Igen kis különbséggel nyert a tavaly júniusi önkormányzati választáson a battonyai polgármesteri posztért a kihívóként harcba szálló független jelölt, Mákos Árpád a szintén független Boros Csaba hivatalban lévő és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Erdős Norbert által is támogatott polgármesterjelölttel szemben. A két politikus szerdán az Orosházi Járásbíróságon csapott össze egy rágalmazási perben, és egy ideig úgy nézett ki, hogy a tárgyaláson tanúként találkozik egymással Simonka György volt dél-békési fideszes parlamenti képviselő és kormánypárti utóda, Erdős Norbert.
Simonkát ugyanis a volt – és mint írtuk, egyébként Erdős által is támogatott – battonyai városvezető, Boros Csaba, míg Erdőst Mákos Árpád jelenlegi battonyai polgármester és kabinetvezetője, egyben vádlott-társa, Galló Ferenc idéztette volna be. Ennek azonban a bíróság nem adott helyt, így csak a magánvádló Boros és jogi képviselője, valamint a Mákos-Galló páros csapott össze. Az utóbbiak annyira biztosak voltak igazukban, hogy jogi képviselő nélkül jelentek meg.
A Fidesz ellen indul Simonka jövőre
Érdekes lett volna, ha most az orosházi bíróságon Simonka György volt és Erdős Norbert jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő egyike a magánvádló, míg másikuk a vádlottak mögött sorakozott volna fel. Nem csak azért, mert büntetőügyei miatt 2021 és 2022 fordulóján Simonkát Erdősre cserélték, hanem azért is, mert a két politikus nincs jóban egymással, és nagy valószínűség szerint a 2026-os országgyűlési választáson is egymás ellenfelei lesznek. Simonka tavaly júniusban megnyerte szülőfalujában a polgármester-választást, így októbertől ő a vezetője a pusztaottlakai önkormányzatnak, tavaly augusztusban viszont éppen a Narancs.hu-nak jelentette be Simonka, hogy független jelöltként indul a jövő évi parlamenti választáson Dél-Békésben, ahol szerinte az ellenzék és a kormánypárt jelöltjeit egyaránt maga mögé utasítva nyerni fog.
Boros Csaba a rágalmazásról szóló keresetében magánvádlóként két dolgot sérelmezett Mákos Árpáddal és tanácsadójával, Galló Ferenccel szemben. Egyrészt megítélése szerint egy tavaly június eleji, az önkormányzati választás előtti lakossági fórumon, s az erről készített videóösszefoglalóban személy szerint őt tették felelőssé annak az Európai Unió által finanszírozott és összességében 500 milliós EFOP-projektnek a sikertelenségéért, amelynek a gesztora Battonya városa volt. Boros magánindítványa szerint ugyanis Galló a rendezvényen arról beszélt, hogy Boros a polgármesteri tisztségéből fakadó kötelezettségeit megszegve összesen 492 millió forintos kárt okozott a battonyai önkormányzatnak és a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulásnak.
Másrészt a volt polgármester azt is sérelmezte, hogy nevét összefüggésbe hozták a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) és egy battonyai önkormányzati intézmény közötti együttműködéssel, amelynek révén 2021 novembere és 2022 decembere között népkonyhát működtettek a dél-békési kisvárosban. Az MPE neve azért nem hangzik jól errefelé, mert időközben a Békés Vármegyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással vádolja a pünkösdiek azóta megszűnt intézményének vezetőit, ahol a kárérték eléri a 17 milliárd forintot. Tavaly decemberben a Gyulai Törvényszéken az előkészítő üléssel el is kezdődött ennek a büntetőpernek a tárgyalása.
A mostani orosházi perben Mákosék határozottan tagadták a rágalmazás tényét, s jelezték, ők korabeli újságcikkekből idéztek, amelyekkel kapcsolatban korábban Boros Csaba nem kért helyreigazítást. A rágalmazási ügyben tavaly szeptemberben előkészítő üléssel kezdődött az eljárás a battonyai Járásbíróságon, ám végül elfogultság bejelentése miatt került át az ügy Orosházára.
Itt most Boros jogi képviselője amellett érvelt, hogy megítélésük szerint a rágalmazás nemcsak, hogy megvalósult a nagy nyilvánosság előtt, de ez egyben jelentős érdeksérelemmel is járt – mint a volt polgármester magyarázatul hozzáfűzte, az önkormányzati választáson mindössze 22 szavazattal kapott kevesebbet, mint Mákos Árpád, s ebben szerinte szerepe volt a róla terjesztett állításoknak is, amelyek ellen az idő rövidsége miatt már nem tudott védekezni. Boros emellett közölte, hogy sem a pályázati pénz visszafizetése miatt, sem a népkonyhai megállapodás miatt nem érzi magát felelősnek.
Az olykor részletekbe menő vita során a bíróság többször felhívta a magánvádlót és a vádlottakat, hogy elsődlegesen nem az elhangzottak valóságtartalmára kíváncsi, hanem arra, hogy ebben az esetben a közszereplők között megvalósult-e a rágalmazás törvényi tényállása vagy sem. Mind Mákos Árpád, mind Galló Ferenc bíróság előtti vallomásában arra hívta fel a figyelmet, hogy rágalmazási tényálláshoz korábban benyújtott fideszes egyéni képviselői indítvány szerint: „nem büntethető rágalmazás miatt, aki (…) a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.” Vélekedésük szerint erről ebben az esetben szó sem lehet.
Utóbb ítéletében erre az álláspontra helyezkedett az Orosházi Járásbíróság is, amely döntése indoklásában mindezt még egy korábbi alkotmánybírósági határozatból is levezette, egyben a szólásszabadság fontosságát hangsúlyozta, aki a közügyek megvitatásának elengedhetetlen feltétele. Ezért bűncselekmény hiányában felmentette Mákos Árpádot és Galló Ferencet az ellenük felhozott vád alól.
A magánvádló és ügyvédje három napos gondolkodási időt kért, míg a vádlottak nem fellebbeztek az ítélet ellen. Galló Ferenc ugyanakkor portálunknak kifejtette, hogy minderre alapozva hamis vád miatt eljárást fog kezdeményezni Boros Csaba volt battonyai polgármester ellen.
