Régen működniük kellene, de üresek a sok százmillió forintért épült eleki lakóotthonok

Kis-Magyarország

Sem a helyszínen járva, sem az illetékes hatóságnál érdeklődve nem kaptunk sem hivatalos, sem informális választ arra, hogy miért üresek az enyhe fokban sérült pszichés betegnek 630 millió forintból épült lakóotthonoknak a román határ melletti Eleken. Az otthonoknak már az év eleje óta működni kellene.

Tavaly decemberben már írtunk a pszichés betegnek épülő eleki lakóotthonokról. Akkor arról folyt a vita, hogy a projektről nem tájékoztatták megfelelően a lakosságot. Az infotmációhiány következtében néhányan amiatt aggódtak, hogy az enyhén sérült betegek problémát okoznak és veszélyt jelenthetnek a helyiekre.

Mások azt firtatták, hogy mi kerül a hat lakóotthon beruházásában 630 millió forintba, azaz házanként 105 millió forintba? A beruházás teljes összegét az Európai Unió biztosította a magyar együttműködő partner, az Emmihez tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.

Lassan egy éve üresen áll...

Lassan egy éve üresen áll...

Fotó: A szerző felvétele

Az önkormányzat ingyen telket adott

Pedig a szokatlanul nagynak tűnő beruházási összeget az is csökkentette, hogy az eleki önkormányzat hat ingyen telket biztosított a beruházáshoz. Akkor Pluhár László (MSZP) polgármester a magyarnarancs.hu-nak kifejtette, mindezzel a helyi szociális otthonuk hosszú távú fennmaradását, egyben harminc új munkahely létesítését támogatták. A hat lakóotthonban 72 pszichés beteg elhelyezését tervezték.

Az enyhe mértékben értelmileg sérült emberek a beruházás révén modern, emberi, családközpontú és a 21. század követelményeinek megfelelő körülmények közé kerülhetnek az uniós pénz felhasználásával. Cél az is, hogy a fogyatékossággal élő emberek felé növelje a társadalom befogadását és érzékenységét.

Költözhetnek a betegek!

Tavaly novemberben kérdéseinket a projektgazda Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Békés Megyei Kirendeltségéhez küldtük el, ahonnan azt továbbították az országos központjukba, majd sok hét után egy rövid válaszlevelet kaptunk az Emmi Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárságától. Ebben az állt, hogy a beruházás azért olyan drága, mert „jelentős költségvonzata van a házak felszerelésének, a speciális gépjármű- és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó eszközbeszerzésnek is.”

Sokba került, de kong az ürességtől

Sokba került, de kong az ürességtől

Fotó: A szerző felvétele

Igaz, e tételeket már nem részletezték. De jelezték, hogy az ellátottak önálló életre történő felkészítése is zajlik a projektben. Az új típusú szolgáltatási forma működtetéséhez közel 30 új munkahely létesül a településen. A kivitelezés végét 2018. decemberre ígérték, s azt is írták, hogy 2019. elején 72 pszichiátriai beteg költözhet be az új eleki lakóotthonokba.

Konganak az ürességtől

Ehhez képest döbbenetes kép fogadott bennünket a hat eleki lakóotthonnál a napokban. Mindegyik elkészült, de az ingatlanok rászorulók, szakszemélyzet és berendezési tárgyak nélkül konganak az ürességtől, többségük kertjét felveri a gaz. Az eset annál is furcsább, mert tavaly decemberben, a projekt befejezése előtt pár héttel az Emmi illetékes államtitkársága semmilyen problémát – pénzügyit, szakmait, humánt vagy eszközbeszerzésit – nem jelzett, ami a tervezett átadást, és az azt követő használatba vételt, azaz a projekt megvalósítását bármilyen módon befolyásolta vagy akadályozhatta volna.

Ezért nemrég újabb levelet írtunk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Békés Megyei Kirendeltségének arról érdeklődve, mi az oka, hogy a beruházás jelzett befejezése és a projekt kezdése után közel egy évvel semmire sem használják a lakóotthonokat. Azt is kérdeztük, mikor vehetik birtokba az érintettek új otthonukat? De arra is kíváncsiak voltunk: lehet-e mondani az előállt helyzetben, hogy az EU által biztosított 630 millió forintot jól, célszerűen, hatékonyan és a célnak megfelelően használták fel? Választ lassan két hete nem kapunk.

Szomorúan látja

 

Pluhár László nem kapott tájékoztatást a projektről

Pluhár László nem kapott tájékoztatást a projektről

Fotó: Pluhár László/Facebook.com

Érdeklődtünk Pluhár László eleki polgármesternél, aki újfent hangsúlyozta, hogy nem az általa vezetett önkormányzat a projekt gazdája. A városvezető elmondta, szomorúan szemléli a fejleményeket, és megjegyezte, hivatalosan semmilyen információt nem kapott a csúszás okáról; ezért azt sem tudja megmondani, mikor kezdődhet el a projekt, mikor népesülnek be a lakóotthonok, s ezzel párhuzamosan mikor lesz harminc új munkahely a nem túl kedvező adottságú viharsarki kisvárosban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.