Még szeptember közepén járt Békéscsabán Lázár János építési és beruházási miniszter, akit a város polgármestere, Szarvas Péter és a térség parlamenti képviselője, a fideszes Herczeg Tamás fogadott. Mindketten a közösségi oldalukon posztoltak erről Facebook, ám csupán annyit, hogy áttekintették a már folyó és még hiányzó beruházásokat, s hogy az energetikai fejlesztések milyen fontosak. A konkrétumokkal adósak maradtak.
Ezért, ahogy arról már beszámoltunk, a Narancs.hu két héttel ezelőtt a következő kérdéseket tette fel Szarvas Péternek és Herczeg Tamásnak. Mikorra tolódhat (vagy lekerül-e a napirendről)
- a 2025-re megépítendő, 30-35 milliárd forintos bekerülési költséggel számolt békéscsabai reptér fejlesztése;
- a nemrégiben felújított sportcsarnok mellé tervezett új, multifunkciós aréna, amely 4-5 ezer néző befogadására lesz majd alkalmas, és bekerülési költsége a tervek szerint eléri 25-30 milliárd forintot;
- a szintén a nemrégiben felújított sportcsarnok közelébe tervezett, 15 milliárd forintba kerülő új úszó aréna,
- valamint a békéscsabai futballstadion Kórház utca felőli új lelátójának és az újonnan tervezett parkolók megépítése, melynek tervezett összköltsége 7,5 milliárd forint?
Észszerű határidőn belül csak a békéscsabai polgármester válaszolt portálunknak, aki rövid levelében azt írta: „Az Ön által említett komoly infrastrukturális fejlesztések kapcsán elképzelhetőek a halasztások. Bízunk benne, hogy ezek a beruházások nem kerülnek le a napirendről.” Mindez némiképp ellentmondásos.
Korábban ugyanis a kormány a gazdasági válságra hivatkozva felfüggesztett közel háromszáz, még el nem indult állami beruházást. Egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott válaszból derült ki szeptember közepén, hogy finanszírozási nehézségek miatt a kormány mely állami beruházások átütemezéséről és elhalasztásáról döntött. Vadai Ágnes (DK) képviselő kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese válaszolt. Ebből világossá vált, hogy a listán 284 tétel van, amelyeknek a mai árakon számolva a beruházási összköltsége 2100 milliárd forint. Tény, ezen a listán az említett békéscsabai beruházások nem szerepelnek. Ennek ellenére a békéscsabai városvezető nem csupán a halasztásukkal, hanem azzal is számol, hogy e fejlesztések elmaradnak. Így nem pontosan érteni, hogy a Csepreghy-féle lista mennyire érvényes és időtálló.
Újabb csavart jelent a történetben Herczeg Tamás mostani válasza, amely jó két hét után érkezett meg a Narancs.hu-hoz. Eszerint: „Az ön által kérdezett, a levelében felsorolt békéscsabai beruházások esetében – amint az köztudott – még nem indult el a kivitelezés.
Jelenleg azt a tájékoztatást tudom adni, hogy a közeljövőben nagy valószínűséggel a tényleges kivitelezési munka elkezdése egyik program esetében sem várható.
Amint a kérdéses beruházások ügyében változás történik, és a kormányzat forrást tud biztosítani a kivitelezési munkálatokhoz, a közvéleményt erről természetesen tájékoztatjuk.”
Így a minisztériumi tételek érvényessége végképp relatívvá vált. Arról nem beszélve, hogy sem Békéscsaba, sem a Viharsarok közvéleményével eddig kormánypárti politikusok nem közölték, hogy reptér gigafejlesztése, az új multifunkciós csarnok és sportuszoda, valamint a helyi stadionfejlesztés parkolópályára került. Ez most, kérdéseink nyomán vált világossá. A négy projekt együttes költsége eléri a 100 milliárd forintot.
A drámainak nevezett energiahelyzetre hivatkozva pénteki, rendkívüli ülésén döntött a békéscsabai képviselő-testület, hogy karácsonytól a jövő év március végéig bezárja a Jókai Színházat, a legnagyobb közművelődési létesítményt, a Csabagyöngye Kulturális Központot és a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítótermeit, a Békés Megyei Könyvtár pedig rövidített nyitva tartással várja az olvasókat.
(Címlapképünkön: Szarvas Péter, Lázár János és Herczeg Tamás. Forrás: Szarvas Péter Facebook)
