Az elmúlt kilenc év politikai gazdaságtanát az erőteljes államosítás, a centralizáció és az einstand jellemezte. Úgy nagyban – azaz országosan –, mint kicsiben: bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy ezt a sajátos módszert még kormányra kerülése előtt 2009-ben a fideszes vezetésű Pécs próbálta ki, amikor az önkormányzat lényegében kisajátította a helyi vízművet.
Azóta ez lett a bevett eljárásrend, s az állam terjeszkedésnek rendszerint az a következménye, hogy az egyes cégek élére „megbízható” ember kerül. Mondhatni, az 50-es, 60-as évek óta nem volt annyira meghatározó a politikai lojalitás, mint most, ami még a szakértelmet is felülírhatja. S amikor ez bekövetkezik, rendszerint mi, adófizetők, állampolgárok bánjuk: zuhan a minőség, szétfolyik a közpénz.
Erre találtunk most egy jó példát Veszprémben, ahol a helyi fideszes többségű képviselő-testület még tavaly úgy döntött, hogy 2019-től saját kezébe veszi a helyi közösségi közlekedést a Volán regionális vállalatától. V-Busz Kft. néven alapítottak céget azzal a céllal, hogy a helyi buszos szolgáltatás színvonala javuljon, az utasszám bővüljön. Aztán kineveztek élére egy embert, akinek politikai lojalitásához nem férhet kétség.
Menetrendetlenség
A fideszes városvezetés komoly terveket szőtt, ezek papíron mind-mind az utasok kényelmét szolgálták volna. Rugalmasabbá akarták tenni a jegy- és bérletrendszert, vadonatúj buszokat kívántak beszerezni, hogy a járműpark átlagéletkorát nyolc évre mérsékeljék.
|
Csakhogy már az elején bőven akadtak gondok.
A helyi hírsite, a Veszpresszo.hu beszámolója szerint már az első napokban járatkimaradásokra és késésekre panaszkodtak az utasok, mint kiderült, nem volt elég sofőrjük sem. A V-Busz honlapja nemrég arról tájékoztatja utasait, hogy a menetrendkönyveket ne keressék, kiadásuk technikai okok miatt szünetelt. A „menetrend” fül alatt pedig csak a járatok és a megállók vannak felsorolva, hogy melyik, mikor és hova közlekedik, nem derül ki. Ezek után nem meglepő, hogy a tervek közt emlegetett buszbeszerzés is csúszik.
Széllel szemben? A veszprémi döntés azért is furcsa, mert a központi fideszes akarat más irányba mutat. A központosítás jegyében még 2012-ben létrehozták a megjegyezhetetlenül nevű Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központot, amibe 2015 januárjában beolvadt öt buszos cég (a Vasi, Zala, a Kisalföld, a Balaton, a Bakony és a Somlói Volán). Idén újabb stációjához ért a centralizáció: elkezdődött a regionális közlekedési cégek beolvadása a Volánbuszba, ami a tervek szerint októberre ér véget. |
Pénz, pénz, pénz
A V-Busz Kft. gazdálkodása sincs rendben. Az önkormányzat 835 millió forintot biztosított a 2019-es működéshez szükséges 1,7 milliárdos költségvetéséből, 230 millió forintot januárban átutaltak a biztonságos átálláshoz és a starthoz.
Ám rövid időn belül kiderült, a cégnek több pénzre van szüksége: az augusztus 20-i tűzijátékot követő napokban ülésező veszprémi képviselő-testület a V-Busz további 480 millió forintos támogatási igényével szembesült. A közel félmilliárd forint pluszot többek között a tervezettnél magasabb munkabérekkel, a növekvő üzemanyagköltségekkel, a jegyelőállítási költségek növekedésével indokolták.
Minden jel szerint szinte az összes fontos kiadási elemet alultervezték.
A megbízható elvtárs
Úgy fest, a problémákat a V-Busz élére állított szakember hamarabb észlelte, mint a politikusok: a tavaly júliusban kinevezett Mihálszky Gábor még 2018 decemberében bedobta a törülközőt: távozott a vezérigazgatói székből. Pontosabban eggyel hátrébb lépett: szakmai igazgatóként továbbra is a cégnél dolgozik, de az irányítást Pálinkás Norbert vette át.
Azt gondolnánk, mindez azért történt, mert egy nagyobb tudású menedzsert keresett a városvezetés a budapesti közlekedési cégtől érkező Mihálszkynál. Annál a szakembernél, aki menet- és forgalomirányítással foglalkozva dolgozott a BKV-nál 1987 óta – az utolsó években már vezérigazgató-helyettesként.
|
Valami ilyesmire hivatkozott a fideszes polgármester is, amikor próbálta megindokolni Pálinkás kinevezését. Porga Gyula akkor azt nyilatkozta, a V-Busz irányításához egy menedzserre van szükség. Ráadásul Pálinkás pályája kezdetén helyközi és iskolajáratok szervezésével foglalkozott, mi több, logisztikai menedzser diplomát szerzett. Porga külön kiemelte: Pálinkás négy éve saját cégét vezeti és más cégeknél is közreműködik százmilliós projektekben.
Csakhogy Pálinkás menedzseri képességei szerények, annál nagyobb a politikai hátszele: ezer szállal kötődik a Fidesz ifjúsági szervezetéhez. Öccse, a veszprémi Fidelitasban cseperedett Pálinkás Roland az önkormányzat ügyrendi és igazgatási bizottságának külső szakértője, a városi tulajdonú Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottságának tagja, a Fidesz jelöltjeként indul ősszel Veszprém 4-es számú választókerületének képviselői helyéért.
Pénz és politika
Ugyanakkor megnéztük azokat a „százmilliós projekteket” is, amelyekről a polgármester beszélt, és számos furcsaságra bukkantunk. Egyrészt a Pálinkás által vezetett vagy tulajdonolt cégek legfeljebb mikro- és kisvállalkozásnak tekinthetők, másrészt szinte mindenütt fidelitasos kapcsolatokra bukkantunk.
Pálinkás saját, egyszemélyes tulajdonú cége a Feuvert Zrt. Ám ez is kiskorú még: 2017-ben alapította, 33 millió forint bevételt ért el 2018-ban. De erről a polgármester még nem értesülhetett, hiszen Pálinkás kinevezésekor még nem volt a cégnek kész a tavalyi mérlege. A Feuvert Zrt. három gazdasági társaságban érdekelt. Ezek közül Porga nem hivatkozhatott az Ugocsa Real Estate Kft.-re, mivel abba csak idén februárban szerzett tulajdont Pálinkás cége. A Feuvert érdekeltségében lévő, 2018-ban alakult Enerys Kft. referenciája ennél is visszafogottabb: nulla árbevételt, mínusz félmillió adózott eredmény. A Rec-Energo Kft.-be 2017. decemberben szállt be a Feuvert: ez a társaság 2018-ban alig 6 millió forintos forgalmat bonyolított.
|
Annál izmosabbak a cégekben fellelt politikai kapcsolatai. Pálinkás a korábbi Fidelitas-alelnök, jelenleg a Somogy megyei közgyűlés alelnöklő Tardi Tamás alapította Versus Generation Kft.-ben is feltűnt Hevér Kristóf ózdi Fidelitas alelnök társaságában. A Versus Generation igazi fideltiaszos inkubátorház. 2016 tavaszától 2017. januárig a szintén Fidesz-káder, Siklódi László Levente vezette. Siklódi nevét néhány éve pörgette meg a sajtó a zánkai ex-úttörőtáborban székelt Új Nemzedék Központ vezetőjeként. 2012 és 2014 között irányította a központot, amikor az állami gyereküdültető cég legbotrányosabb időszakát élte, az Állami Számvevőszék feljelentést is tett az ügyben.
Az Ugocsa Estate-ben az Ideona Zrt.-nek is van részesedése, s ez a cég szintén nem áll távol a Fidesz érdekköreitől. Gazdája, Tóth Gábor is megjárta a veszprémi Fidelitast, 2015-2018-között a kormánypárti online médiafenegyereke, a Pestisracok kiadójának volt kisebbségi tulajdonosa. Tóth kapcsolati hálójáról és az Ideona bámulatos startjáról az Átlátszó tudósított: bár csak 2016-ban alakították, 2017-ben konzorciumi tagként elnyerte a MÁV 1,5 milliárd forintos 15 ezer tonna talpfa és egyéb olajjal telített fahulladék átvételére, elszállítására és kezelésére kiírt közbeszerzését.
Pálinkás 2017-ben Simplon Marketplace néven alapított egy másik céget. Ez 2018-ban mindösszesen 38 millió forintos forgalmat hozott össze. Mindezek alapján Porga Gyula Pálinkás menedzsment- tapasztalatairól szóló ajánlása igencsak túlzónak mondható. Meg is kerestük a polgármestert: többek között szerettük volna megkérdezni tőle, ki ajánlotta Pálinkást a veszprémi közlekedési cég élére. Szintén megkerestük a V-Busz vezérét is, hogy megkérdezzük: minek köszönhető villámkarrierje. Ám egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre.
Lépéskényszer A V-Busz Kft.-nek részletesen indokolnia kellett a féléves közszolgáltatási beszámolóban, a ténylegesen felmerült költségek miért tértek el az előzetesen beállított kompenzáció mértékétől. Az indoklást "az önkormányzat hivatala nem találta kellően kimunkáltnak", kétszer is hiánypótlásra szólították fel a társaságot. A héten csütörtökön összeül a veszprémi képviselő-testület, ahol a V-Busz jövő évi működési modelljéről lesz szó. Az előterjesztés – amely lényegében elismeri, hogy a Pálinkás-Mihálszky-féle modell megbukott - így fogalmaz: „a veszprémi közösségi közlekedés kompenzációigénye jelentősen csak a legnagyobb költségtételek és (...) a megrendelt szolgáltatási teljesítmény folyamatos felülvizsgálatával csökkenthető". Utóbbi a járatrikítást jelenti a tömegközlekedési szaknyelvben. |