„Körzetem országgyűlési képviselőjeként az elmúlt hónapokban folyamatosan szembesültem olyan, a megyei önkormányzat elnöke és főjegyzője által tett intézkedések sorozatával, melyek szerintem nem állják ki a törvényesség próbáját. Ezért kérem a mellékletben szereplő dokumentációk megvizsgálását és törvényességi felülvizsgálatát” – így kezdődik az a Narancs.hu birtokába került, február 19-én keltezett, Simonka György által írt levél, amelynek címzettje Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető fideszes kormánymegbízott. A parlamenti képviselő ezzel a lépésével Zalai Mihály, a békési megyegyűlés ugyancsak fideszes elnöke és főjegyzője, Horváth Mihály ellen kér vizsgálatot. Zalai 2014-ben, majd 2019-ben Simonka embereként lett a Békés Megyei Önkormányzat első embere. Ám a dél-békési honatya büntetőügye, sorozatos botrányai és ebből adódó politikai térvesztése miatt az utóbbi időben Zalai "rugalmasan szakad el" egykori mentorától.
Simonka azon háborodott fel, és azért kért törvényességi vizsgálatot a kormánymegbízottól, mert nem tud megvalósítani választókörzete központja, Orosháza számára két fontos projektet – a kormánypárti parlamenti képviselő szerint – a fideszes megyei önkormányzat machinációi miatt. Ezért, meglátása szerint, jelentős veszteséget kénytelenek elszenvedni. Egy idősek otthona energetikai korszerűsítéséről és a „Közétkeztetés fejlesztése Orosházán” című projektről van szó. Simonka György értelmezésében a Békés Megyei Önkormányzat úgy, mint pályázatokban közreműködő hatóság és projektmenedzseri feladatokat ellátó szervezet még tavaly szeptember végén arról tájékoztatta Orosháza fideszes vezetőit, hogy nem reménykedhetnek a projektek maradványforrásaira meghirdetett többlettámogatásban. Noha erre a költségnövekmények miatt égető szükségük lett volna.
Hátsó szándék és szabálytalanságok?
Simonka érvelése szerint ezért az orosházi önkormányzat a két projekt kapcsán összesen 500 millió forintot meghaladó támogatási összeget veszített el. Levelében Simonka hosszasan fejtegeti, hogy a maradványforrásból ezekre a projektekre pénzt kellett volna találni. E mellett a maga értelmezése szerint sorra veszi, hogy a döntéseket előkészítő területfejlesztési tanács ülésein szerinte miképpen formálták úgy a napirendi pontokat, hogyan változtatták meg az utolsó pillanatokban a helyben kiosztott előterjesztésekkel a megtárgyalandó ügyeket, hogy az orosházi pályázatok ne fussanak be.
Itt „negatív diszkriminációt” (sic!) éppúgy említ, mint azt, hogy „csak a kiválasztottak tudtak időben projektdokumentációt bemutatni”.
Végkövetkeztetése szerint „hátsó szándék és szabálytalanságok sorozatát” követette el az ügyben a Békés Megyei Önkormányzat. Egy tavaly októberi ülésről szólva leírja: „A bizottsági ülés ilyen formában történő összehívása előtti adatszolgáltatás, valamint a bizottsági ülésen történtek felvetik a súlyos szabálytalanságok megalapozott gyanúját.” Ezért kéri Takács Árpádtól, hogy „vizsgálja meg ezen eljárások törvényességét”, s amennyiben szükséges „a vizsgálat lefolytatásába más hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet is vonjon be”.
A viharsarki fideszes belháborúba bekapcsolódott Simonka fegyverhordozója, Puju János, aki a Fidesz megyei önkormányzati képviselője. A lapunk által megszerzett levelezésben a térségi politikus azt kérte számon Zalai Mihályon és Horváth Mihályon: hogyan fordulhat elő, hogy „a Békés megyei önkormányzat milliárdokat oszt ki turizmusra, míg a legkiszolgáltatottabbak körülményeinek javítására pedig nem jut 100-200 millió forint?” Majd felrója a főjegyzőnek írt levélben, hogy „komoly támadásoknak van kitéve az orosházi vezetés az ilyen dolgok miatt, ugyanis az ellenzék sorra támadja és jelenti fel őket”.
„Sajnálattal látom, hogy az Orosházával kapcsolatos felvetések nem valósak. Mindig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a települések (kedvezményezettek) folyamatos tájékoztatást kapjanak az Irányító Hatóság iránymutatásairól és a jogszabályváltozásokról, függetlenül a konzorciumi partnerségtől” – válaszolta Pujunak, de rajta keresztül Simonkának is az ügyben Horváth Mihály. Egyben pontosítja, a két orosházi projektben a megyei önkormányzat nem volt konzorciumi partner. A főjegyző azzal magyarázza, hogy a szóban forgó két orosházi projekt nem kapta meg a többletforrás-igényét, hogy
ezek a pályázatok még csak tervezési fázisban voltak, így nem tudták megmondani, mekkora pótlólagos forrásra volna szükségük.
Ekként a többkörös döntés-előkészítő fázisban nem lehetett támogatni többletforrás-igényüket.
Simonka összekeveri a dolgokat
Azt már Galló Ferenc területfejlesztési szakember, pályázatíró cáfolta a kérdés kapcsán a Narancs.hu-nak, hogy a pályázó településeknek nem volt információja a többletforrások lehetőségéről. Ezt ugyanis a Békés Megyei Önkormányzat többször felmérte. Ezért készített költségnövekmény-előrejelzést. A területfejlesztési szakember szerint ugyanakkor a törvényességi vizsgálatot kezdeményező Simonka összekeveri a nyertes pályázatok esetében költségnövekményre kérhető többletforrás lehetőségét a már beadott, de eddig nem nyert projektekre adott új forrásokkal, azaz a maradványforrásokkal.
A maradványforrások odaítélésekor az eljárásrend az, hogy az Irányító Hatóság (Pénzügyminisztérium) értesíti a Békés Megyei Önkormányzatot arról, hogy melyik pályázati konstrukcióban mekkora összegű maradványforrás keletkezett. Ez adódhat a forint–euró árfolyamkülönbségből, vagy, hogy más, akár szomszédos megyék valamelyikében levő pályázó visszalépett a nyertes projektje megvalósításától. Egyúttal megvizsgálja a már beadott, de forráshiány/alacsonyabb pontszám miatt támogatásban eddig nem részesült projektek közül melyik kaphatja meg ezt a forrást. Erről tájékoztatja a megyét, de mivel együttes döntés születik ilyenkor a pályázati folyamatot lebonyolító szereplők között,
az Irányító Hatóság kéri, hogy a megyei önkormányzatok mindezen információk alapján terjesszék elő döntésre a jelzett beadott projekteket.
„Nincs semmilyen összeesküvés, nincs törvényességi vizsgálat alapját adó szabálytalanság vagy visszaélés, ez kőkemény szakmai kérdés” – világította meg a helyzetet Galló Ferenc. Úgy tűnik, a büntetőügyében egyre szorultabb helyzetbe kerülő Simonka, akinek hétfőn az Országgyűlés a legfőbb ügyész kérésére újból kiadta mentelmi jogát, saját párttársaiban és a Fidesz által kinevezett vezető tisztségviselőkben is ellenséget lát. Viharsarki fideszes belháború ez a javából, aminek nem tudni, hol a vége.
Egy ideje már folyik a csata Simonka és Zalai között
Nem ez az első összecsapás Simonka György és egykori támogatottja, Zalai Mihály között. Nemrégiben egy, az Európai Unió által támogatott, a Békés Megyei Önkormányzat részvételével zajló, egyben a határokon átnyúló magyar-román projektből került ki a Simonka által alapított Dél-Békés Mentőcsoport, mert a pandémiás helyzetre tekintettel megváltozott a stratégia. Ennek alapján a projekt lebonyolítását nem a Simonkához közel álló civil szervezetre, hanem a konkrét feladatot hatékonyabban ellátó Békés Megyei Központi Kórházra (Gyula-Békéscsaba) és az orosházi kórházra bízták. Milliárdokért. Ezt törvénytelennek tartotta a dél-békési országgyűlési képviselő, ám a román partner és Brüsszel sem emelt semmilyen kifogást a módosítás ellen.
