Bírósági ügy lett a makói iskolabezárásból

Kis-Magyarország

Bíróságon folytatódik a makói Bartók iskola különös története. A Szegedi Törvényszék a belügyminisztert is bevonta a perbe.

Ahogy a Narancs.hu több cikkben is beszámolt róla, Makón az állami fönntartású makói általános iskola főépületében, amelyet Bartók iskolának neveznek, a tanév végén bejelentették: szeptembertől a diákoknak már az Almási utcai tagintézménybe kell járniuk. Ezt a tanárok is csak néhány nappal korábban tudták meg.

A döntés megdöbbenést váltott ki a városban, mert bár a másik intézményt felújították és bővítették, a döntés váratlan volt. Mint kiderült, a fideszes vezetésű önkormányzat sem kapott értesítést arról, hogy a tankerület erre készül.

A helyi DK-szervezet tüntetést szervezett a döntés ellen, de az iskola szülői közössége is lépett. Egyesületet hoztak létre, petíciót indítottak, amelyet 3400-an írtak alá, és megbízták Kotroczó Béla ügyvédet – aki maga, édesanyja és leánya révén is kötődik az iskolához – azzal, hogy érje el az egyesület mint jogi személy révén, hogy a döntést vonja vissza a tankerület.

Ez nem eleve vesztes ügy, legalábbis az ügyvéd és a szülők bíznak abban, hogy vissza lehet vonatni a határozatot, arra hivatkozva, hogy nem a törvényeknek megfelelően született.

Kotroczó Béla legutóbb közérdekű adatigényléssel fordult a Hódmezővásárhelyi Tankerülethez, adja ki a Bartók iskolára – hivatalos nevén a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Székhelyintézményére – vonatkozó összes határozatát, ami idén január elseje és július 15-e között született. A tankerület egyetlen határozatot tudott prezentálni ebből az időszakból, amely június 30-i keltezésű.

Ez a Miklós Anikó tankerületi igazgató által aláírt I/2022. (VI. 30.) számú fenntartói döntés arról, hogy a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Székhelyintézményének működését 2022. szeptember elsejétől 2023. augusztus 31-ig szünetelteti a tankerület, és „a szüneteltetés időtartama alatt a székhelyintézmény tanulóinak oktatása a Makói Általános Iskola és alapfokú Művészeti Iskola Almási Tagintézményében történik”.

A keltezés dátumának azért van jelentősége, mert

amikor a tanárokkal és a diákokkal június elején beszéltek, még nem volt hivatalos irat arról, ami történni fog.

Az egyesület arról tájékoztatta a Belügyminisztériumot, hogy megtámadja a döntést, és arra kérte a tárcát, nyilvánítsa azt semmisnek. A kérésre Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár reagált. Leveléből az derült ki, hogy a Belügyminisztérium nem vonatja vissza a döntést.

A tárca úgy érvel, hogy – mint a tankerület június 30-i határozata is szól – Makón nem intézményátszervezés történt, csak a székhelyintézmény működésének szüneteltetése. Ehhez pedig nem kellett előzetesen kikérni az érintettek véleményét, a tankerület tehát a törvényeknek megfelelően járt el. Maruzsa azért hozzáteszi: a „jelen tájékoztatás a minisztérium szakmai álláspontja, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró hatóságot nem kötelezi annak figyelembevételére, ezért kérem, hogy levelemet kizárólag szakmai álláspontként, nem pedig kötelező jellegű iránymutatásként szíveskedjék kezelni és a későbbiekben felhasználni.”

Az ügyvéd azt válaszolta, hogy a szülőkkel közigazgatási bírósághoz fordulnak. Azt kérik, hogy semmisítsék meg a döntést, mert szerintük igenis tényszerűen intézményátszervezés történt: alapító okiratot érintő döntések születtek a székhely áthelyezéséről, az oktatás megszüntetéséről, a tanárok, diákok áthelyezéséről, a tagintézmény megszüntetéséről.

Sőt, a szülőket, tanárokat jó ideig nem is arról tájékoztatta a tankerület, hogy szünetelteti az iskola működését, hanem arról, hogy az új tanévet már mindenki a másik iskolában kezdi. A szüneteltetés kifejezés el sem hangzott a döntést ismertető tájékoztatókon. Először azután használta ezt a szót tankerület, hogy megkapták a szülőktől a döntést megtámadó beadványt június 19-én.

A június 30-i határozatot külön, korábban is megtámadták a Szegedi Törvényszéken.

A Makói Csípős arról ír, hogy 

a törvényszék az ügyet köznevelési intézmény átszervezésével kapcsolatos pernek minősítette, bevonta a Makói Általános Iskolát és Pintér Sándor belügyminisztert,

és arra kérte a tankerületet, csatolja be azokat az iratokat, amelyekből meg lehet állapítani, hogy a törvény által előírt egyeztetéseket a határozat előtt lebonyolította.

Ilyen iratokat pedig a tankerület nem fog tudni bemutatni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.