Nem kiemelt beruházás a Club Aliga-fejlesztés – mondta ki a bíróság

Kis-Magyarország

A vízpartig érő telkek értékesítése is jogszabálysértő lehet.

Már csak ingatlanbiznisz

A Pécsi Törvényszék a napokban írásba foglalta március 1-jei ítéletét, mellyel – ahogyan arról a Narancs.hu már beszámolt – megsemmisítette azt az építési engedélyt, amit a Somogy Vármegyei Kormányhivatal adott ki a Club Aliga-fejlesztők által a magaspart tetejére megálmodott öt, egyenként 16-20 méter magas társasházra. Az ítélet indoklásából egyebek között kiderül: amellett, hogy az építési engedélyt kiadó kormányhivatal több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el, a legnagyobbat minden bizonnyal akkor, amikor alkalmazta a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánító kormányrendelet előírásait.

Ahogyan azt a Narancs.hu már több alkalommal megírta, az eredeti Club Aliga-fejlesztést turisztikai szempontokra való tekintettel a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. Ennek azért is van jelentősége, mert nem kell figyelembe venni egy sor előírást, például az adott település helyi építési szabályzatát. A kormányrendelet elfogadásakor azonban még turisztikai célú fejlesztésekről, így szálláshelyek építéséről volt szó, mára azonban ezek lekerültek a napirendről. Szintén megírtuk korábban, hogy a beruházó Bayer Property Zrt. (a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila cége) kizárólag lakóingatlanok értékesítésére állt rá. Egyrészt felparcellázta az egykori Aliga II-t (azon a területen nyaralt a pártelit a rendszerváltás előtt) és Balatonig érő telkeket értékesített, megszüntetve ezzel az addig közcélú parti sétányt. Másrészt az aligai löszfal megbontásával járó beruházásként kért építési engedélyt az öt említett társasházra, a magaspart tetejére. Erre adott engedélyt tavaly december 21-én a Somogy Vármegyei Kormányhivatal (a törvényszék az ítélet indoklásában felrója a kormányszervnek azt is, hogy egyrészt hiányosan hozta nyilvánosságra a tervdokumentációt, másrészt a kifüggesztés teljes, december 22-e és 28-a közötti ideje igazgatási szünetre esett), s ezt megtámadva indított pert az Aligai Fürdőegyesület (AFE). A perbe a Bayer Property Zrt. beszállt a kormányhivatal oldalán, nem szállt be ugyanakkor a perbe az AFE mellett a balatonvilágosi önkormányzat. Megírtuk: Takács Károly polgármester szerint nincs érdekeltsége sem a polgármesternek, sem az önkormányzatnak a beruházásban, Kovács Tamás képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a „jelenlegi politikai viszonyok között” egy önkormányzatnak nem szerencsés szembemennie sem a kormányhivatallal, sem a befektetőkkel.

Tévedett a kormányhivatal

Így, ahogyan Bukovszki András, az AFE alelnöke fogalmazott lapunknak, „az önkormányzat helyett az AFE ment csatába, vállalva a perköltséget, amit a tagok dobnak össze, de a jelek szerint van értelme a csatának”. Bukovszki szerint a Pécsi Törvényszék amúgy jogerős, tehát meg nem fellebbezhető ítélete dupla siker számukra, hiszen nem csak hogy megsemmisítette a társasházakra kiadott építési engedélyt (és ezáltal megmenekült a híres, nyolcmillió éves, omlékony löszfal is), de arra is kötelezte a kormányhivatalt, hogy az új engedélyezési eljárásban ne vegye figyelembe a kiemelő kormányrendeletet.

A bírósági ítélet indoklása szerint a Bayer Property építésiengedély-kérelméből „nem állapítható meg, hogy a beruházás szállodafejlesztésre, illetve ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányulna”. Az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal ugyanakkor azt állapította meg, hogy a kérelemmel érintett beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy.

Az eljáró bíró a tárgyalás során nyilatkozattételre hívta fel a beruházó képviselőjét, hogy megvalósul-e szállodafejlesztés, az alperesi képviselő azonban érdemi választ nem tudott adni. A zrt. egyik beadványa is ennek hiányát támasztja alá, abban ugyanis az áll, hogy nincs átfogó koncepció, a társasházépítési tevékenység más jellegű beruházáshoz nem kapcsolódik – áll az ítélet indoklásában. A törvényszék megállapította, hogy „hiányzott a kiemelt jelentőségű üggyé minősítés alapfeltétele, az a szálloda, illetve szállodafejlesztés, amelyhez kapcsolódna az alperesi érdekelt által kérelmezett tevékenység. A fentiek alapján megállapítható, hogy

az alperes tévesen minősítette az ügyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem lehetett volna alkalmazni a törvény rendelkezéseit.”

A Pécsi Törvényszék külön is hangsúlyozza, felhívva a kormányhivatal figyelmét: a megismételt eljárásban figyelembe köteles venni, hogy „az ügy nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek”.

Vissza a Balaton-partot is?

A bíróság ítéletében az eredeti építési engedélyt visszamenőleges hatállyal megsemmisíti, a kormányhivatalt új eljárásra kötelezi, továbbá arra, hogy 108 ezer forint perköltséget fizessen meg a felperes fürdőegyesületnek.

„Ilyenre még nem volt példa az országban, eddig még egyetlen kiemelt beruházásról sem mondatott ki bíróság által, hogy az valójában nem is kiemelt beruházás – értékelt Bukovszki András. – Örülünk, hogy a bíróság is osztotta azt az álláspontunkat, hogy sem a társasházépítés, sem a magántelkek értékesítése nem turisztikai beruházás, tehát nem is lehet alkalmazni a kiemelt státuszt, ami felülírna mindent, így a helyi építési szabályzatunkat éppúgy, mint azt a szerződést, amit az önkormányzat és a Club Aliga korábbi befektetői kötöttek, s ami alapján biztosítani kellene a Balaton-parthoz férést a köz számára. A törvényszék döntésének tükrében jelentős eredménynek tartom azt is, hogy annyit legalább sikerült elérnünk: az önkormányzat értesítette a felparcellázott, partig érő telkek tulajdonosait, hogy az eladó Bayer Property tájékoztatásával ellentétben az ingatlan nem tehermentes, ott biztosítani kéne a szabad parti sétányt a köz számára. Így ennek és most már a bírósági ítélet tudatában vették meg tehát a tulajdonosok a telkeiket az elmúlt hetekben, márpedig a Pécsi Törvényszék ítéletéből az következik: ezekre a telekértékesítésekre sem lett volna alkalmazható a kiemelt beruházásokra vonatkozó kormányrendelet, a szabad parti sétányt tehát utólag, valahogyan biztosítania kell majd az eladónak.”

Arra a kérdésünkre, hogy a már értékesített 13 telek ügyében, az 540 méternyi Balaton-part „visszaszerzése” érdekében mit kívánnak tenni, Bukovszki azt felelte: „jogászaik már összedugták a fejüket”.

 
A civil szervezet egy ábrára tette a Club Aliga-fejlesztés valamennyi problémáját
Forrás: Aligai Fürdőegyesület

Civilek híján már dózerolnának

Még a törvényszék ítéletének ismerete nélkül tette fel a kérdést Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke néhány napja a parlamentben: van-e szándéka a kormánynak arra, hogy visszavonja a Club Aliga-fejlesztés kiemelt státuszát. A parlamenti képviselő azt is hozzátette: ha nincsenek az aligai civilek, ma már dózerolnák a löszfalat, csak hogy minél több pénzt kereshessen a beruházó. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a kiemelt beruházásra vonatkozó kérdésre nem válaszolt, azt viszont megjegyezte, hogy a helyiek érdekeivel ellentétes döntést nem hozhatnak, márpedig a balatonvilágosi képviselő-testület 2019-ben úgy döntött, hogy a magasparti terület beépíthető.

Megkérdeztük Bukovszki Andrást, hogy valóban hoztak-e ilyen döntést és az önkormányzati képviselő - az AFE-alelnök igennel felelt. „Csakhogy a kérdés nem ez, hanem hogy megengedhető-e 16-20 méter magas társasháztömb építése 300 méter hosszan, valamint a löszfal megbontása 750 méter hosszúságban? A helyi építési szabályzatunk ugyanis oda 4,5-10 méter magas épületeket enged, 25 százalékos beépítettséggel. Kíváncsian várjuk: most, hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat már nem lehet figyelembe venni, a beruházó bead-e immár a helyi építési szabályzatunknak megfelelő építésiengedély-kérelmet?”

„Nem oszlunk fel” 

 Éppen a Club Aliga ügye miatt lett annyira megosztott a balatonvilágosi képviselő-testület, hogy három képviselő február végén kezdeményezte a testület feloszlatását.Az ezügyben összehívott rendkívüli ülésen kedd reggel a kezdeményezők közül csak ketten jelentek meg, de közülük is Bukovszki András az ülés elején felállt és távozott, arra hivatkozva: nem kapta meg az értesítést a rendkívüli testületi ülésről. Így a szavazáskor már csak egy voks jutott a feloszlatásra, négyen (a polgármester és három képviselő) nem értettek egyet a testület feloszlatásával. Vagyis nem lesz időközi választás Balatonvilágoson, ahogyan Takács Károly polgármester megállapította a rövid ülés végén: „Nem oszlunk fel.”

FRISSÍTÉS

A keddi nap híre, hogy a Pécsi Törvényszék a Somogy Vármegyei Kormányhivatal által a kikötőépületre kiadott építési engedélyt is  megsemmisítette.

(Címlapképünkön: a kikötő és a magaspartra tervezett társasházak látványterve. Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.