Bírósági ügy lett a makói iskolabezárásból

Kis-Magyarország

Bíróságon folytatódik a makói Bartók iskola különös története. A Szegedi Törvényszék a belügyminisztert is bevonta a perbe.

Ahogy a Narancs.hu több cikkben is beszámolt róla, Makón az állami fönntartású makói általános iskola főépületében, amelyet Bartók iskolának neveznek, a tanév végén bejelentették: szeptembertől a diákoknak már az Almási utcai tagintézménybe kell járniuk. Ezt a tanárok is csak néhány nappal korábban tudták meg.

A döntés megdöbbenést váltott ki a városban, mert bár a másik intézményt felújították és bővítették, a döntés váratlan volt. Mint kiderült, a fideszes vezetésű önkormányzat sem kapott értesítést arról, hogy a tankerület erre készül.

A helyi DK-szervezet tüntetést szervezett a döntés ellen, de az iskola szülői közössége is lépett. Egyesületet hoztak létre, petíciót indítottak, amelyet 3400-an írtak alá, és megbízták Kotroczó Béla ügyvédet – aki maga, édesanyja és leánya révén is kötődik az iskolához – azzal, hogy érje el az egyesület mint jogi személy révén, hogy a döntést vonja vissza a tankerület.

Ez nem eleve vesztes ügy, legalábbis az ügyvéd és a szülők bíznak abban, hogy vissza lehet vonatni a határozatot, arra hivatkozva, hogy nem a törvényeknek megfelelően született.

Kotroczó Béla legutóbb közérdekű adatigényléssel fordult a Hódmezővásárhelyi Tankerülethez, adja ki a Bartók iskolára – hivatalos nevén a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Székhelyintézményére – vonatkozó összes határozatát, ami idén január elseje és július 15-e között született. A tankerület egyetlen határozatot tudott prezentálni ebből az időszakból, amely június 30-i keltezésű.

Ez a Miklós Anikó tankerületi igazgató által aláírt I/2022. (VI. 30.) számú fenntartói döntés arról, hogy a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Székhelyintézményének működését 2022. szeptember elsejétől 2023. augusztus 31-ig szünetelteti a tankerület, és „a szüneteltetés időtartama alatt a székhelyintézmény tanulóinak oktatása a Makói Általános Iskola és alapfokú Művészeti Iskola Almási Tagintézményében történik”.

A keltezés dátumának azért van jelentősége, mert

amikor a tanárokkal és a diákokkal június elején beszéltek, még nem volt hivatalos irat arról, ami történni fog.

Az egyesület arról tájékoztatta a Belügyminisztériumot, hogy megtámadja a döntést, és arra kérte a tárcát, nyilvánítsa azt semmisnek. A kérésre Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár reagált. Leveléből az derült ki, hogy a Belügyminisztérium nem vonatja vissza a döntést.

A tárca úgy érvel, hogy – mint a tankerület június 30-i határozata is szól – Makón nem intézményátszervezés történt, csak a székhelyintézmény működésének szüneteltetése. Ehhez pedig nem kellett előzetesen kikérni az érintettek véleményét, a tankerület tehát a törvényeknek megfelelően járt el. Maruzsa azért hozzáteszi: a „jelen tájékoztatás a minisztérium szakmai álláspontja, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró hatóságot nem kötelezi annak figyelembevételére, ezért kérem, hogy levelemet kizárólag szakmai álláspontként, nem pedig kötelező jellegű iránymutatásként szíveskedjék kezelni és a későbbiekben felhasználni.”

Az ügyvéd azt válaszolta, hogy a szülőkkel közigazgatási bírósághoz fordulnak. Azt kérik, hogy semmisítsék meg a döntést, mert szerintük igenis tényszerűen intézményátszervezés történt: alapító okiratot érintő döntések születtek a székhely áthelyezéséről, az oktatás megszüntetéséről, a tanárok, diákok áthelyezéséről, a tagintézmény megszüntetéséről.

Sőt, a szülőket, tanárokat jó ideig nem is arról tájékoztatta a tankerület, hogy szünetelteti az iskola működését, hanem arról, hogy az új tanévet már mindenki a másik iskolában kezdi. A szüneteltetés kifejezés el sem hangzott a döntést ismertető tájékoztatókon. Először azután használta ezt a szót tankerület, hogy megkapták a szülőktől a döntést megtámadó beadványt június 19-én.

A június 30-i határozatot külön, korábban is megtámadták a Szegedi Törvényszéken.

A Makói Csípős arról ír, hogy 

a törvényszék az ügyet köznevelési intézmény átszervezésével kapcsolatos pernek minősítette, bevonta a Makói Általános Iskolát és Pintér Sándor belügyminisztert,

és arra kérte a tankerületet, csatolja be azokat az iratokat, amelyekből meg lehet állapítani, hogy a törvény által előírt egyeztetéseket a határozat előtt lebonyolította.

Ilyen iratokat pedig a tankerület nem fog tudni bemutatni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?