„Ez nekem roppant borús jövőkép”

Kis-Magyarország

Nem tartható, hogy újra letámadják a világot a turisták – mondta a Narancs.hu-nak Albel Andor turisztikai szakember, a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság alelnöke és a Dél-alföldi Fürdőklaszter alapítója, több szakmai kötet szerzője. Emellett beszél arról a turisztikai szentháromságról, amely az ország nagy részét kizárhatja a fejlesztésekből.

Magyar Narancs: Egyetért-e azzal a vélekedéssel, hogy a koronavírus-járvány után paradigmaváltás, alapvető változás következik be a turisztikában?

Albel Andor: Nem lehet, de nem is tudunk a közelmúlthoz visszatérni, már nem léphetünk bele megint ugyanabba a folyóba. A közeg, a környezet, a pénzügyi, gazdasági helyzet és az emberek gondolkodása alapvetően megváltozott. Amit felerősít, hogy a koronavírus-járvánnyal együtt a klímaváltozás is hatást gyakorol az idegenforgalomra, de tágabban a világgazdaság egészére is. Ez a kettős hatás valóban paradigmaváltást hozhat.

Ez a világban, de szűkebben a magyar és ezen belül az alföldi régió turisztikájában azt jelenti, hogy le kell mondanunk a vendégéjszakák számának hajszolásáról, ami az utóbbi idők slágere volt. Az utóbbi egy-másfél évtized tömegturizmusa folytathatatlan, mert ellentmond a fenntartható fejlődésnek. Nem is olyan régen én és a kollégáim, régiós idegenforgalmi vezetőként, azért kaptunk prémiumot, mert évről évre növekedett a régiónkba érkezők száma, ezzel együtt a vendégéjszakák száma. 2012 óta pedig győzelmi jelentések sora született erről.

MN: Ha jól értem itt egy mennyiségi adatról van szó, ami nem sokat árul el arról, hogy egy vendég mennyit költött és pontosan mit csinált. Így nem ad képet a 21. századi turistáról, aki egy-egy kiruccanás alatt sok helyre megy, jó programokon vesz részt és sokat is költ…

Albel Andor: a turisztikai

Albel Andor: a turisztikai "szentháromság" veszélyes!

Fotó: A szerző felvétele

AA: Az önkormányzatoknak, a turisztikai szervezeteknek és vállalkozásoknak meg kell érteni, hogy kevesebbet kell jobban csinálni, az ezzel járó minőségi javulásáért pedig lehet több pénzt kérni. Nem tartható, hogy egy csomó turista csupán azért megy egy adott helyre, mert ott olcsó a szállás.

MN: Nemrégiben azt nyilatkozta, hogy „nem tartható a világ globális letámadása a turisták által, mindez meg fog szűnni.”

AA: Az imént említett járvány és a klímaváltozás itt adódik össze. A világ erőforrásai ilyen értelemben is kezdtek kifogyni. Meggyőződésem, hogy jelentősen csökkenni, egyben drágulni fognak a repülőutak. A lehetséges turista is óvatosabb lesz, visszahúzódik, nem mer majd annyit és annyiszor utazni.

Közben ne felejtsük el, a világjárvány előtt, néhány hónappal ezelőtt, a világban termelt GDP 10 százalékát a turisztika adta. Hasonló az arány Magyarországon is, ami nem kevesebbet jelent, minthogy világméretekben az egyik legnagyobb iparágról van szó. A klímaváltozások miatti katasztrófák – óriási bozóttüzek Ausztráliában, hatalmas erőtüzek Horvátországban és Spanyolországban, az Alföld lassú elsivatagosodása – lényegében már a múlt problémái, amire nem adtunk semmilyen értékelhető választ. Most ez a járványügyi és higiénés félelmekkel együtt fog hatni mindannyiunkra.

MN: Nemrégiben a diszkont légitársaságokkal roppant olcsón, akár 20-30 euróért el tudtunk repülni Európa sok nagyvárosába. Ez is volt tömegturizmus egyik oka. Ezeket igen mérsékelt jegyárakat tekintettük természetesnek, ma sokan azt mondják, éppen ez volt az abnormális. Egy-egy turisztikai célpont teljes leterheltségére jó példa, hogy Velence és Split megtelt, ahol korlátozásokat vezettek be már a járvány előtt is. De Rómában, Firenzében, Pisában, Prágában vagy Barcelonában és sok esetben Budapesten is alig lehetett mozdulni.

AA: A fenntartható turizmusfejlesztést szajkózza a szakma jó része már egy ideje, de ennek nem volt semmi foganatja, nem vagy alig történt ebben az irányban valami. A legtöbben az emelkedő számok bűvöletében éltek, míg a turisztikai fejlesztési pályázatoknál a fenntarthatóság csupán azt jelentette, hogy hány évig kell majd üzemeltetni a közösségi forrásból is megvalósult létesítményt.

Velencei gondolások készülnek a reggeli tursitaáradatra

Velencei gondolások készülnek a reggeli tursitaáradatra

 

Konkrét példát mondok: a Duna vízhozama és vízelosztása miatt hamarosan elő kell venni Bős-Nagymaros ügyét. Másrészt, ha a jövőben is élhető Alföldet szeretnénk, akkor be kell fejezni a Duna-Tisza-csatorna építését, amit még a Horthy-rendszerben kezdtek el. Mórahalmiaknak mondtam el régebben, nagy érték a fürdőjük, s a jövőben még nagyobb lesz. Csak éppen arra kell vigyázniuk, hogy megmaradjon a víz is hozzá!

MN: A még mindig érvényes kijárási korlátozások, valamint az utazási és a látogatási tilalmak miatt – ami érint repteret, szállodát, fürdőt, vendéglőt, múzeumot, arborétumot és színházat – mondhatjuk, hogy most tetszhalott állapotban van a turisztika?

AA: Ahol nincs utazás, ott nincs turisztika. Az egyik pillanatról a másikra befagyott. Itt van nekem alapvető gondom a kormány gazdaságélénkítő csomagjával. Nem látok elég forrást és támogatást, béroldalról sem, de abban a tekintetben sem, hogy a szereplők meghatározó része túlélje a mostani válságot. Sokan fognak elhullani és néhányan kiemelkednek, aki majd uralni fogják a jövőben a magyar idegenforgalmi piacot. Mindez térségileg is igaz.

Itt vannak a számok: napok alatt "lett kampó" a turizmusnak

Gyorsan eltűntek a vendégek a szállodákból. Hirtelen 14 milliárd forinttal csökkent a turisztikai szállásadók bevétele márciusban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közreadott friss gyorstájékoztatójából. Kétség sem férhet hozzá, hogy a koronavírus okozta sokkról beszélünk, főleg, hogy nemcsak a foglalások lemondása, hanem a veszélyhelyzet alatt hozott számos kormányzati intézkedés is nehezítette, esetenként lehetetlenné tette a szállásfoglalást, így a hotelek zöme be is zárt.

A Balatont és környékét már most egy nagyon jól behatárolható kör uralja, ez a jövőben csak erősödni fog. Ugyanezt a társaságot látni a Fertő-tónál és vonzáskörzetében. Végül Budapest turisztikai szempontból újra magára fog találni. Remélem, nem csak a romkocsmáiról és a bulinegyedéről, hanem egészen kivételes kulturális értékeiről, műemlékeiről és színvonalas rendezvényeiről is világszerte híres lesz.

MN: Ha jól értem, akkor a vírusjárvány után számítani lehet arra, hogy az országon belül a fejlesztések jó része, némi leegyszerűsítéssel, a Budapest-Balaton-Fertő-tó háromszögre koncentrálódnak majd?

AA: Ha létrejön a fentebb említett turisztikai "szentháromság", akkor ez messze súlyosabb következményekkel jár, mint az elsőre tűnik. Ez a döntő részben kimaradó vidéki Magyarország fejlődését fogja visszavetni a fejlesztési pénzek aránytalan elosztása miatt. Azt sem tartom kizártnak, hogy a turisztikai fejlesztési pénzek és a megvalósuló idegenforgalmi beruházások akár 90 százalékát is elviheti a „szentháromság”, míg az összes többi térségnek meg kell elégednie a megmaradó csekély forrásokkal. Ez nekem roppant borús jövőkép.

MN: Mennyire ért egyet azzal a miniszterelnöki kijelentéssel, hogy turisztikában ez az év már kampó? Ez ennyire egyértelmű, vagy ennél azért árnyaltabb a kép?

AA: Egy miniszterelnök nem mondhat ilyet! Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a kormány feje azt üzeni, ők erről ebben az évben lemondtak, itt nincs mit tenni. A most rendelkezésemre álló, kétségtelenül hiányos adatok alapján azt merem mondani, hogy a turisztika egésze 30 százalékos veszteséget szenved el 2020-ban. Ez persze egy átlag, amelytől a különböző idegenforgalmi ágazatok és térségek nagy eltérést mutatnak majd. Azok turisztikai vállalkozások és térségek, amelyek nem jutnak gyorsan vagy sehogy forrásokhoz, azoknak óhatatlanul tényleg kampó lesz. Sokan be fognak zárni, mások már bezártak. (A Narancs.hu írta meg nemrégiben, hogy kényszerűen bezárta kapuit a túrkevei fürdő – a szerk.) Az egész szektorra tett kormányfői kijelentés egy ijesztgetéssel ér fel, ami aligha lehet egy országot vezető politikus feladata. Azt üzeni ezzel, hogy egyelőre nem is érdemes ezzel az ágazattal foglalkozni.

MN: Hogy látja, a járvánnyal kéz a kézben járó gazdasági válság meddig tarthat?

AA: Azok, akik szeretnek optimistán tekinteni a jövőbe, abban bíznak, tényleg most van a tetőzés. Vélekedésük szerint ez májusban lecseng, és június elején nyithatnak a szállodák, a fürdők, valamelyest helyreáll a közlekedés, lehetnek kisebb fesztiválok. De ez a remény rögtön szertefoszlott, amikor a miniszterelnök azt mondta, októberben jöhet majd az újabb hullám. Csak szűkebb környezetem, Békés megye és a Dél-Alföld nagyobb rendezvényei, az őszre halasztott Gyulai Pálinkafesztivál vagy az október végi Csabai Kolbászfesztivál napi 20-30 ezer vendéget jelentenek. Ezek megtartására vajmi kevés a remény, ahogy azt is tudjuk, hogy az idén elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok. De talán menthető a Gyulai Várszínház. A védőtávolság miatt szellősebb nézőtérrel, kevésbé a váron belül, mint inkább a Tószínpadon megtartva az előadások zömét.

Most nyáron fel sem állítják a nézőteret Szegeden

Most nyáron fel sem állítják a nézőteret Szegeden

Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok/Facebook.com

MN: Nemrégiben a portfolio.hu ismertetett egy turisztikai tanulmányt, amelynek az egyik fontos megállapítása volt, hogy azok a kisebb városok különösen kitettek a járvány miatti gazdasági válságnak és visszaesésnek, ahol nagyon erős az idegenforgalom, a gyógyfürdő-iparág. Egyetért a tanulmány megállapításaival?

AA: Termálturisztikai településeknek nevezzük azokat a városokat, ahova látogatók 70-90 százaléka a fürdő miatt érkezik. Bükre mi másért mennek az emberek? Mit csinálunk Hajdúszoboszlón, ha bezár a fürdőkomplexum? Gyula ilyen szempontból némiképp más, mert itt van egy valódi város, ami megőrizte a középkori magját. Itt gyógyfürdőn kívül sok más kulturális, művészeti és gasztronómiai élményt nyújtó attrakció van még. De kétségtelen, hogy a tanulmány helyes következtetéseket vont le.

MN: Mi változik, ha egyszer újra megnyitják kapuikat a honi fürdők?

AA: Szinte minden. A jövőben tilos lesz hosszú tömött sorokban állni a fürdők előtt, belépésre várva. Nagymértékben szigorodnak a higiénés előírások, a zuhanyozás új szabályait kötelezővé kell tenni. Emellett nem lehet tömegével beengedni a vendéget a strandok területére. Kizárólag a hasznos zöldterülethez kell mérni egy-egy család vagy pár helyét és körülöttük 2 méteres sugarú körben nem lehet senki. Mindez igaz az egyedül érkezőre is, ahogy távolságot kell tartani majd a vízben is.

Ugyanakkor a hullámmedencéket el lehet felejteni, mert azokban a víz belemegy a fürdőzök szájába, és ez a mostani járványügyi helyzetben tarthatatlan. Azaz, holnaptól, holnaputántól merőben új fürdőkultúrát és -viselkedést kell elsajátítani az üzemeltetőknek és a vendégeknek is.

(Cimlapfotó: a Gyulai Várfürdő főbejárata, a felvételt a cikk szerzője készítette.)

Neked ajánljuk

"Orbán rendszere radikálisan ellenségelvű és megosztó"

  • Farkas Zsolt

"Az orbánizmus lényege az orbánizmus: vagy Orbán Viktor és jogállampárti magánhadserege, a Fidesz katonája vagy, zsoldosa, önkéntese, fanatikusa, szolgálója, kliense, rajongója (mintegy 2,5 millió szavazó Mo.-n), vagy ellensége, ellenzője, kritikusa, utálója, megvetője, vádlója vagy (legalább dupla annyi szavazóképes ember Mo.-n)."