Február elején írta meg a Narancs.hu, hogy NER-hatalmasságok kezdtek földvásárlásba a Tihanyra panorámás Jódi-hegyen Siófok-Törekiben.
Az inkriminált földterületek tömbszerűen helyezkednek el, és a szisztematikus terjeszkedés nyomai is jól látszanak.
A képen sárgával jelzett terület egy siófoki fideszes önkormányzati képviselő sebészorvosé, ebből egy telek a külföldön élő lányáé. A zölddel jelölt Linczényi Aladiné, a 4IG vezérigazgató-helyetteséé, aki éppen egybefüggő „gazdasági épületet” épít két egészen véletlenül szomszédos telkére. A kék terület Jászai Gellérté, a 4IG vezérigazgatójáé, ebből két telek két kiskorú fiáé. Itt gazdasági épületként elkönyvelt emeletes, medencés ház van. A piros szín Barna György földjeit jelöli. Ő az a pesti üzletember (tíz cég vezető tisztségviselője, a siófoki Plázs üzemeltetője), aki szomszédi elővásárlási jogával élve meg akarja vásárolni a sárga és a piros terület közötti földet és más szomszédos földeket is. És itt jön a képbe az a szintén Siófok-Törekiben lévő állatmenhely, ahol a Dharma alapítvány államilag elkobzott állatokat tart. Az állatmenhely működéséről több cikket publikált a Narancs.hu; legutóbb épp arról írtunk, Barna Györgyé lehet a terület.
A Nemzeti Agrárkamara március elején hagyhatta jóvá Barna György ajánlatát a 40 hektáros területre, jóllehet a kamara földbizottságának hivatalos tudomása van arról: egy, Barna helyben lakásáról szóló nyilatkozat miatti nyomozás van folyamatban,
ezért az eljárást annak lezárultáig fel kellett volna függeszteni. A Barna Györgynek kedvező kormányhivatali határozat Neszményi Zsolt főispán hivatalánál március 7-én kelt. Az ügy nyilván bíróságon folytatódik majd, a Pécsi Törvényszéknél lehet keresettel élni.
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya január közepén úgy terjesztette az agrárkamarai földbizottság elé a földvásárlás jogosultsági sorrendjét, hogy első helyre „Barna György siófoki földművest” tette. Czinkóczky Csaba, a Dharma alapítvány elnöke korábban lapunknak elmondta: „Földterületünk java része az egyik kuratóriumi tagunk tulajdonában van, aki el akarja adni a feleségemnek, rendesen, szabályosan, piaci áron. Az adásvételi szerződést annak rendje-módja szerint kifüggesztették, amikor jelentkezett a plázsos vállalkozó, mondván, helyi gazdálkodóként élni kíván az elővásárlási jogával.” Barnát mint helyben lakó diótermesztő őstermelőt sorolta előre a földbizottság a valóban helyben lakó Berecz Gabriellánál, a mentett állatok kertje egyik üzemeltetőjénél. Jogi képviselője, Litresits András már a bizottság februári ülésen jelezte: „Amennyiben a hatályos törvények ellenére valóban Barna György mellett dönt a kamara, úgy bírósági úton keressük tovább az igazunkat. Hiszen a döntés véleményünk szerint ez esetben roppant egyszerű: nem is kell vizsgálni, Barna György maga írta le az elővásárlási jognyilatkozatában, hogy Budapest a tartózkodási helye és nem pedig Siófok. (…) A földhivatal javaslatában ennek ellenére az szerepel, hogy »siófoki földműves«, amiből csak a 'siófoki' és a 'földműves' szavak nem igazak. Felhívtam a földbizottság figyelmét arra is: amennyiben törvénytelen döntésnek asszisztálnak, ne higgyék, hogy kibújhatnak a döntés felelőssége alól. A későbbi esetleges bírósági pertől függetlenül már most feljelentést tettem a rendőrségen Barna György ellen. Saját maga, ügyvéd előtt igazolta, hogy budapesti címét mint tartózkodási helyet bejelentette, így életvitelszerű lakáshasználata helyének azt kell tekinteni, nem pedig azt a töreki címet, amit a siófoki polgármesteri hivatalnak adott, mint elővásárlásra jogosult, helyben élő szomszéd gazdálkodó. (…) Budapesti lakóhelyét alátámasztják a Facebook közösségi oldalon megtalálható adatok, különös tekintettel arra, hogy felesége »lakóhelye Budapest«. S a földbizottsági döntéshez írásos nyilatkozatot adó helybéliek is azt erősítik: Barna György nem él életvitelszerűen Siófok-Törekiben, annak ellenére sem , hogy egyre több földterülete van ott a családjának.”
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi osztálya március elején arról értesítette a feljelentő jogi képviselőjét, hogy „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználás vétség gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen, a Be. 375. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a (2) bekezdésre” nyomozást rendeltek el február 7-én.
A nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelték el, de forrásaink szerint a rendőrség Barnáék környezetéből (is) hallgatott már meg tanúkat. A hivatkozott törvényi paragrafus rövid és tömör. „Hamis magánokirat felhasználása. 345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Elvileg tehát csak vétség, de földszerzés ügyben elég gyakori lehet, mert tavaly november 28-án (a Barna-féle ajánlat előtt) a Kúria egy hasonló eset miatt jogegységi döntést hozott: „… a ’helyben lakó’ fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően.” Januártól a földtörvény is e szerint változott. Tudomásunk szerint Barna György életvitelszerű Siófokon lakását bizonyítandó nem csatolt hatósági bizonyítványt. (Mert még nem volt kötelező. Ehhez egyébként helyszíni szemle kell. Két önkormányzati tisztviselő kimegy a helyszínre, be kell engedni őket a lakótérbe és megnézik, hogy van-e hiteles nyoma az ott lakásnak. Fogkrém a fürdőszobában, friss élelem a hűtőben, elem a kisrádióban, ilyesmi. Gyakorlatilag olyan, mint egy környezettanulmány.) Egy esetleges perben azonban bármilyen eszközzel bizonyíthatja az ellenérdekű fél, hogy Barna György nem lakik életvitelszerűen Siófokon, például az Oktatási Hivataltól bekérhetik az adatot, hogy gyermekei siófoki iskolába járnak-e, mobiltelefon-szolgáltatóktól cellainformációkat kérhetnek tartózkodási helyéről három évre visszamenőleg.
De vajon visszacsinálhatóak-e a helyben lakásról szóló hamis tartalmú magánokirattal megszerzett földek? Gerber Miklós ügyvéd szerint az ügy nem reménytelen. „Amennyiben bizonyossá válik, hogy hamis magánokiratot használtak fel föld elővásárlási jog gyakorlásához, elsődlegesen az érintetteknek kellene jelezniük a hatóság felé, hogy kérik a hamis magánokirattal érintett földbizottsági, kormányhivatali döntéseknek a felülvizsgálatát. Természetesen a hatóság hivatalból is elrendelhetné ezt azok meghozatalától számított egy éven belül, illetve az ügyészség is beavatkozhatna felhívás útján a hatósághoz vagy pedig a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében peres úton. Itt intellektuális okirathamisítás és csalás merülhet fel, három, illetve öt év elévülési idővel. Summázva: elvileg nem lehetetlen a hamis magánokirattal megszerzett földek esetében az eredeti állapot visszaállítása, de bonyolult jogi folyamat és ha például a vevő időközben beruházásokat eszközölt a megvásárolt telken, akkor a jogalap nélküli gazdagodással is számolni kell.”
Egy hektár (10 ezer négyzetméter) alatt rekreációs célra bárki vehet földet, és bárkinek a fia is. Ha ezek a földek szomszédosak, telekalakítással össze lehet vonni őket. Siófok-Törekiben a földhivatali adatokból látszik, hogy a NER-es földek esetében is több ilyen ügylet történt. Az összevont földterületet aztán egyetlen eljárásban lehet tovább értékesíteni. Egy hektár fölött csak az vásárolhat, akinek agrár végzettsége vagy úgynevezett „aranykalászos gazda” képesítése van. Márpedig igen könnyű megszerezni, többnyire csak pénz és nem tanulás kérdése, sőt, „otthonról elvégezhető” tanfolyamról is vannak hirdetések. Ilyen agrár képzettséggel akár 300 hektár földet is összevásárolhat magának. A telekre (telkekre) aztán a „mit sem sejtő” kormányhivatali építéshatóság engedélyével mezőgazdasági épületnek álcázott villákat lehet építeni.
A töreki földek esetében több földtulajdonos forrásunk is arról számolt be, hogy többször és nyomatékosan „kérték” őket NER-közeli illetők földjük eladására.
Érdekes módon csak azok a földek érdekelték őket, ahonnan jó kilátás nyílik a Balatonra.
Kérdés, lesz-e politikai párt, amely a helyben lakást hamis magánokirattal igazoló „aranykalászos gazdák” földvásárlásainak felülvizsgálatát, a visszaéléssel szerzett földeladási ügyletek megsemmisítését, és az így épített villák építtetőinek, engedélyezőinek szankcionálását kezdeményezi.
