"Szentgotthárdot még a GPS-emből is kitöröltem" - mondja a kézilabdacsarnok kivitelezésének egyik alvállalkozója, akinek a cége több tízmillió forinttal "ragadt bent" az Opel Szentgotthárd Kft. társaságiadó- (TAO) felajánlásából épülő, mindmáig befejezetlenül álló szentgotthárdi beruházás során. "Elég tapasztaltak vagyunk, ismerjük a magyar építőipart sújtó körbetartozást, ezért utánanéztünk, hogy ki a főberuházó, de nem nyomoztunk utána, és ez hiba volt" - mondja az ügyvezető-tulajdonos. Korábban nem ismerték H. B.-t, az építkezés későbbi műszaki vezetőjét, aki a főberuházó, a Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft. képviseletében kereste meg őket - az interneten.
A Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft.-ről annyit lehetett tudni, hogy 2012-ben, a szerződéskötést megelőzően alakult, jegyzett tőkéje 500 ezer forint (habár ingatlanban, gépekben és számtalan más módon is lehetnek tartalékai). Mindez nem keltette fel annak a kilenc alvállalkozónak a gyanúját, akiknek több mint százmillió forinttal maradt eddig adósa a fővállalkozó.
A szentgotthárdi kézilabdacsarnok építésére alapított cég kapcsolati hálóját a vs.hu tárta fel, innen azonnal kiderül, hogy a Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft. annak a Rácz Gábornak az érdekeltségi körébe tartozik, aki a botrányos körülmények között megépült soproni és a nem kisebb botrányt kavaró, hat éve befejezetlenül álló váci mélygarázs beruházója. Rácz neve csak egyszer jelenik meg a céghálóban, de az alvállalkozók állítják, hogy az említett beruházások során nem ritka, hogy Rácz tárgyal, vagy ha nem ő, akkor "magyarországi meghosszabbított keze", S. G., akinek a neve furcsamód egyik cégben sem jelenik meg ügyvezetőként.
A csarnok ötletét a Szentgotthárdi Kézilabda Klub vetette fel, amikor egy törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a vállalkozások társasági adójuk terhére támogathatnak amatőr sportegyesületeket, ha azok az úgynevezett látványcsapatsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) kategóriában tevékenykednek. Kézenfekvő volt, hogy a Szentgotthárdon működő Opel magyarországi gyára helyben költse el a társasági és osztalékadójából sportcélokra felajánlható összeget. A beruházás önrészét a város biztosította. Huszár Gábor polgármester a Narancs kérdésére elmondta, hogy a városi képviselő-testület nagyon komoly garanciákat szabott, amikor a helyi kézilabdaklub tulajdonába adta a városi sporttelep egy (288 millió forint értékű - M. I.) részét, amelyre a sportcsarnokot szánták. Most azonban polgármesterként csak annyit tehet, hogy kéri a sportot felügyelő államtitkárságot és a Magyar Kézilabda Szövetséget, hogy segítsenek a helyzet megoldásában.
Pénzek jöttek, pénzek mentek
A Szentgotthárdi Kézilabda Klub 2012. március 22-én írta ki a pályázatot. A TAO-pénzek elköltésekor nem kötelező a közbeszerzés, csupán az előírás, hogy a megfelelő helyen és időben kifüggesztett felhívással legalább három ajánlatot kell begyűjteni. Végül a semmiből előbukkanó, feltehetőleg e projektre alapított Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft. ajánlatát fogadták el a kézisek, s három hónap múlva, május 25-én ünnepélyes keretek között már le is rakták az 1,2 milliárdosra tervezett beruházás alapkövét. A TAO-törvény úgy rendelkezik, hogy a különböző sportszövetségek tagjaként működő sportszervezetek terjeszthetik elő sportfejlesztési programjukat, amit az adott szövetség vezetése hagy jóvá. A jóváhagyó szerv, esetünkben a Magyar Kézilabda Szövetség csak a hozzájárulását adja, arról nincs tudomása, hogy egy sportszervezet kit bíz meg fővállalkozónak. Ha a beruházás meghaladja a 300 millió forintot, az Emberi Erőforrások és a Gazdasági Minisztérium, illetve az illetékes szövetség adja áldását.
| ||
Csontosi Judit, az Opel Szentgotthárd szóvivője kérdésünkre elmondta: az adóját felajánló Opel Szentgotthárd nem hozható közvetlen összefüggésbe a csarnok építésével. A szentgotthárdi Opel annak idején a társasági adóját címkézte fel - vagyis megjelölt több sportlétesítményt, hogy ezekre fordítsa az állam az adójukat. Ezek a sportlétesítmények - így a szentgotthárdi sportcsarnok is - állami pénzből (közpénzből) épülnek, tehát a cégnek semmi köze nincs az építkezéshez - mondta a szóvivő.
Soltész Róbertet, a helyi kézilabdaklub elnökét, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság őrnagyát, a felderítő osztály bűnüldözési alosztályának főnyomozóját is megkérdeztük a tender körülményeiről. Az elnök elmondta nekünk, hogy azért nyert a Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft., mert a kondíciók alapján ő adta a legjobb ajánlatot. Soltész Róbert nem ismeri személyesen Rácz Gábort, a fővállalkozó és az alvállalkozók közötti viszonyról pedig annyit mondott, hogy "tudok vitás dolgokról, de mivel a szerződéseket nem ismerem, nem tudok állást foglalni. Ami tény, hogy a Szentgotthárdi Kézilabda Klub minden esetben fizetett a Zsolwien Kft. teljesítésigazolásai alapján a fővállalkozónak."
Az nem tűnt fel senkinek, hogy a műszaki ellenőrzést végző Zsolwien Kft.-t képviselő Sz. G. egy másik, Rácz Gábor érdekeltségébe tartozó cég, az FVBT Mélygarázsépítő Kft. ügyvezetője, a Zsolwien székhelye pedig Rácz cégbirodalmának központjába, Budapestre, az Orbánhegyi út 49. alá van bejelentve.
Bár ottjártunkkor csak kívülről nézhettük meg a csarnokot, ugyancsak meglepődtünk azon az EMMI ifjúságért és a sportkapcsolatokért felelős államtitkársága megrendelésére készített független szakértői véleményen, mely szerint a létesítmény 91,5 százalékban elkészült. Állítólag a fővállalkozónak sem fizet a minisztérium, talán azért, mert a TAO-s beruházásokat korábban elbíráló Nemzeti Sport Intézet idén januárban betagozódott a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma alá, és az átállás is hátráltathatja a számlák ellenőrzését és kifizetését. A Szentgotthárdi Kézilabda Klub elnöke bízik benne, hogy a létesítményt idén május végére átadják a sportolóknak és a közönségnek. Arra a kérdésre, hogyan képzelik az átadást, hiszen az alvállalkozók nem igazolják a munka elvégzését, amíg nem jutnak a pénzükhöz, Soltész azt válaszolja, ez a fővállalkozó Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft. dolga, nyilván be tudja fejeztetni a munkát más alvállalkozókkal, hiszen még nem hívták le a teljes összeget. "Belül még vannak jócskán hiányok, elmaradt munkálatok, de nekünk az az érdekünk, hogy minél előbb kész legyen a csarnok. Ha meg is rendült a bizalmunk a főberuházóban, már nem tartom célszerűnek változtatni. Szerintem valamennyi eltérés lehet, de az eddigi kifizetés reális a teljesítéshez képest. A kifizetések körüli viták egyébként abból is adódtak, hogy az alvállalkozók nem minden esetben teljesítettek a megfelelő mennyiségben és minőségben" - mondja.
Arra a kérdésre, hogy az alvállalkozók szerint jóval felülértékelt a kézilabdacsarnok 1,2 milliárdos költségvetése, a csapat elnöke azt válaszolja, hogy tervdokumentáció alapján szakemberek bírálták el a pályázatot, és megfelelőnek találták az árát. Két minisztériumon és a szövetségen ment keresztül. A Nemzeti Sportintézet és a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma szakemberei rendszeresen ellenőrizték a munkálatokat.
Az érintett alvállalkozók szerint valóban jártak szakemberek a munkaterületen - sőt Mákos Csaba, az autógyár egyik helyi igazgatója s egyben a Szentgotthárdi Kézilabda Klub elnökségének tagja, valamint az Opel részéről más vezetők is bejárták a területet, és meggyőződtek róla, hogy az alvállalkozók első osztályú munkát végeztek. A fővállalkozó mindezek ellenére kifogásolta a teljesítéseket, s erre hivatkozva tartotta vissza a kifizetést az összes esetben. "Az igaz, hogy nem tudtuk a határidőket tartani" - mondják az alvállalkozók, de csak azért, mert az előttünk lévő szakágaknak sem fizettek, és ők sem fejezték be a munkát, otthagytak csapot-papot. Jelen pillanatban kilenc alvállalkozó céget nem fizettek ki. Az alvállalkozók mindent teljesítettek, amit a főberuházó kért, ennek ellenére a teljesítést nem engedték leszámlázni. Az érintett alvállalkozók elmentek reklamálni Soltész úrhoz, hivatalosan is tájékoztatták, hogy véleményük szerint bűncselekmény történt, de ő nem jelzett a feletteseinek. Felkeresték Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt és Szekeres Pált, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős helyettes államtitkárát is, akik megígérték, hogy intézkednek, emiatt nem indultak meg azonnal a peres eljárások. "Megkerestük dr. Kersch Ferencet, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkárát, de ő is csak feltette a kezét. Ez egy tragikomédia, mindenki tud mindent, és semmit nem tesznek ellene" - mondják az alvállalkozó cégvezetők, majd sietve hozzáteszik, mivel közpénz elköltéséről van szó, legalábbis felelőtlenségnek tartják, hogy a kézilabda-szövetségnél és az Opelnál sem keltett gyanút, hogy a Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft. egy vagyontalan projektcég, amit a pályázat beadása előtt alapítottak. Arra a feltevésre, hogy a Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft. esetleg más alvállalkozókkal fejezteti be a csarnokot, azt válaszolják, hogy akkor a csarnoknak sosem lesz garanciája, mert a kifizetetlen alvállalkozók a munka elvégzéséről nem adják ki az igazolást. "A beépítésre került gépek és berendezések tekintetében az érintett alvállalkozók tulajdonjog-fenntartással éltek, ezért az engedélyük nélkül ezeket az egységeket senki nem üzemelheti be az általuk beépített gépekkel, nem csinálhat senki semmiféle szerelést, tehát műszaki szempontból ellehetetlenült a csarnok végső átadása."
A kilenc alvállalkozó közül többen keresetet nyújtottak be a bíróságon a Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft. ellen. Előtte azonban a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordultak. A TSZSZ új intézmény, amelyet pontosan az ilyen visszásságok miatt hozott létre a kormányzat. Ha a TSZSZ vizsgálati jelentése igazolja a vitatott teljesítést, akkor az ezt követő polgári peres eljárás során a bíróság ennek alapján elfogadja a perben az adott cég munkáját, és hozhat ideiglenes biztosítási intézkedést is, amellyel kötelezik a fővállalkozót, hogy a vitatott összeget helyezze letétbe. Mindazonáltal szinte reménytelen, hogy az alvállalkozók a pénzükhöz jussanak.
Föld alatti ügyek
Úgy tűnik, elég könnyen megkerülhető a módosított gazdasági társaságokról szóló törvény, amely már 2006-tól öt évre eltiltja a cégvezetéstől azokat, akik saját hibájukból adóssághegyeket hagynak maguk mögött. A 2005-ben a soproni mélygarázs-beruházásra alapított, mára már felszámolt - Rácz Gábor cégcsoportjához tartozó - SPT Mélygarázs Kft. az akkori hírek szerint 26 alvállalkozónak maradt adósa állítólagos kivitelezési hiányosságok miatt. A mélygarázsszerződést nem az SPT Mélygarázs Kft., hanem a szintén a Rácz tulajdonában lévő Rapo Bau Kft. kötötte, így tőle kellett volna megkapniuk a pénzt. Ekkor még baloldali vezetője volt a városnak. Csakúgy, mint Vácnak a hat éve befejezetlenül álló váci mélygarázs építésére alapított projektcég, a Váci Központi Parkoló Beruházó Kft. működése idején. Az alvállalkozók itt is több százmillió forintot követelnek. A mélygarázs még ma sem működik.
Közvetlenül a 2006-os önkormányzati választások előtt a váci képviselő-testület a Rapo-Bau Kft.-t bízta meg a projekt megvalósításával. Hogy az akkor még szocialista országgyűlési képviselő és polgármester, Bóth János és a baloldali többségű városvezetés ismerte-e a mélygarázs megépítésére kiválasztott Arch Holding csoporton belül létrejött Rapo-Bau Kft. üzleti referenciáit, nem tudni. Tény, hogy a váci mélygarázs-beruházás mögött is Rácz Gábor állt, aki az 1998-2002 közötti Fidesz-érában még autópálya-építésekben vett részt. Az általa vezetett Dach Holding '94 Kft., amely 2001-ben többségi tulajdonosa lett a Vasas Labdarúgó Kft.-nek, építette például az Állami Autópálya Kezelő Rt. megbízásából az informatikai kábelhálózatot az M1-es és M15-ös nyomvonalán. Akkori hírek szerint több tucat alvállalkozó hiába várt elvégzett munkája ellenértékére. Rácz a Benini Köztársaság tiszteletbeli konzulja, s a konzulátus szintén az Orbánhegyi út 49. alatt található. Természetesen szerettük volna megszólaltatni Rácz Gábort is, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem értük el.
A soproni és a váci mélygarázs története kísértetesen hasonlít. A különbség csupán annyi, hogy Sopronban eljutottak a mélygarázs megnyitásáig, míg Vácon a belvárosi parkolóhelyek megszüntetésével gyakorlatilag hat éve nem lehet parkolni. A váci történet dióhéjban annyi, hogy a Rapo-Bau Kft. a 2,4 milliárdos váci mélygarázs-beruházásra hárommilliós törzstőkével hozta létre a Váci Központi Parkoló Beruházó Kft.-t. 2008 szeptemberében megkezdődött az építkezés, de már fél év múlva elszámolási vita alakult ki a fővállalkozó és alvállalkozói között. 2010-ben jött a jobboldal, és épp a kifizetetlen munkák miatt a beruházás végleg elakadt. A mélygarázst azóta sem nyitották meg, pedig a városvezetés több ügyvédi irodát is megbízott már a vitás jogviszony rendezésére. Jelenleg a Kersch Ügyvédi Iroda igyekszik jogi segítséget nyújtani Rácz Gábor cégével szemben a váci önkormányzatnak. Az ügyvédi irodát Kersch Ferenc vezeti, igen, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára. De Kersch kényesen ügyel rá, hogy ne mosódjon össze ügyvédi és főtitkári pozíciója. Arra a kérdésünkre, vajon a váci megbízatásával összeegyeztethető-e, hogy az MKSZ főtitkáraként az egyik vezetője annak a sportszövetségnek, amely jóváhagyta, hogy a szentgotthárdi kézilabdacsarnok-tendert Rácz Gábor érdekeltségébe tartozó cég nyerje, Kersch azt válaszolta: nem ismeri személyesen Ráczot, és még hírből sem hallott róla, hogy bármilyen TAO-beruházásban érdekelt. Az országos szövetséghez eljuttatott kérelmekben nem jelenik meg, hogy egy adott beruházást a kérelmet előterjesztő sportszervezet milyen vállalkozóval kíván elvégeztetni. "Nekem nincs arról tudomásom, hogy Rácz Gábor Szentgotthárdon hogyan jár el, ott mik történnek, persze bizonyos hírek eljutnak hozzám is informálisan, volt, hogy alvállalkozók kértek tőlünk segítséget, de ezenkívül semminemű rálátásunk nincs a beruházás állására, és hatáskörünk sincs arra, hogy bármilyen szinten beavatkozzunk" - mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy a szentgotthárdi sportfejlesztési kérelem elbírálásakor még nem is volt főtitkár. Arra a kérdésünkre, hogy Fördős Attila váci polgármester ismeri-e az ő MKSZ-ben betöltött szerepét, Kersch Ferenc azt válaszolta, "a polgármesternek nyilván semminemű kifogása nincs azzal szemben, miért is lenne probléma, hogy a megbízott ügyvéd egyben Magyarország második legnagyobb sportágának az egyik vezetője, amelynek tevékenységében egyébként csak egy apró részt tesz ki a TAO hatósági jóváhagyási jogkör".
Megkérdeztük az államtitkárságot is, de kérdéseinkre, bár ígérték, lapzártánkig nem válaszoltak.
