővel, hogy a jövőben a banköltségek növekedésével kell számolni, ezért is érdemes megversenyeztetni a bankokat, hogy a következő években ki legyen a 55 ezres város számlavezetője. Ez a verseny aztán „érdekesre” sikeredett, hiszen abból az átláthatóságot sikerült partvonalon kívülre helyezni, ahogy az illetékes pénzügyi bizottságot, sőt a teljes közgyűlést is. Ahogy megírtuk, ha erre az idén szeptemberi közgyűlésen nem kérdez rá Miklós Attila (MSZP) önkormányzati képviselő, akkor csak novemberben derült volna ki, hogy volt három pályázati kör, amelyből kettő sikertelen volt, míg a harmadik egyértelműen a kormányzat hathatós támogatásával gründolt, Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholdingot (MBH) hozta ki győztesnek.
Utólag erről kész tényként csak a képviselők ismerhették meg a részleteket, mert zárttá tették az erről szóló bizottsági ülést és a közgyűlésnek ezt a napirendi pontját is. Ám a november 9-i békéscsabai önkormányzati ülésen mindenki hozta a formáját. A „lila Fidesz” és a kormánypárt helyi frakciója nagy többséggel, egyben minden kérdés vagy felvetés nélkül támogatta azt a bankváltást, amelynek alakulásáról és részleteiről csak utólag értesültek. Miklós Attila mellett Fülöp Csaba (ugyancsak a szocialisták színeiben), érdeklődött a helycserés támadás mikéntjéről, ám a végeredményt tekintve kevés sikerrel.
„Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy egy ilyen fontos ügyben legalább a szakbizottság véleményét ki kellett volna kérnie a városvezetésnek, mert ez nem a polgármester saját, hanem városunk, Békéscsaba számlavezetését érintő döntés. Az ilyen jellegű eljárás lefolytatása lehet szabályos, de mindenképpen méltatlan Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűléséhez” – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Miklós Attila. Hozzátette, azt az MBH is elismerte, hogy a számlavezetés átvételéhez fejlesztéseket kell még végrehajtania. Ez annak ismertében nyerheti el végső értelmét, hogy a Takarékbankból, a Magyar Külkereskedelmi Bankból és Budapest Bankból a kormányzati jóváhagyással összegyúrt pénzinézetnél e tekintetben korántsem megnyugtató a helyzet. Nemrégiben éppen lapunk írta meg, hogy bár két éven át fejlesztettek az MBH-nál több tízmilliárd forintot is elköltve egy banki alaprendszert, majd kiderült, hogy az valójában nem állt fel. Az MBH ránézésre egységesnek tűnik, a háttérben azonban minden olyan, mint a bankfúzió előtt.
Emellett kérdéses, hogy tudja a békéscsabai önkormányzat működtetni az a másfél-két évtizede az OTP Bank Nyrt. közreműködésével kialakított és jól működő ún. „kiskincstári rendszert”, amelynek lényege: az államkincstártól beérkezett normatívákat néhány napig úgy tudták a pénzintézetnél kamatoztatni, hogy azzal évente tízmilliókat nyertek. Egyelőre azt sem tudni, hogy mi lesz azzal a 800 milliós fejlesztési hitellel, amelyet az OTP finanszíroz. Miklós és Fülöp azt sem értette, hogy az OTP és Magyar Bankholding mellett harmadik szereplőként miért az UniCredit Bankot hívta meg a tenderre a békéscsabai városvezető, ugyanis ez a pénzintézet alig van jelen az önkormányzati számlavezetésben. A bankváltást 90 nap alatt kellene végrehajtani, így majd kiderül, hogy ez sikerül-e vagy sem.
Imre András ügyvéd, az OTP Bank Nyrt. jogi képviselője úgy tájékoztatta portálunkat, hogy a legnagyobb honi pénzintézet arra kérte Szarvas Péter polgármestert, adjon felhatalmazást az ügyre vonatkozó, banktitoknak minősülő információknak a sajtóval történő megoszthatóságára, ám a válasz egyelőre még nem érkezett meg. Kérdés, hogy e feloldás helyezheti-e új megvilágításba a történteket.
Közben bankváltáson gondolkodik a hevesi megyeszékhely is, ahol jelenleg a Raiffeisen Bank a számlavezető. Ám Egerben merőben más a képviselő-testület összetétele, és az ellenzéki összefogás részeként a városvezetői székbe került Mirkóczky Ádám már régen összerúgta a port az egykor mögötte áll frakcióval. Ennek az is az eredménye, hogy saját hatáskörben csak 1 millió forint alatti ügyletet köthet meg a polgármester, míg egy bankváltás mindenestül sokkal többe kerül. Így Eger első embere rászorul arra, hogy egyeztessen a közgyűléssel.
Az 55 ezres történelmi városban a pénzügyi bizottság pontosította a tender feltételeit, amelyet már nagy többséggel támogatni tudtak a képviselők, ám aligha véletlen, hogy itt is a meghívottak között van a Magyar Bankholding Zrt. A polgármesterrel rokoni kapcsolatban lévő, de nem egy platformon álló Mirkóczky Zita (A Városért) képviselő a Narancs.hu-nak elmondta, az eredetihez képest új feltételekkel és szereplőkkel zajlik a pályázat, amelynek tenderbontása a múlt héten volt. Földvári Győző, a pénzügyi bizottság elnöke érdeklődésünkre kifejtette, a szakmailag legjobb ajánlat fog győzni.
Többen mégis azt valószínűsítik, hogy Békéscsabához hasonlóan Egerben is MBH lehet a legnagyobb esélyes az jövőbeli önkormányzati számlavezetésre. Mészáros bankjánál egri befutása egyértelművé tenné, hogy a jelenleg második legnagyobb hazai pénzintézet megcélozta a nagyobb városokat, köztük is azokat, amelyek megyei jogú városi ranggal rendelkeznek. Háttérként azt érdemes tudni, hogy a Takarékbank révén sok kistelepülésen jogutódként számlavezető lett az MBH, de a nagyobb és húsosabb falakokat azok az önkormányzatok jelentik, ahol az éves költségvetés tíz- vagy több tízmilliárdos.
