A szegedi Gesztenyeliget lakócentrum harminc idős lakója csütörtökön dacolt a házat működtető cég ügyvezetőjének utasításával.
Gyűlést tartottak az épületben.
Meg akarták beszélni ügyvédjükkel, mit tehetnek, miután tavaly az ügyvezető levélben értesítette őket: 2020-ig visszamenőleg mindenkitől elmaradt díjat követel. Ez a pénz sokaknál az egymillió forinthoz közelít. A megbeszélésre újságírókat is meghívtak, a Narancs.hu és a szeged.hu munkatársát.
Botos József ügyvéd, a lakók megbízottja azzal kezdte, hogy a kft. nem válaszolt a levelére, és megkér mindenkit, hogy hozzák el neki az összes szerződést, amit eddig aláírtak.
A gyűlés elején a recepción dolgozó hölgy azt mondta, a tévé, illetve a sajtó nem lehet jelen, és neki amiatt, hogy mégis jelen van, most veszélyben az állása. Később odament az újságírókhoz azzal, hogy az ügyvezető bejött, és várja őket az irodájában. Ő Bartha László, aki december 19-én írta meg a lakóknak, hogy 2020 óta kevesebbet fizettek, mint amennyit kellett volna. Az elmaradást a Pax et Vita Kft. kiszámoltatta, azt is, a hiányok miatt mennyivel kell pluszban emelni az alapszolgáltatási díjat. Aki egy összegben törleszt, 20 százalékos kedvezményt kap, de másféle ütemezést is lehet kérni.
Az egyik lakó, a közös képviselettel többször megbízott Szebenyi Gábor jogász a Pax et Vita számítása szerint 978 ezer 12 forinttal tartozik így, és 2024-től közel száz százalékkal nő a díja. Szebenyivel más vitája is van a kft.-nek, mert ő arra hivatkozva, hogy ezek a lakók jogosultak lennének a rezsicsökkentett közüzemi díjat fizetni, sokáig addig a mértékig fizetett. Emiatt szerződést bontottak vele, arra számít, pert indítanak, hogy kilakoltassák.
Másnál 38 ezerről előbb 42 ezerre, most pedig 102 ezerre nőtt az az összeg havonta, amit fizetnie kell, a megélhetésre nem sok marad. Ez nem bérleti díj: a lakók annak idején egy összegben, hajdan kifizették a holtig tartó bérletért járó díjat. Azóta úgynevezett alapszolgáltatási díjat fizetnek.
Az irodában Bartha László ügyvezető is bekapcsolta a diktafonját, és mondta, azzal a két újságíróval beszél, aki már korábban is írt a kft.-ről, azoknak a cikkeknek is lesz jogi következménye, most viszont szeretné megelőzni a bajt.
Leszögezte, a Gesztenyeliget nem állami, és nem is szociális otthon, egyszerű magánintézmény, ahol lakók élnek. Azt a céget, amely a házat megépíttette és működtetni kezdte, 2019-20 környékén felszámolták. Bartha kijelentette, a kezdetben kötött egyedi szerződéseket az addigi alapdíj-számítással együtt gyakorlatilag felülírta az a megállapodás, amelyet a többiek képviseletében három lakó, Szebenyi Gábor, Beck Zoltán és egy azóta elhunyt hölgy írt alá a felszámoló képviselőjével 2019 végén. Ez a megállapodás 2020 január elsejétől lépett érvénybe, ebben a lakók kötelezettséget vállalnak arra, hogy az alapján fizetnek. Öt oszlopban tüntették föl, mi minden után jár ez a pénz: hozzájárulnak a humán erőforrás, a nővérek díjához, a portaszolgálathoz, egy átalánnyal a közös területek rezsiköltségéhez, a szemétszállítási díjhoz, és a felújítási alaphoz is. Ezt a megállapodást a bíróság jóváhagyta, amikor a felszámolás ügyében döntést hozott.
„Konkrétan benne van ebben az egyezségben, hogy minden évben ezeknek a soroknak az inflációjával emelt áron kell számolni az alapszolgáltatási díj mértékét” – mondja Bartha. – „Az elmúlt négy évben nem így számolták nekik. Nekünk ez a táblázat nem volt meg. Szebenyi Gábor egy indulatos pillanatában dobta oda a recepciósoknak, hogy így kell számolni. Én akkor szembesültem ezzel, még újként. Ezért értelmeztettük jogásszal, mit kell számolni, és számoltattuk ki közgazdásszal, könyvelővel a díjat, ami ettől az évtől érvényes.”
Azt is, visszamenőleg ki mennyivel tartozik.
Bartha László meggyőződése, hogy mindezzel, amit elmondott, a lakók is tisztában vannak. Körülbelül ötször ült le velük, kiscsoportokban, mindenkivel egyeztetni. Csak nem hajlandók tudomásul venni a tényeket, a régi szerződésüket emlegetik, és hergelik egymást, illetve Szebenyi Gábor kelt hangulatot közöttük. Bartha említ is példát: tavaly, aki a legtöbbet fizette, annak 48 ezerről 52 ezerre nőtt a díja.
Bartha László szerint a visszamenőleges követelés miatt lehet jogos felvetésük a lakóknak.
Az ügyvezető írt minden korábbi tulajdonosnak, hogy valahogyan kompenzálják a kiesett összeget. Azt is a lakók értésére adta, hogy a piaci viszonyokhoz képest amit fizetnek itt, az szinte nulla.
„Csak azért mutattam meg ezt, mert bármi lesz leírva, ami ezzel ellentétes, kénytelenek vagyunk elmenni a bíróságra, és ennek megfelelően kártérítést fogunk kérni” – mondta Bartha az említett megállapodásra utalva. Cáfolta, ami a korábbi cikkben szerepelt, hogy miután az emelt díjról szóló levelet megkapták a lakók, volt, akit mentő vitt el. Rosszindulatú megjegyzésnek tartja azt is, hogy a cikkben szerepelt, hogy ő volt 1998 és 2002 között a szegedi polgármester, mert ennek most már nincs jelentősége – a jelenlegi fenntartó cégnek pedig nincs köze a NER-hez.
Barthának meggyőződése, hogy mindenki be fogja végül fizetni az emelt díjat. Elmehetnek a lakók a bíróságra, ott a cégnek adnak igazat e dokumentumok alapján. Azt is mondta, hogy nem megy oda a gyűlésre. Valóban megkapta a lakókat képviselő Botos József ügyvéd levelét, de továbbította a Pax et Vita ügyvédjének, ez az ő feladata.
„A megállapodásban, amely nekünk is megvan, valóban az áll, hogy a három lakó megegyezik a felszámolóval, de az is benne van, hogy »a felszámolás folyamatában«. A felszámolás lezárult” – érvelt Botos József, a lakók gyűlése után. – „Az, hogy a fenntartó korábban megállapította a díjat, és kiszámlázta, a lakók pedig kifizették, most meg visszamenőleg kér tőlük pénzt, olyan, mintha egy adásvételi szerződéssel eladna egy autót, az árát ki is fizetik, aztán két év múlva szólna, hogy mégsem annyit ért a kocsi, hanem többet, tessék érte még fizetni.”
A lakóknak az az alapállása, hogy nevezheti bárhogyan a cég ezt a házat, amikor ők beköltöztek, megállapodtak a keretekben. Arról volt szó, mindenki gondoskodik magáról, és a nyugdíjából fizeti a díjat is. Az alapító cég úgy állt ehhez, mint egy biztosító: kockázatot vállalt. Kalkulálta, neki mi éri meg, és vállalta, hogy ezek az emberek a befizetett összegért holtig tartó bérleti jogot kapnak. Arról, hogy a cég gyorsabb rotációra számított, vagyis többen nem haltak meg akkor, amikor azt várni lehetett, igazán nem tehetnek. Most pedig diktátumokat kapnak, és az a fenyegetés van emögött, hogy ha nem fizetnek, utcára teszik őket.
Az ügyvéd abban maradt a mintegy harminc lakóval, hogy a visszamenőleg számolt összeget tartalmazó számlát visszaküldik a cégnek, azzal, tessék úgy számolni, hogy a legutóbbi alapdíjat megemelik a KSH szerint megállapított 17,6 százalékkal. Ha ez nem történik meg, akkor is azt fogják befizetni a lakók, a kft. további követelése ügyében pedig bírósághoz fordulnak. Dőljön el ott, jogszerű-e a Pax et Vita követelése.
A jogvita hátterében egy másik folyamat is zajlik. A Gesztenyeliget annak idején együtt épült a szomszédos magánklinikával. A fórumokon rendre előkerült, eredetileg az lehetett a beruházó terve, hogy miután a lakócentruma kiürül, és a magánegészségügyi intézménye belakja ezt a házat is, így logikus. A klinikát nemrég megvette a Szegedi Tudományegyetem. Az ügyvezető, amikor ezzel kapcsolatos kérdést kapott, azt mondta, az eladás nem titok, kiderül a tulajdoni lapokból, de ami a Gesztenyeliget épületének további sorsát illeti, nem azért jött be, hogy erről beszéljen.
Milyen rezsicsökkentés?
Bartha cáfolja, hogy a lakóknak joguk lenne rezsicsökkentett közüzemi díjakat fizetni: ez ügyben levelezett a cég az MVM-mel, és azt derítette ki, hogy erre akkor lenne mód, ha mindenki egyedileg szerződne a szolgáltatókkal. A lakók közös képviselője más eredményre jutott. Levelezett, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól azt a választ kapta, hogy a 259/2022. (VII. 21.) számú kormányrendelet alapján „természetes személy részére lakhatás céljára bérbeadott ingatlan esetén a költségelszámolás során a bérbeadó, mint felhasználó a bérlővel szemben a villamosenergia-költségeket a 2. § (2) bekezdése szerint fogyasztás felett legfeljebb a 2. § (2) bekezdése szerinti lakossági piaci áron számolhatja el”, és hasonló a helyzet a földgázzal is. Az ügyvezető akkor azt felelte Szebenyi Gábornak, hogy ez nem jó értelmezés.
