Valahogy szinte minden pénz Simonka aprócska falujában kötött ki

Kis-Magyarország

A Magyar Falu Program 2019-es pályázatán – a vádlottak padján ülő – Simonka György szülőfaluja mindent vitt. Amire pályázott, azt megnyerte. A mezőkovácsházi járás legkisebb települése nyerte a legtöbbet. Aligha szakmai alapon.

„Mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél” – szól George Orwell híres mondata kultikussá vált regényében, az Állatfarmban. Ez jut eszünkbe, ha megnézzük azt a táblázatba rendezett összesítést, amelyet nemrégiben készített Galló Ferenc területfejlesztési szakember, aki egykor Simonka embere volt, ám a fideszes politikus meggyanúsítása után szakított és szembefordult vele.

Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, arra volt kíváncsi, hogy az ötezer fő alatti településeknek kiírt Magyar Falu Program 2019-es pályázatain hogyan szerepeltek a mezőkovácsházi kistérség kisvárosai és községei. Szám szerint tizenöt. Ez a térség Simonka országgyűlési képviselő dél-békési választókerületének mintegy felét, egyben a gyengébben fejlett részét jelenti, ahol nagyon sok hátránnyal kell megküzdeni az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, gazdasági élet szereplőinek és az itt élő embereknek.

false

A szakmai szempontok nem számítottak

A még mindig Simonka uralta területen politikai értelemben nem született meglepetés. A kistérség legkisebb községe, a zsáktelepülés és alig háromszáz lelkes Pusztaottlaka nyerte el a legtöbb forrást. Nem egy emberre vetítve, hanem nagyságrendileg. A több mint 45 millió forintot három projektre szerezte a fideszes országgyűlési képviselő szülőfaluja. Ezzel 100 százalékos eredményt mutatott fel, hiszen nem is adtak be több pályázatot.

Simonka 2006-tól 2014-ig volt az aprócska falu polgármestere, ahol a parlament honlapján megtalálható önéletrajza szerint „új jövőt teremtett a lakosok számára.” Igaz, ebből leginkább a félbehagyott, vagy teljesen értelmetlenül megvalósult beruházások látszanak a leginkább, egyben majdnem mindent körbeleng a korrupció gyanúja.

A kibontakozás leghalványabb jeleit sem látni a községben. Iskolája, de még háziorvosa sincs a településnek. Nemhogy szakképzett, hanem szinte semmilyen helyi munkaerő nem áll rendelkezésre. Aki tehette, már elköltözött innen. A helyben maradottaknak maradt a reménytelen tengődés – munkahelyek és előremutató beruházások helyett.

Tavaly a Magyar Falu Programban elnyert 45,3 millió forintból 2 millió forint jutott orvosi eszközbeszerzésre, ennél valamivel több gépek megvásárlására és több mint 30 millió forint útépítésre. Ez utóbbi „valóban” térségi jelentőségű projekt, hiszen a temetőhöz vezető legszélső utca kap szilárd burkolatot, így a picinyke település elmondhatja, minden útja és utcája aszfaltozott vagy lebetonozott. Hasonló eredményről más, a mezőkovácsházi kistérséghez tartozó település nem büszkélkedhet.

Üzenet, de nem a liftből

Ide várta az ötleteket

Fotó: narancs.hu

Tizenegy pályázatból semmi

Van Pusztaottlakánál jóval népesebb település is a térségben, ahol a földes utcák aránya eléri az 50 százalékot, ám ez a mostani pályázatnál nem volt szempont. A második helyezett Magyardombegyház több mint 10 millió forinttal nyert kevesebbet Simonka szülőfalujánál. Míg a harmadik helyezett Almáskamaráson háromszor nagyobb a népesség, csak a pusztaottlakai összeg harmadát nyerték el. De volt település, amely még ennél is rosszabbul járt.

A Pusztaottlakánál több mint tízszer nagyobb, városi rangú és dinnyéjéről messze földön híres Medgyesegyháza egyetlen forint pályázati pénzt sem nyert tavaly a Magyar Falu Program kiírásain. Pedig összesen 11 projektre pályázták. Sikertelenül.

A keveset igazságtalanul elosztani

Egy másik összevetésben viszont rosszul szerepel Simonka György. Ugyanis, ha a négy Békés megyei országgyűlési egyéni választókerület (oevk) elnyert pénzeit vetítjük egy főre, akkor – mint a mellékelt táblázat is mutatja – a vádlottak padján ülő fideszes képviselő körzete a viharsarki térségek között az utolsó helyen áll.

A másik három viharsarki választókerület 5 ezer lélekszám alatti települései a lakosságszámra vetítve jóval többet nyertek. A legtöbb ilyen pályázati pénzt Békés megye 2. számú országgyűlési választókerülete nyerte, amelynek parlamenti képviselője a fideszes Dankó Béla.

false

Mindez azt mutatja, ha a falujáról, a legszűkebb pátriájáról van szó, akkor az adott térségen belül Simonka kész latba vetni minden erejét, hogy a pénzeket lehívják. S mivel ő a választókerület képviselője, mindenható ura, nem is ütközik ellenállásba: Pusztaottlaka szinte mindent visz. Ám ha már a többi választókerülettel kell versenybe szállni, hogy ne csak a szülőfaluját, hanem a saját kerületét gazdagítsa, már nem töri magát annyira.

Vagy az is lehet, hogy a lobbiereje már nem a régi, amióta az ügyészség meggyanúsította. Viszont ahhoz még van ereje, hogy a szakmai, szociológiai, munkaerőpiaci szempontokat felülírva a saját választókerületén belül maga felé hajlítsa a teret.

(Címlapfotónkon Simonka György középen és hűbéresei. Balra Varga Gusztáv (Fidesz) volt mezőkovácsházi polgármester, jelenleg a mezőkovácsházi kistérségi társulás elnöke, jobbról Garay Rita (Fidesz) egykori tótkomlósi polgármester, ma a mezőkovácsházi járási hivatal munkatársa. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.