Folytatódik a békési fideszes belháború Simonka és a megyei közgyűlés elnöke között

Kis-Magyarország

Törvényességi vizsgálat lefolytatását kéri a Békés megyei fideszes kormánymegbízottól Simonka György a Békés Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Zalai Mihály ellen egy vélelmezett pályázati visszaélés miatt. Annak idején Zalai Simonka embereként lett a békési közgyűlés első embere. 

„Körzetem országgyűlési képviselőjeként az elmúlt hónapokban folyamatosan szembesültem olyan, a megyei önkormányzat elnöke és főjegyzője által tett intézkedések sorozatával, melyek szerintem nem állják ki a törvényesség próbáját. Ezért kérem a mellékletben szereplő dokumentációk megvizsgálását és törvényességi felülvizsgálatát” – így kezdődik az a Narancs.hu birtokába került, február 19-én keltezett, Simonka György által írt levél, amelynek címzettje Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető fideszes kormánymegbízott. A parlamenti képviselő ezzel a lépésével Zalai Mihály, a békési megyegyűlés ugyancsak fideszes elnöke és főjegyzője, Horváth Mihály ellen kér vizsgálatot. Zalai 2014-ben, majd 2019-ben Simonka embereként lett a Békés Megyei Önkormányzat első embere. Ám a dél-békési honatya büntetőügye, sorozatos botrányai és ebből adódó politikai térvesztése miatt az utóbbi időben Zalai "rugalmasan szakad el" egykori mentorától. 

Simonka azon háborodott fel, és azért kért törvényességi vizsgálatot a kormánymegbízottól, mert nem tud megvalósítani választókörzete központja, Orosháza számára két fontos projektet – a kormánypárti parlamenti képviselő szerint – a fideszes megyei önkormányzat machinációi miatt. Ezért, meglátása szerint, jelentős veszteséget kénytelenek elszenvedni. Egy idősek otthona energetikai korszerűsítéséről és a „Közétkeztetés fejlesztése Orosházán” című projektről van szó. Simonka György értelmezésében a Békés Megyei Önkormányzat úgy, mint pályázatokban közreműködő hatóság és projektmenedzseri feladatokat ellátó szervezet még tavaly szeptember végén arról tájékoztatta Orosháza fideszes vezetőit, hogy nem reménykedhetnek a projektek maradványforrásaira meghirdetett többlettámogatásban. Noha erre a költségnövekmények miatt égető szükségük lett volna.

 
Simonka György és Dávid Zoltán orosházi polgármester
Forrás: Simonka György/Facebook
 

Hátsó szándék és szabálytalanságok?

Simonka érvelése szerint ezért az orosházi önkormányzat a két projekt kapcsán összesen 500 millió forintot meghaladó támogatási összeget veszített el. Levelében Simonka hosszasan fejtegeti, hogy a maradványforrásból ezekre a projektekre pénzt kellett volna találni. E mellett a maga értelmezése szerint sorra veszi, hogy a döntéseket előkészítő területfejlesztési tanács ülésein szerinte miképpen formálták úgy a napirendi pontokat, hogyan változtatták meg az utolsó pillanatokban a helyben kiosztott előterjesztésekkel a megtárgyalandó ügyeket, hogy az orosházi pályázatok ne fussanak be.

Itt „negatív diszkriminációt” (sic!) éppúgy említ, mint azt, hogy „csak a kiválasztottak tudtak időben projektdokumentációt bemutatni”. 

Végkövetkeztetése szerint „hátsó szándék és szabálytalanságok sorozatát” követette el az ügyben a Békés Megyei Önkormányzat. Egy tavaly októberi ülésről szólva leírja: „A bizottsági ülés ilyen formában történő összehívása előtti adatszolgáltatás, valamint a bizottsági ülésen történtek felvetik a súlyos szabálytalanságok megalapozott gyanúját.” Ezért kéri Takács Árpádtól, hogy „vizsgálja meg ezen eljárások törvényességét”, s amennyiben szükséges „a vizsgálat lefolytatásába más hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet is vonjon be”.

A viharsarki fideszes belháborúba bekapcsolódott Simonka fegyverhordozója, Puju János, aki a Fidesz megyei önkormányzati képviselője. A lapunk által megszerzett levelezésben a térségi politikus azt kérte számon Zalai Mihályon és Horváth Mihályon: hogyan fordulhat elő, hogy „a Békés megyei önkormányzat milliárdokat oszt ki turizmusra, míg a legkiszolgáltatottabbak körülményeinek javítására pedig nem jut 100-200 millió forint?” Majd felrója a főjegyzőnek írt levélben, hogy „komoly támadásoknak van kitéve az orosházi vezetés az ilyen dolgok miatt, ugyanis az ellenzék sorra támadja és jelenti fel őket”.

 
 
Itt még teljes volt az összhang: Simonka György az asztalfőn ülő Horváth Mihállyal egy korábbi megbeszélésen
Forrás: Simonka György/Facebook

„Sajnálattal látom, hogy az Orosházával kapcsolatos felvetések nem valósak. Mindig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a települések (kedvezményezettek) folyamatos tájékoztatást kapjanak az Irányító Hatóság iránymutatásairól és a jogszabályváltozásokról, függetlenül a konzorciumi partnerségtől” – válaszolta Pujunak, de rajta keresztül Simonkának is az ügyben Horváth Mihály. Egyben pontosítja, a két orosházi projektben a megyei önkormányzat nem volt konzorciumi partner. A főjegyző azzal magyarázza, hogy a szóban forgó két orosházi projekt nem kapta meg a többletforrás-igényét, hogy

ezek a pályázatok még csak tervezési fázisban voltak, így nem tudták megmondani, mekkora pótlólagos forrásra volna szükségük.

Ekként a többkörös döntés-előkészítő fázisban nem lehetett támogatni többletforrás-igényüket.

Simonka összekeveri a dolgokat

Azt már Galló Ferenc területfejlesztési szakember, pályázatíró cáfolta a kérdés kapcsán a Narancs.hu-nak, hogy a pályázó településeknek nem volt információja a többletforrások lehetőségéről. Ezt ugyanis a Békés Megyei Önkormányzat többször felmérte. Ezért készített költségnövekmény-előrejelzést. A területfejlesztési szakember szerint ugyanakkor a törvényességi vizsgálatot kezdeményező Simonka összekeveri a nyertes pályázatok esetében költségnövekményre kérhető többletforrás lehetőségét a már beadott, de eddig nem nyert projektekre adott új forrásokkal, azaz a maradványforrásokkal.

A maradványforrások odaítélésekor az eljárásrend az, hogy az Irányító Hatóság (Pénzügyminisztérium) értesíti a Békés Megyei Önkormányzatot arról, hogy melyik pályázati konstrukcióban mekkora összegű maradványforrás keletkezett. Ez adódhat a forint–euró árfolyamkülönbségből, vagy, hogy más, akár szomszédos megyék valamelyikében levő pályázó visszalépett a nyertes projektje megvalósításától. Egyúttal megvizsgálja a már beadott, de forráshiány/alacsonyabb pontszám miatt támogatásban eddig nem részesült projektek közül melyik kaphatja meg ezt a forrást. Erről tájékoztatja a megyét, de mivel együttes döntés születik ilyenkor a pályázati folyamatot lebonyolító szereplők között,

az Irányító Hatóság kéri, hogy a megyei önkormányzatok mindezen információk alapján terjesszék elő döntésre a jelzett beadott projekteket.

„Nincs semmilyen összeesküvés, nincs törvényességi vizsgálat alapját adó szabálytalanság vagy visszaélés, ez kőkemény szakmai kérdés” – világította meg a helyzetet Galló Ferenc. Úgy tűnik, a büntetőügyében egyre szorultabb helyzetbe kerülő Simonka, akinek hétfőn az Országgyűlés a legfőbb ügyész kérésére újból kiadta mentelmi jogát, saját párttársaiban és a Fidesz által kinevezett vezető tisztségviselőkben is ellenséget lát. Viharsarki fideszes belháború ez a javából, aminek nem tudni, hol a vége.

Egy ideje már folyik a csata Simonka és Zalai között

Nem ez az első összecsapás Simonka György és egykori támogatottja, Zalai Mihály között. Nemrégiben egy, az Európai Unió által támogatott, a Békés Megyei Önkormányzat részvételével zajló, egyben a határokon átnyúló magyar-román projektből került ki a Simonka által alapított Dél-Békés Mentőcsoport, mert a pandémiás helyzetre tekintettel megváltozott a stratégia. Ennek alapján a projekt lebonyolítását nem a Simonkához közel álló civil szervezetre, hanem a konkrét feladatot hatékonyabban ellátó Békés Megyei Központi Kórházra (Gyula-Békéscsaba) és az orosházi kórházra bízták. Milliárdokért. Ezt törvénytelennek tartotta a dél-békési országgyűlési képviselő, ám a román partner és Brüsszel sem emelt semmilyen kifogást a módosítás ellen.

 

Neked ajánljuk