Bírósági ügy lett a makói iskolabezárásból

Kis-Magyarország

Bíróságon folytatódik a makói Bartók iskola különös története. A Szegedi Törvényszék a belügyminisztert is bevonta a perbe.

Ahogy a Narancs.hu több cikkben is beszámolt róla, Makón az állami fönntartású makói általános iskola főépületében, amelyet Bartók iskolának neveznek, a tanév végén bejelentették: szeptembertől a diákoknak már az Almási utcai tagintézménybe kell járniuk. Ezt a tanárok is csak néhány nappal korábban tudták meg.

A döntés megdöbbenést váltott ki a városban, mert bár a másik intézményt felújították és bővítették, a döntés váratlan volt. Mint kiderült, a fideszes vezetésű önkormányzat sem kapott értesítést arról, hogy a tankerület erre készül.

A helyi DK-szervezet tüntetést szervezett a döntés ellen, de az iskola szülői közössége is lépett. Egyesületet hoztak létre, petíciót indítottak, amelyet 3400-an írtak alá, és megbízták Kotroczó Béla ügyvédet – aki maga, édesanyja és leánya révén is kötődik az iskolához – azzal, hogy érje el az egyesület mint jogi személy révén, hogy a döntést vonja vissza a tankerület.

Ez nem eleve vesztes ügy, legalábbis az ügyvéd és a szülők bíznak abban, hogy vissza lehet vonatni a határozatot, arra hivatkozva, hogy nem a törvényeknek megfelelően született.

Kotroczó Béla legutóbb közérdekű adatigényléssel fordult a Hódmezővásárhelyi Tankerülethez, adja ki a Bartók iskolára – hivatalos nevén a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Székhelyintézményére – vonatkozó összes határozatát, ami idén január elseje és július 15-e között született. A tankerület egyetlen határozatot tudott prezentálni ebből az időszakból, amely június 30-i keltezésű.

Ez a Miklós Anikó tankerületi igazgató által aláírt I/2022. (VI. 30.) számú fenntartói döntés arról, hogy a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Székhelyintézményének működését 2022. szeptember elsejétől 2023. augusztus 31-ig szünetelteti a tankerület, és „a szüneteltetés időtartama alatt a székhelyintézmény tanulóinak oktatása a Makói Általános Iskola és alapfokú Művészeti Iskola Almási Tagintézményében történik”.

A keltezés dátumának azért van jelentősége, mert

amikor a tanárokkal és a diákokkal június elején beszéltek, még nem volt hivatalos irat arról, ami történni fog.

Az egyesület arról tájékoztatta a Belügyminisztériumot, hogy megtámadja a döntést, és arra kérte a tárcát, nyilvánítsa azt semmisnek. A kérésre Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár reagált. Leveléből az derült ki, hogy a Belügyminisztérium nem vonatja vissza a döntést.

A tárca úgy érvel, hogy – mint a tankerület június 30-i határozata is szól – Makón nem intézményátszervezés történt, csak a székhelyintézmény működésének szüneteltetése. Ehhez pedig nem kellett előzetesen kikérni az érintettek véleményét, a tankerület tehát a törvényeknek megfelelően járt el. Maruzsa azért hozzáteszi: a „jelen tájékoztatás a minisztérium szakmai álláspontja, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró hatóságot nem kötelezi annak figyelembevételére, ezért kérem, hogy levelemet kizárólag szakmai álláspontként, nem pedig kötelező jellegű iránymutatásként szíveskedjék kezelni és a későbbiekben felhasználni.”

Az ügyvéd azt válaszolta, hogy a szülőkkel közigazgatási bírósághoz fordulnak. Azt kérik, hogy semmisítsék meg a döntést, mert szerintük igenis tényszerűen intézményátszervezés történt: alapító okiratot érintő döntések születtek a székhely áthelyezéséről, az oktatás megszüntetéséről, a tanárok, diákok áthelyezéséről, a tagintézmény megszüntetéséről.

Sőt, a szülőket, tanárokat jó ideig nem is arról tájékoztatta a tankerület, hogy szünetelteti az iskola működését, hanem arról, hogy az új tanévet már mindenki a másik iskolában kezdi. A szüneteltetés kifejezés el sem hangzott a döntést ismertető tájékoztatókon. Először azután használta ezt a szót tankerület, hogy megkapták a szülőktől a döntést megtámadó beadványt június 19-én.

A június 30-i határozatot külön, korábban is megtámadták a Szegedi Törvényszéken.

A Makói Csípős arról ír, hogy 

a törvényszék az ügyet köznevelési intézmény átszervezésével kapcsolatos pernek minősítette, bevonta a Makói Általános Iskolát és Pintér Sándor belügyminisztert,

és arra kérte a tankerületet, csatolja be azokat az iratokat, amelyekből meg lehet állapítani, hogy a törvény által előírt egyeztetéseket a határozat előtt lebonyolította.

Ilyen iratokat pedig a tankerület nem fog tudni bemutatni.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.