Elkeseredett dombegyháziak aláírást gyűjtenek, hogy oszlassa fel magát a képviselő-testület

Kis-Magyarország

A lakosság a magas víz- és szennyvíztarifák mellett amiatt is tiltakozik, hogy a település nem élt azzal a jogával: véleményezze a szolgáltató Alföldvíz Zrt. által a Magyar Energetikai és Közműszolgáltató Hivatalnak küldött tarifaszámlát. Többek szerint ezzel a testület, élén a polgármesterrel, eljátszotta a hitelét, ezért aláírásokat gyűjtenek a feloszlatásért.

A Magyar Narancs májusban számolt be arról, hogy az ország egyik legszegényebb településén, a dél-békési Dombegyházon sikerült az ország egyik legmagasabb víz- és szennyvízdíját megállapítani. Akkor egy igen feszült hangulatú lakossági fórumon kérték mindezt számon az emberek a polgármesteren, Varga Lajoson (Fidesz-KDNP) és a víziközműszolgáltató, az Alföldvíz Zrt. megjelent szakemberein. Ezen a május elején tartott falugyűlésen a polgármester hozzászólásaiban többször „elfogadhatatlannak” nevezte a megállapított tarifákat. A roppant magas árak úgy jöttek ki, hogy korábban szennyvízcsatorna rendszer nem volt a településen, így javarészt EU-s forrásból, közel majdnem 3 milliárd forintért, zöldmezős beruházás keretében készült el az új rendszer. A jogi szabályozás miatt erre viszont nem vonatkozik a rezsicsökkentés, így nem csak a környező településekhez képest, hanem országos összevetésben is igen magas tarifákat állapítottak meg. Így kis híján egy köbméter szennyvíz elvezetése 900 forintba kerül abban a községben, ahol a többség alacsony nyugdíjból él, jövedelempótló támogatást kap, s az már jómódúnak számít, aki minimálbért keres.

Az már csak hab a tortán, hogy a jogszabály az európai uniós szennyvízrendszer kiépítését csak azoknak a településeknek írja elő kötelező jelleggel – egyben támogatja is a megvalósítását –, amelyeknek a lakosságszáma meghaladja a kétezret. Dombegyház gyorsan fogyó, elöregedő kistelepülés, ahol a beruházás átadásakor, ez év tavaszán a népesség lélekszáma hivatalosan is kétezer alá esett. Valójában ennél is kevesebben laknak a faluban, mert sokan az ország más részein vagy külföldön dolgoznak, bejelentett, állandó lakhelyük itt van, ám életvitelszerűen már hosszú évek óta nem itt élnek. A valós népességszám ezerötszáz körül lehet.

Augusztus közepén azért foglalkoztunk újra Dombegyház gondjaival, mert a roppant magas víz- és szennyvízdíjak mellett elszabadult az infláció, az élelmiszerárak az égbe szöktek, az aszály miatt katasztrofális volt a mezőgazdasági termés. S ha mindez még nem lett volna elég, az áram-, de különösen a gáztarifa hihetetlenül megnőtt. A településen rossz szigetelésű Kádár-kockákban lakik az emberek nagy része, ahonnan kiszökik a meleg az udvarra és az utcára. A helyiek szociális katasztrófától tartanak, s attól, hogy a tél folyamán néhány megfagyhatnak vagy akár éhen is halhatnak saját házaikban. Több tucatszor kerestük a polgármestert, majd egy cselt alkalmazva rövid ideig sikerült is beszélni vele. Kiderült: Varga Lajos egyáltalán nem tart szociális katasztrófától. Nem értük viszont el a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Erdős Norbertet, aki inkább falunapokra, vigasságokra jár, minthogy választókörzetében a tényleges gondokat próbálná orvosolni.

Ebben a kiélezett helyzetben bombaként robbant az a válasz, ami nemrégiben a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közműszolgáltatási főosztályáról érkezett a dombegyházi civilek megkeresése nyomán. Ebből nem kevesebb derült ki, minthogy

a község képviselő-testülete nem élt azzal a törvény adta jogával, hogy véleményezze azt az árkalkulációt, amelyet a szolgáltató, Alföldvíz Zrt. küldött el még az év elején a Magyar Energia- és Közműszolgáltatási Hivatalnak (MEKH).

Holott ezt ez év február 10-én megkapták, és 15 napjuk volt, hogy véleményt alkossanak róla. Erről a fontos körülményről, pontosabban mulasztásról egyetlen szót sem szóltak a hónapokkal később, május 6-i falugyűlésen, sőt a polgármester és a testületi tagok többsége olyan színben tüntette fel magát, hogy a magas víziközműárakról mit sem tudott – holott erről már majdnem negyedéve tudomásuk volt.

Néhány helyi civilnek ez volt az utolsó csepp a pohárban. Hétfőtől aláírásgyűjtésbe kezdtek. Céljuk, hogy oszlassa fel magát – a megítélésük szerint – hitelét vesztett képviselő-testület. Ez időközi választás kiírását és megrendezését tenné függővé. Azonban van egy bökkenő, amelyről az aláírásgyűjtés szervezői is tudnak. A hatályos törvények szerint a testület csak magát oszlathatja fel, ha a megválasztott képviselők minősített többsége egy erről szóló névszerinti szavason erre voksol. A héttagú dombegyházi grémium esetében 4 főnek kell ezt megtennie. Egy másik lehetőség az Alaptörvényből következik. Eszerint az Országgyűlés a kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. Ez utóbbi helyzet a dél-békési községben nem áll fenn.

Aláírásgyűjtésünkkel szimbolikusan nyomást akarunk gyakorolni a polgármesterre és a testületre, hogy nagyszámú aláírás esetén vegyék komolyan fontolóra, hogy a helyükön maradnak vagy sem. Megítélésünk szerint a történtek fényében át kellene adni helyüket olyan új képviselőknek, akik ténylegesen Dombegyház érdekeit képviselik” – mondta a Narancs.hu-nak Kovács Mihályné, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője. Mint megtudtuk, alig három délután alatt már közel 200 aláírás gyűlt össze. A helyiek célja, hogy 480-nál legalább eggyel többet gyűjtsenek össze, ugyanis 2019 őszén ennyi vokssal lett újból polgármester a címért egyébként egyedül induló fideszes Varga Lajos, akinek felesége ugyancsak tagja a testületnek.

 
Fotó: A szerző felvétele

Kovács Mihályné elmondta még, információi szerint Varga Lajos polgármester kampányba kezdett, hogy minél kevesebben írják alá a petíciót. A kezdeményező elmondása szerint

egyik aláírásgyűjtő aktivistájukat, M. M-et máris vegzálják, mert kedd délutánra berendelte a munkáltatója beszélgetésre.

Varga Lajos polgármestert cikkünk megjelenésig hiába próbáltuk elérni.

(Címlapképünkön: a májusi lakossági fórum Dombegyházon. Fotó: a szerző felvétele)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk