Valahogy szinte minden pénz Simonka aprócska falujában kötött ki

Kis-Magyarország

A Magyar Falu Program 2019-es pályázatán – a vádlottak padján ülő – Simonka György szülőfaluja mindent vitt. Amire pályázott, azt megnyerte. A mezőkovácsházi járás legkisebb települése nyerte a legtöbbet. Aligha szakmai alapon.

„Mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél” – szól George Orwell híres mondata kultikussá vált regényében, az Állatfarmban. Ez jut eszünkbe, ha megnézzük azt a táblázatba rendezett összesítést, amelyet nemrégiben készített Galló Ferenc területfejlesztési szakember, aki egykor Simonka embere volt, ám a fideszes politikus meggyanúsítása után szakított és szembefordult vele.

Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, arra volt kíváncsi, hogy az ötezer fő alatti településeknek kiírt Magyar Falu Program 2019-es pályázatain hogyan szerepeltek a mezőkovácsházi kistérség kisvárosai és községei. Szám szerint tizenöt. Ez a térség Simonka országgyűlési képviselő dél-békési választókerületének mintegy felét, egyben a gyengébben fejlett részét jelenti, ahol nagyon sok hátránnyal kell megküzdeni az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, gazdasági élet szereplőinek és az itt élő embereknek.

false

A szakmai szempontok nem számítottak

A még mindig Simonka uralta területen politikai értelemben nem született meglepetés. A kistérség legkisebb községe, a zsáktelepülés és alig háromszáz lelkes Pusztaottlaka nyerte el a legtöbb forrást. Nem egy emberre vetítve, hanem nagyságrendileg. A több mint 45 millió forintot három projektre szerezte a fideszes országgyűlési képviselő szülőfaluja. Ezzel 100 százalékos eredményt mutatott fel, hiszen nem is adtak be több pályázatot.

Simonka 2006-tól 2014-ig volt az aprócska falu polgármestere, ahol a parlament honlapján megtalálható önéletrajza szerint „új jövőt teremtett a lakosok számára.” Igaz, ebből leginkább a félbehagyott, vagy teljesen értelmetlenül megvalósult beruházások látszanak a leginkább, egyben majdnem mindent körbeleng a korrupció gyanúja.

A kibontakozás leghalványabb jeleit sem látni a községben. Iskolája, de még háziorvosa sincs a településnek. Nemhogy szakképzett, hanem szinte semmilyen helyi munkaerő nem áll rendelkezésre. Aki tehette, már elköltözött innen. A helyben maradottaknak maradt a reménytelen tengődés – munkahelyek és előremutató beruházások helyett.

Tavaly a Magyar Falu Programban elnyert 45,3 millió forintból 2 millió forint jutott orvosi eszközbeszerzésre, ennél valamivel több gépek megvásárlására és több mint 30 millió forint útépítésre. Ez utóbbi „valóban” térségi jelentőségű projekt, hiszen a temetőhöz vezető legszélső utca kap szilárd burkolatot, így a picinyke település elmondhatja, minden útja és utcája aszfaltozott vagy lebetonozott. Hasonló eredményről más, a mezőkovácsházi kistérséghez tartozó település nem büszkélkedhet.

Üzenet, de nem a liftből

Ide várta az ötleteket

Fotó: narancs.hu

Tizenegy pályázatból semmi

Van Pusztaottlakánál jóval népesebb település is a térségben, ahol a földes utcák aránya eléri az 50 százalékot, ám ez a mostani pályázatnál nem volt szempont. A második helyezett Magyardombegyház több mint 10 millió forinttal nyert kevesebbet Simonka szülőfalujánál. Míg a harmadik helyezett Almáskamaráson háromszor nagyobb a népesség, csak a pusztaottlakai összeg harmadát nyerték el. De volt település, amely még ennél is rosszabbul járt.

A Pusztaottlakánál több mint tízszer nagyobb, városi rangú és dinnyéjéről messze földön híres Medgyesegyháza egyetlen forint pályázati pénzt sem nyert tavaly a Magyar Falu Program kiírásain. Pedig összesen 11 projektre pályázták. Sikertelenül.

A keveset igazságtalanul elosztani

Egy másik összevetésben viszont rosszul szerepel Simonka György. Ugyanis, ha a négy Békés megyei országgyűlési egyéni választókerület (oevk) elnyert pénzeit vetítjük egy főre, akkor – mint a mellékelt táblázat is mutatja – a vádlottak padján ülő fideszes képviselő körzete a viharsarki térségek között az utolsó helyen áll.

A másik három viharsarki választókerület 5 ezer lélekszám alatti települései a lakosságszámra vetítve jóval többet nyertek. A legtöbb ilyen pályázati pénzt Békés megye 2. számú országgyűlési választókerülete nyerte, amelynek parlamenti képviselője a fideszes Dankó Béla.

false

Mindez azt mutatja, ha a falujáról, a legszűkebb pátriájáról van szó, akkor az adott térségen belül Simonka kész latba vetni minden erejét, hogy a pénzeket lehívják. S mivel ő a választókerület képviselője, mindenható ura, nem is ütközik ellenállásba: Pusztaottlaka szinte mindent visz. Ám ha már a többi választókerülettel kell versenybe szállni, hogy ne csak a szülőfaluját, hanem a saját kerületét gazdagítsa, már nem töri magát annyira.

Vagy az is lehet, hogy a lobbiereje már nem a régi, amióta az ügyészség meggyanúsította. Viszont ahhoz még van ereje, hogy a szakmai, szociológiai, munkaerőpiaci szempontokat felülírva a saját választókerületén belül maga felé hajlítsa a teret.

(Címlapfotónkon Simonka György középen és hűbéresei. Balra Varga Gusztáv (Fidesz) volt mezőkovácsházi polgármester, jelenleg a mezőkovácsházi kistérségi társulás elnöke, jobbról Garay Rita (Fidesz) egykori tótkomlósi polgármester, ma a mezőkovácsházi járási hivatal munkatársa. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.