Pécs ellenében Kaposvárt szánják a régió új központjának?

  • Huszka Imre
  • 2020.07.26 07:50

Kis-Magyarország

Míg a keleti országrészben az örök fideszes Debrecent fejlesztik alternatív fővárossá, addig délen az ellenzéki Pécs ellenében a masszívan fideszes somogyi megyeszékhelynek, Kaposvárnak ígérnek több százmilliárdos fejlesztést. Mi lehet ez az újabb agyrém?

Az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány a számára kudarcos tavaly őszi helyhatósági választások után a kockacukor és korbács módszerével próbálja feltétlen uralma alá kényszeríteni az önkormányzatokat. A hűséges Debrecen például nyakló nélkül kapja a fejlesztési forrásokat annak ellenére is, hogy kiderült, nem létezik az a 600 milliárdos terv, amire pedig már kormányhatározat is hivatkozik a város „2030-ig szóló fejlesztési koncepciója” néven. A Kaposvár hasonló felturbózását célzó tervek pedig nyilván az ellenzéki Pécsnek szóló üzenet: nincs kímélet.

Többen már némi túlzással második fővárosnak látják Debrecent, s talán a zajos médiafogadtatáson felbuzdulva került sorra a másik megingathatatlan Fidesz-megyeszékhely: Kaposvár. Néhány napja történt, hogy a kormány stratégiai megállapodást kötött a helyi húsipari vállalattal, a Kometa 99 Zrt.-vel, s a ceremónián Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára fogalmazott így:

A sok százmilliárdos fejlesztési terv

„Polgármester úr hamarosan a kormány elé hoz egy sok százmilliárdos fejlesztési tervet. Ha ez megvalósul, Kaposvár egy valóságos fővárosa lehet az egész tágabb térségnek.”

Szita Károlynak most varázsolnia kell?

Szita Károlynak most varázsolnia kell?

Fotó: Szita Károly/Facebook

Nos, ezt a fejlesztési tervet – Debrecenéhez hasonlóan – még nem látta senki. Szita Károly a tavaly őszi önkormányzati választáson meglehetősen szerény kampányígéretekkel állt elő, miután a Modern Városok Program (MVP) kaposvári fejlesztéseinek egy része megvalósult, más része láthatóan folyamatban van.

Mindössze annyival állt elő, hogy „2030-ra legyen Kaposvár az ország legegészségesebb városa” – jelentsen ez bármit is. Ha lettek volna ilyen tervek, vélhetően szerepeltek volna a kampányban.

Két konkrét projekt és a valóság

Most azonban a somogyi megyeszékhely ismét az ígéretek földjére léphetett. Ugyan Magyar államtitkár a helyi televízió felvételén csak két konkrétumot említett, de a helyi közélet iránt érdeklődő kaposváriaknak ettől is tátva maradt a szájuk: elhangzott, hogy közel négymilliárdért egy újabb közúti felüljárót építenek, amely „egy helyi ipari parkot szolgálna ki”. Hogy ez honnan hová vezetne, arról senkinek még csak halvány sejtése sincs, tudniillik a Kaposváron működő ipari parkok egyikéhez sem indokolt felüljárót építeni.

A másik, egyrészt fájdalmas, másrészt valóban a mesék birodalmába vezető állítás a „kaposvári repülőtér fejlesztése”, mely idővel „menetrend szerinti utasforgalomra is alkalmassá tehető”. Az államtitkár nyilván az elhagyott taszári katonai reptérre gondolt, amely utoljára 2010-ben volt kampánytéma, s amely azóta is gazdátlanul enyészik. Szakemberek szerint hiába van két, méreteiben csak a Liszt Ferenc reptérével vetekedő kifutópályája – amely 1995-2003 közt, a NATO boszniai missziója idején alkalmassá tette a legnagyobb amerikai és orosz szállítógépek fogadására –, a reptér már műszakilag sem menthető.

Bill Clinton 1996-ban Taszáron

Bill Clinton 1996-ban Taszáron

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kommunikációs blöff?

Senkinek, valószínűleg magának Szita Károlynak sincs sejtelme arról, hogy mit is kellene tartalmaznia annak a „sok százmilliárdos fejlesztési tervnek” amelyet ő állítólag hamarosan a kormány elé visz. Abból, amit a némileg szétszórtnak és tájékozatlannak tűnő államtitkár elmondott, sejthető, hogy kommunikációs blöff az egész, amelyet három nap múlva szépen elfelejt majd a közönség. Arra viszont jó, hogy üzenjenek az ellenzéki Pécsnek és a régió közvéleményében megerősítsék a régi sztereotípiát: lám, már megint Kaposvárt tömik állami forrásokkal.

A Kometa 99 Zrt. stratégiai partnerré válása is felvet jó néhány kérdést: a 2013-ban még a csőd szélén tántorgó céget kétmilliárdos, álcázott, az EU-szabályok szerint elvileg tilos versenytorzító állami támogatás mentette meg. A kormány nem közvetlenül nekik, hanem Kaposvárnak juttatott 3,5 milliárdot „úgy általában, gazdaságfejlesztésre”, amelyből a város indokoltnak látta 2 milliárdért azonnal tulajdonrészt vásárolni a cégben. Az akkori, meglehetősen átlátszó tranzakciókat végül nem követte büntetés, bár az unió hosszasan vizsgálódott.

Felszínen tartani

A vállalat végül most, 2020-ban vásárolta vissza az utolsó tulajdonrészletet a várostól, amelynek a koronavírus okozta ínségben jól jött az a több mint 900 millió forint, mely így a felhalmozási bevételei között landolt. A Kometa talpra állt, bár korántsem az akkori ígéreteknek és terveknek megfelelő tempóban. Az pedig szokatlan, hogy egy 772 fős céggel köt stratégiai megállapodást a kormány.

Pedranzini, a Kométa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója és Magyar Levente

Pedranzini, a Kométa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója és Magyar Levente

Fotó: MTI/ Kovács Tamás

A limit általában ezer fő, s az is köztudott, hogy ezek a stratégiai megállapodások általában nem többek egyszerű, senkit semmire nem kötelező szándéknyilatkozatoknál. Sejthető, mindez sokkal inkább propaganda-keretek közt értelmezhető. Kaposvár lassan hatvanezer alá csökkenő lélekszáma, a megyei jogú városok közül az egyik leggyengébb gazdasági teljesítmény, s nem utolsó sorban az éppen ezekben a napokban megszűnő egyetem miatt eljelentéktelenedő várost legalább politikai üzenetekkel megpróbálják a térképen tartani.

Neked ajánljuk