Május 8-án jobbikos polgármestere lett a Mátészalkához közeli falunak, Kocsordnak. Az időközi önkormányzati választást azért kellett kiírni, mert az év elején a település egyre rosszabb gazdasági helyzetére és növekvő adósságállományára hivatkozva feloszlatta magát a testület. Ekkor még – a 2014-es őszi voksolás eredményeképp – fideszes polgármester vezette a közel 3000 fős falut, az önkormányzati testületben még három független, két fideszes és egy jobbikos képviselő ült. (Barkaszi Sándor 2010-ben még függetlenként lett polgármester, akkor a testületben két fideszes és négy független képviselő volt.)
| ||
Most májusban időközi választáshoz képest magas, 58 százalékos részvétel mellett több mint 110 szavazattal kapott többet ifjabb Földi István a második helyen végzett, korábbi alpolgármester, f
| Régi-új képviselők Kocsord 2047 választópolgárából 1425-en szavaztak, a részvételi arány 58 százalék volt. Földi István kapott 539 szavazatot, Pajtás Zsigmond (független) 427-et, Gombos Lászlóné (független) 414-et, míg Pásku Károly (Magyar Munkáspárt) 17-et. Hat képviselői helyért huszonhatan versengtek. Bejutott a testületbe a korábbi polgármester, Barkaszi Sándor (659 szavazattal) és alpolgármestere, Pajtás Zsigmond (471), valamint az év elején feloszlott testületből – Földi Istvánon kívül – még ketten, Gombos Lászlóné és Kósa Anita). Két új tag van: Czellár István Ede és Szabó Sándor. |
üggetlen jelöltnél. Az ugyanakkor, hogy jobbikos lett a település vezetője komoly változásra utal, ugyanis a 2014-es áprilisi választáson a Fidesz még simán behúzta a települést. Akkor mindhárom szavazókört megnyerte, és közel másfélszer annyi szavazatot kapott, mint a jobbikos jelölt, és csaknem négyszer annyit, mint az ellenzéki összefogás jelöltje. Sima menet volt, igaz, a 2014-es őszi voksolás már szoros volt: a Fideszbe igazolt Barkaszi közel negyven szavazattal előzte be független riválisát. De ez még mindig kormánypárti siker volt, bár jobbikos jelölt ekkor nem indult.
Helyszíni vélemények
A faluba érve azt tapasztaljuk, hogy többen is szívesen szóba álltak tudósítónkkal, ám legtöbbjük azt kérte, még keresztnevét se írjuk le. Volt olyan, aki szerint puccs volt a korábbi testület önfeloszlatása, mások úgy látják, számítani lehetett rá, mert a képviselők nem egyeztek ki egymással. Akkor – erről keretes írásunkban olvashat – miként lehet, hogy kettő kivételével ugyanazokat az embereket választották vissza az új testületbe? – kérdezzük. „Ja, az a kocsordiak humorérzékét dicséri” – ez pedig már Kósa Anita képviselő véleménye. Ő volt az a független képviselő, aki januárban kezdeményezte a testület feloszlatását, mert úgy látta, „nem tudnak együtt gondolkodni, személyes érdekek vezérlik a képviselőket, sokszor fajult személyeskedéssé a vita”. Szerinte egyértelmű, hogy a faluban megbukott a Fidesz – a helyi emberei legalábbis. Ennek okát abban látja Kósa, hogy a legfontosabb ügyben – az elkerülő út érdekében – nem szólalt fel Kovács Sándor (Fidesz) a Parlamentben, de nem tett semmit a falu élén álló Barkaszi és Pajtás sem.
| ||
Kósa Anita egyébként máris a jobbikos polgármester, Földi István bizalmasa lett. Földi mostani győzelméhez kellett Kósa önfeloszlatási akciója, ezt természetesen az akkor még csak képviselőként dolgozó jelenlegi polgármester is támogatott. Ám úgy tűnik – jelen voltunk a múlt pénteki alakuló ülésen – az új testületben is borítékolható lesz a gáncsoskodás: első lépésként nem is szavazták meg Földi javaslatát, hogy legyen Kósa az alpolgármester. Abban sem kapott többséget az új polgármester, hogy csökkentsék felére (azaz hatra) a kötelező testületi ülések számát, illetve ne a községháza szűk termében tartsák üléseiket, hanem a kultúrházban, ahol jelen lehetnek az érdeklődő lakosok is, fontosnak tartja a nyilvánosságot. Egyetértés volt viszont abban, hogy az óvoda felújítására 300 millió forintos pályázatot nyújtsanak be.
Nem riasztó Kovács Béla
Földi István a Miskolci Egyetemen végzett történelem szakon, hadtörténeti szakirányon. 2007-ben lépett be a Jobbikba, polgármesterré választásáig főállásban a kémvádba bonyolódott Kovács Béla EU-parlamenti képviselő asszisztense volt. 2014 októbere óta tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésnek, a Jobbik országos választmányának tagja, és nem titkolja, hogy megyei elnöki ambíciói is vannak. A néppártosodásnak, amelyet a Jobbik meghirdetett, az előfutára szeretne lenni. Mellékállásban jelenleg az ököritófülpösi iskolában történelmet tanít. 30 éves, párkapcsolatban él.
| ||
Érdeklődésünkre azt mondja, hogy programját ő írta, a párt szórólapokkal segítette, illetve azzal, hogy vezető politikusok jöttek el, támogatásukról biztosítani. Vona Gábor pártelnök, Kovács Béla EU-parlamenti képviselő, Apáti István országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke, Balczó Zoltán és Gyüre Csaba országgyűlési képviselők, illetve jobbikos polgármesterek (Tiszavasvári, Ózd). Kampányfőnöke ugyanaz volt, aki a tiszavasvári és az ózdi jobbikos jelölt kampányát is sikerre vitte. Földi azt mondja, azért nyert, mert a falu változást akart. Önmagát így jellemzi: „nem vagyok szélsőséges ember. A Jobbik a néppártosodás irányába indult el. Nemzeti érzelmű politikus vagyok, aki közösséget kíván építeni.”
Többször elhangzott: a Jobbik azokon a településeken, ahol az ő jelöltjei jutottak polgármesteri székhez, a – szintén szabolcsi – Orosz Mihály Zoltán nevével fémjelzett ún. érpataki modell bevezetését támogatja - így történt ez Tiszavasváriban és Ózdon is. Érdeklődésünkre, vajon így lesz-e Kocsordon is, Földi István úgy reagál: „az Tiszavasvári és Ózd, ez pedig Kocsord. Nem foglalkoztam az érpataki modellel, nem keltette fel annyira a figyelmemet. Az én feladatom, hogy fejlesszem Kocsordot. Az itteni cigányok példaértékűek, itt nincs áramlopás, terménylopás, ellenségeskedés, békességben élnek egymással az emberek.” Tervei közt egy mezőgazdasági kft. megalapítását említi Földi, amely nemcsak megtermeli, de értékesíti is a termékeket. A településnek van egy 12 hektáros legelője, itt állítana fel fóliasátrakat. Száz százalékban önkormányzati tulajdonú céget tervez, de számít a helyi vállalkozókra is. Miközben az idegenforgalom bővítését is tervezi az új vezető, probléma, hogy hatalmas a kamion- és gépjármű-forgalom a faluban. Egy pár éve végzett forgalomszámlálás adatai szerint napi 16 ezer(!) jármű halad végig a Kocsordon hosszan kígyózó főutcán. A kamionok, személyautók a faluban sem lassítanak, türelmetlenek, szinte tolják maguk előtt, aki „csak” ötvennel halad. Sok a baleset, köztük több a halálos. Egy-egy helyszínelés alkalmával olyan dugók alakulnak ki, hogy Mátészalka határáig áll a kilométeres sor, előfordult, hogy a mentő és a tűzoltó sem tudott eljutni a baleseti helyszínre, csak késve. Földi folyamatosan az M49-es elkerülő építésének gyorsítását szorgalmazza ígérete szerint, nehogy elüljön a téma. Ha kell, utcai demonstrációkkal, forgalomlassítással hívja fel a figyelmet. Ez több, környező település közös ügye, amikor félre lehet tenni a pártpolitikát, ezért kíván ebben a kérdésben együttműködni Halmi Józseffel (MSZP), Győrtelek polgármesterével, akit nagyon jó szakembernek tart.
| ||
Önkormányzati tulajdonba venné vissza a volt téesz-telepet, és a leromlott állapotban lévő Tisza-kastélyt – már ha tudja. Újraindítaná a helyi mosodát – hogy ezekből a jól csengő ígéretből mit sikerül megvalósítania az előtte álló három év alatt, egyelőre kérdéses. Rosszul egyik sem hangzik, az biztos.
„Egyenlő a nullával”
„Látásból ismerem az új polgármestert, bízom benne, mert fiatal, hátha szem előtt tartja a gyerekek szempontjait is” – mondja ismét az utcán egy húszas évei végén járó asszony. Sorolja, mire lenne szükség: a kicsiknek játszótérre, a felnőtteknek helyben munkára. Míg nem voltak gyerekei, eljárt Mátészalkára dolgozni, de most már nem tud, mert iskolába, oviba kell vinni, hozni őket. A férje kora reggeltől estig dolgozik, nincs, aki megoldja. Ha helyben találna munkát, nyugodtabb lenne, a gyerekeket, a háztartást is el tudná látni.
Egy idősebb asszony azt meséli, hiába akart, miért nem tudott hazajönni egyetemet végzett, nyelvtanár lánya: heti egy (!) órában taníthatott volna egy mátészalkai gimnáziumban. Ez volt az egyetlen ajánlat számára, így maradt Pesten. A nő egyébként még emlékszik arra, hogy a 80-as években reumatológia, fizikoterápia, bőrgyógyászat, krónikus osztály is működött a kastélyban. Gyerekorvos, fogászat, védőnői szolgálat, és a környék legkorszerűbb mosodája is itt volt.
| Korábbi cikkeink a Jobbikról A nagy Jobbik-balhé, azaz Vona vs. Novák |
Egy kerékpárját toló asszony szerint az elmúlt 6 évben sem volt, eztán se lesz jobb Kocsordon a Jobbikkal sem, mert itt semmilyen segítségre nem számíthatnak a szegények. Itt télen nincs tűzifaosztás, élelmiszercsomag – állítja, utoljára 3 éve kaptak –, ha bead egy kérelmet gyorssegélyre, hogy a gyereknek ki tudja váltani a gyógyszert, elutasítják. Csak a főutca puccos, a többiben a gazt sem nyírják. Aggódik a jövőért. Attól, hogy a falu fiatal polgármestert választott, nem hiszi, hogy a fiatalok helyzete jobbra fordulna. Közmunkában is a „megszokott” emberek dolgoznak. Igaz, pár nap alatt nem lehet csodát tenni. „Volt itt nagy csetepaté a sportpályán a választás előtt. Ingyen osztogatták az enni-, innivalót” – mondja, de arról lemaradt. „Sajnos, ő lett” – sóhajt, mikor az eredményről kérdem. Arra, hogy a politikai nézeteivel van-e baja, a fejét rázza: „Nem. Túl fiatal, tapasztalatlan.” Szerinte Gombos Lászlónét, a másik jelöltet, a függetlent kellett volna megválasztani, mert ő a volt polgármester mellett dolgozott sokáig. „Kocsordnak nincs jövője, hiába ígérnek fűt-fát” – szögezi le. Majd hozzáteszi: „Most jobbra léptek, de fognak balra is”. Hogy emlékszik-e olyan időre, amit Kocsord aranykorának lehet nevezni, úgy felel: „Hogyne! Jakab Zsigmond (ő 90-től volt 2010-ig a falu vezetője – a szerk.) idejében arany világ volt. Miután meghalt, Kocsord egyenlő lett a nullával. Az ő idejében még voltak ünnepségek, a kultúrházba be lehetett menni, most csak engedéllyel. Volt átmeneti segély, csomagosztás. Ha valaki bement a hivatalba, mindegy roma vagy magyar, hisz mind emberek vagyunk, egyformán foglalkoztak velünk.” Többekkel ellentétben az asszony szerint van fajgyűlölet a faluban. Mint kiderül, őt pont egy ilyen szomszéddal áldotta meg a sorsa. Pereskednek is egymással. „Bezzeg Jakab Zsigmond idejében nem így volt. Ha valahol valakivel gond volt a faluban, a polgármester kiment az illető házához, és megbeszélte vele a dolgokat. Aztán béke volt” – állítja az asszony.
Kicsivel később középkorú férfival és nővel elegyedünk beszélgetésbe. Az asszony szerint nagy a megdöbbenés, mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy ez lesz a választás eredménye. Szerintük túl fiatalt választottak, csak ez a bajuk vele, a kora, de – teszik hozzá, majd csak útbaigazítják a többiek. Szerintük azért született ez az eredmény, mert nem mentek el az emberek szavazni. „A rosseb tudja, miért. Pedig azt a tíz percet igazán rászánhatta volna mindenki.” A nő szerint a korábbi alpolgármestert kellett volna megválasztani, „a Zsigát”, mert az előző testület széthúzását is Földi István kezdeményezte. De „hátha összeszedi magát ez a fiatalember” – szavaz bizalmat mégis az új polgármesternek az utcán az asszony.
Egy, zömében romák lakta utca közepe táján egy asszony azt meséli, neki tetszett Földi István programja, meg az is, hogy nem ígérgetett, ezért szavazott rá. Igaz, mosolyodik el, tetszettek a többiek is. Aztán javasolja, lejjebb már ne menjek az utcán, mert ott lakásonként 4-5 kutyát is tartanak, vannak köztük hamisak, kerítés meg nincs. Nemigen oltatják őket. A gyepmester mindig közzéteszi a felhívást, de senki nem vette eddig komolyan. Meggyőzött, visszafordulok.
Egykori DK-s is a Jobbik mellett
Valamivel távolabb egy férfi állítja, szerinte eltaktikázta magát a másik két polgármesterjelölt. Ha egyikük visszalép a másik javára, az simán nyert volna. Hát, most majd meglátják, mire mennek egymással, mert a dolog pikantériája, hogy kettő kivételével ugyanazok az emberek kerültek vissza a testületbe, akik korábban is tagjai voltak, csak más pozícióban. Képviselő lett Barkaszi Sándor korábbi polgármester (igaz, ő megint függetlenként került be, állítólag a Fidesz „kihátrált mögüle”), Pajtás Zsigmond volt alpolgármester és Gombos Lászlóné is, utóbbi kettő polgármesterjelölt volt Földivel szemben.
| ||
Egy forrásunk szerint összefogott az MSZP, a DK és a Jobbik. Ezt azzal magyarázza, hogy Földi kampányát segítette Varga Gyula, aki, mint kiderült, korábban mindkét pártnak tagja volt. Erről megkérdeztük magát az érintettet is. A sportéletet február óta irányító Varga Gyula vállalkozó azt mondja, többen is megkeresték, hogy szólítsa fel lemondásra a korábbi sportvezetőt. Korábban maga is focista volt, 15 évig játszott a helyi csapatban. Később edzője lett a csapatnak, de az előző polgármester és alpolgármester leváltotta. Le is csúsztak a megyei másodosztályba. Célja, hogy visszakerüljenek megyei kettőbe, és meg is van az esély: a 13. helyről a másodikra sikerült felhozni a csapatot négy hónap alatt. „Örülök Földi győzelmének” – mondja. „Itt nincs cigány meg magyar. Mi Földi Istvánra szavaztunk. Hogy melyik párttal szimpatizál, az ő dolga, magánügy. Mi, cigányok nem a Jobbikra szavaztunk, hanem Földi Istvánra. Fiatal, kocsordi, tanult ember, velünk nőtt fel. Országosan nem szavazunk a Jobbikra” – magyarázza Varga Gyula. Hozzátéve elismeri: régebben MSZP-tag volt, s miután Gyurcsány kilépett, rövid ideig a DK-ban is politizált, de már abbahagyta. „Az igazság oldalán állok” – mondja.
| Kocsordi hírességek A falu nevét akkor kapta fel az országos sajtó, amikor kiderült, hogy egy helybéli, Fogarasi Sándor atombiztos betonbunkert épít, mely „kozmikus becsapódás ellen is véd”. Az „Ojjektummal” egybeforrt Szalacsi Sándor neve, aki kamerák előtt mutatta be. A bunker nincs kész, úgy tudni, Fogarasi elköltözött volt párjához, csak nagy ritkán néz a művére. Szalacsi Sándor állítólag szociális otthonban él. A Kraszna-hídnál áll a székely hadosztály három székelykaput megformáló emlékműve. A Tanácsköztársaság bukása után itt, a falu határában folyt a Székely Hadosztály és a román intervenciósok csatája, melynek során sikerült visszaverni a többszörös túlerőben lévő románokat. Az alkotás ennek az emlékét őrzi 1995 óta, Makovecz Imre és Engelmann Tamás tervezte. A látnivalók között érdemes megemlíteni az 1938-ban épült, műemlék unitárius templomot, mely mennyezetének 104 fa kazettáját Kereki Gábor első lelkész festette aranyosszéki székely – főként mészkői – bútormintákkal. A már említett, műemlék Tisza-kastélyt a XIX. század elején a Dégenfeld család építtette. Neve onnan ered, hogy az épületet a XIX. század második felében birtokló gróf Dégenfeld-Schomburg Ilona gróf Tisza Kálmán miniszterelnök felesége volt. |
