Az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány a számára kudarcos tavaly őszi helyhatósági választások után a kockacukor és korbács módszerével próbálja feltétlen uralma alá kényszeríteni az önkormányzatokat. A hűséges Debrecen például nyakló nélkül kapja a fejlesztési forrásokat annak ellenére is, hogy kiderült, nem létezik az a 600 milliárdos terv, amire pedig már kormányhatározat is hivatkozik a város „2030-ig szóló fejlesztési koncepciója” néven. A Kaposvár hasonló felturbózását célzó tervek pedig nyilván az ellenzéki Pécsnek szóló üzenet: nincs kímélet.
Többen már némi túlzással második fővárosnak látják Debrecent, s talán a zajos médiafogadtatáson felbuzdulva került sorra a másik megingathatatlan Fidesz-megyeszékhely: Kaposvár. Néhány napja történt, hogy a kormány stratégiai megállapodást kötött a helyi húsipari vállalattal, a Kometa 99 Zrt.-vel, s a ceremónián Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára fogalmazott így:
A sok százmilliárdos fejlesztési terv
„Polgármester úr hamarosan a kormány elé hoz egy sok százmilliárdos fejlesztési tervet. Ha ez megvalósul, Kaposvár egy valóságos fővárosa lehet az egész tágabb térségnek.”
| ||
Nos, ezt a fejlesztési tervet – Debrecenéhez hasonlóan – még nem látta senki. Szita Károly a tavaly őszi önkormányzati választáson meglehetősen szerény kampányígéretekkel állt elő, miután a Modern Városok Program (MVP) kaposvári fejlesztéseinek egy része megvalósult, más része láthatóan folyamatban van.
Mindössze annyival állt elő, hogy „2030-ra legyen Kaposvár az ország legegészségesebb városa” – jelentsen ez bármit is. Ha lettek volna ilyen tervek, vélhetően szerepeltek volna a kampányban.
Két konkrét projekt és a valóság
Most azonban a somogyi megyeszékhely ismét az ígéretek földjére léphetett. Ugyan Magyar államtitkár a helyi televízió felvételén csak két konkrétumot említett, de a helyi közélet iránt érdeklődő kaposváriaknak ettől is tátva maradt a szájuk: elhangzott, hogy közel négymilliárdért egy újabb közúti felüljárót építenek, amely „egy helyi ipari parkot szolgálna ki”. Hogy ez honnan hová vezetne, arról senkinek még csak halvány sejtése sincs, tudniillik a Kaposváron működő ipari parkok egyikéhez sem indokolt felüljárót építeni.
A másik, egyrészt fájdalmas, másrészt valóban a mesék birodalmába vezető állítás a „kaposvári repülőtér fejlesztése”, mely idővel „menetrend szerinti utasforgalomra is alkalmassá tehető”. Az államtitkár nyilván az elhagyott taszári katonai reptérre gondolt, amely utoljára 2010-ben volt kampánytéma, s amely azóta is gazdátlanul enyészik. Szakemberek szerint hiába van két, méreteiben csak a Liszt Ferenc reptérével vetekedő kifutópályája – amely 1995-2003 közt, a NATO boszniai missziója idején alkalmassá tette a legnagyobb amerikai és orosz szállítógépek fogadására –, a reptér már műszakilag sem menthető.
| ||
Kommunikációs blöff?
Senkinek, valószínűleg magának Szita Károlynak sincs sejtelme arról, hogy mit is kellene tartalmaznia annak a „sok százmilliárdos fejlesztési tervnek” amelyet ő állítólag hamarosan a kormány elé visz. Abból, amit a némileg szétszórtnak és tájékozatlannak tűnő államtitkár elmondott, sejthető, hogy kommunikációs blöff az egész, amelyet három nap múlva szépen elfelejt majd a közönség. Arra viszont jó, hogy üzenjenek az ellenzéki Pécsnek és a régió közvéleményében megerősítsék a régi sztereotípiát: lám, már megint Kaposvárt tömik állami forrásokkal.
A Kometa 99 Zrt. stratégiai partnerré válása is felvet jó néhány kérdést: a 2013-ban még a csőd szélén tántorgó céget kétmilliárdos, álcázott, az EU-szabályok szerint elvileg tilos versenytorzító állami támogatás mentette meg. A kormány nem közvetlenül nekik, hanem Kaposvárnak juttatott 3,5 milliárdot „úgy általában, gazdaságfejlesztésre”, amelyből a város indokoltnak látta 2 milliárdért azonnal tulajdonrészt vásárolni a cégben. Az akkori, meglehetősen átlátszó tranzakciókat végül nem követte büntetés, bár az unió hosszasan vizsgálódott.
Felszínen tartani
A vállalat végül most, 2020-ban vásárolta vissza az utolsó tulajdonrészletet a várostól, amelynek a koronavírus okozta ínségben jól jött az a több mint 900 millió forint, mely így a felhalmozási bevételei között landolt. A Kometa talpra állt, bár korántsem az akkori ígéreteknek és terveknek megfelelő tempóban. Az pedig szokatlan, hogy egy 772 fős céggel köt stratégiai megállapodást a kormány.
| ||
A limit általában ezer fő, s az is köztudott, hogy ezek a stratégiai megállapodások általában nem többek egyszerű, senkit semmire nem kötelező szándéknyilatkozatoknál. Sejthető, mindez sokkal inkább propaganda-keretek közt értelmezhető. Kaposvár lassan hatvanezer alá csökkenő lélekszáma, a megyei jogú városok közül az egyik leggyengébb gazdasági teljesítmény, s nem utolsó sorban az éppen ezekben a napokban megszűnő egyetem miatt eljelentéktelenedő várost legalább politikai üzenetekkel megpróbálják a térképen tartani.
