Gyula

Előfizetett személyi kultusz

Kis-Magyarország

Alighanem házi rekordot állított fel a Gyulai Hírlap. Az idei harmadik számban 11 fotóról köszön vissza a fideszes polgármester, továbbá 14 cikk és képaláírás, valamint egy egész, illetve egy negyedoldalas hirdetés is foglalkozik vele. Az eset – amúgy – csupán egy csepp a vidéki média egyre kilátástalanabb tengerében.

Az önkormányzati kiadásban megjelenő Gyulai Hírlaptól eddig sem állt távol a jobboldali szimpátia, de a 2012/3. szám minden korábbi teljesítményen túltesz, hiszen a békési fürdőváros hetilapjának szerkesztői gyakorlatilag elárasztották az újságot Görgényi Ernő fideszes polgármesterrel. Ekkora terjedelemben, ennyi fotón, ennyi hirdetésben egyszerre még bizonyosan nem szerepelt ebben a lapban a városvezető. Az összképet valamelyest árnyalja, hogy a 14 oldalas lap két oldalban visszatekint a tavalyi esztendőre.

Polgi kétszer a gyulai Hírlapban


Polgi kétszer a gyulai Hírlapban

Görgényi így 11 fotóról köszön vissza, továbbá 14 cikk és képaláírás, valamint egy egész, illetve egy negyedoldalas hirdetés is foglalkozik vele.
Jóllehet az előző önkormányzati ciklusban, ellenzékben is különleges elbánásban részesült Görgényi, illetve a Fidesz az önkormányzati lapban – noha ekkor MSZP-s támogatottságú polgármestere volt a városnak. A dolog magyarázata, hogy az akkor 24 tagú testületnek 11 fideszes tagja volt, s két-három képviselőt mindig maguk mellé állítottak. Az is segítségükre volt a helyi médiatúlsúly megteremtésében, hogy a lap főszerkesztője, Mocsár-Pörjés József, valamint a Fidesz-frakció akkori vezetője, Baranyó Géza közösen tulajdonoltak egy olyan céget, amely a helyi politikai és közéleti ellenfeleket gyalázó honlapot működtetett, ahol a cikkek szerzői nem vállalták a nevüket. (Erről bővebben lásd korábbi írásunkat.)

 

Csepp a tengerben

Polgi sokszor a gyulai Hírlapban


Polgi sokszor a gyulai Hírlapban

Vidéken a média és ezzel együtt a sajtódemokrácia romokban hever – több mindennel lehet a szigorú állítás mellett érvelni. A települési újságok döntő többségét az önkormányzatok adják ki, ahol a főszerkesztők kiválasztása politikai döntés kérdése. Az a tény, hogy megyénként egy megyei napilap létezik, gyakorlatilag kizárja a versenyt. Ráadásul a megyei napilapok többségére egy versenyhivatali vizsgálat miatt még a kartellezés gyanúja is rávetült. (Erről az esetről bővebben szintén egy korábbi cikkünkben olvashat.)

Másrészt azt is tapasztalni, hogy a megyei napilapok – tisztelet a kevés kivételnek – szeretnek jóban lenni a helyi, térségi hatalommal. Nem bírálnak, hanem éves hirdetési megállapodást kötnek a megyeszékhelyek önkormányzatával, a kormányhivatalokkal, miközben újságíróikat gályarabként tartják – és eközben csak az árbevétel számít. Mindezt jól jellemzi, amit kollégáinak mondott a vidéki napilappiacon működő kiadóigazgató: ha a lapban néhol cikkeket találnak az olvasók, csupán azt jelenti, hogy azt a felületet nem sikerült hirdetésként eladni.

Figyelmébe ajánljuk

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.