„Egy autóst vasárnap átdobott az egyik ilyen kátyú a szembejövő sávba, onnan pedig az árokba. Szerencsére nem jött senki szembe, de mi lett volna, ha igen?” – kérdi egy hozzászóló az Akiket felháborít a 37-es út állapota nevű Fb-csoport falán. A már csaknem kétezer tagot számláló közösségnek nem ez az egyetlen története van a rémes útállapotokról: más azt írja, hogy „ma este 2 darab felnim, valamint gumim ment tönkre”.
Nem véletlenül: az ország legrosszabb minőségű főútjai között számon tartott 37-es Zemplént és a kelet-szlovák területeket köti össze Miskolccal és az M3-as autópályával. Aki ebből a térségből a főváros felé indul, annak először ezen az úton kell haladnia.
Menekülő kínaiak
Az út menti települések polgármesterei már szervezkednek, főleg azok, akiknek a leghosszabb utat kell megtenniük hazáig a 37-esen. Sárospatak vonzáskörzetének településvezetői például mind aláírták azt a petíciót, amelyet a közútkezelőnek küldtek el, kérve, hogy minél előbb tegyenek valamit az útburkolat helyreállítása érdekében. (A Magyar Közút álláspontját Nincs foganatja című keretes írásunkban olvashatják.) Aros János, a város polgármestere már korábban is több alkalommal nyilatkozta, hogy a térség gazdasága is megsínyli az út rossz állapotát: néhány éve például egy kínai monitorgyártó cég képviselői jártak Sárospatakon befektetési lehetőségeket keresve – az út miatt először és utoljára. A polgármester hozzátette: néhány kollégája azt is felvetette, hogy a gyorsabb útjavítás kicsikarása érdekében tegyenek feljelentést ismeretlen tettes ellen, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt. Több helyen ugyanis – mint az képeinken, illetve videónkon is látszik – esély sincs a kátyúk kikerülésére.
Panaszkodnak a gazdasági szereplők is. Az egyik legjelentősebb zempléni társaság vezetője azt mondja, több üzleti partnerük távozott már a szállítási nehézségek miatt, és minden héten két-három járművük kap defektet a kátyúknak köszönhetően. De sokak szerint az idegenforgalom is csak álom a tokaji borvidéken (a tokaji borászokról szóló riportunkat itt olvashatja) addig, amíg ilyen úton lehet eljutni a vidékre. Bágyi Pál sárospataki szállodatulajdonos szerint pedig nem egy vendégük mondta már azt, hogy soha többé nem jön Zemplénbe – főleg azok, akik defektet is kaptak útközben. Ugyanígy zsörtölődnek a mentősök, akiknek tíz-húsz perccel is megnőtt a menetidejük, ami egyes betegek esetében súlyos, akár végzetes következményekkel is járhat.
Kátyúgyártó nyírógépek
A helybeliek meggyőződése, hogy az útburkolat elöregedése mellett a hazánk 2004-es uniós csatlakozása után megsokszorozódott kamionforgalom okozza a legtöbb kátyút. A kamionokat az útkezelői szakma „nyírógépek”-ként is emlegeti, mert a több tíz tonna árut szállító járművek kerekei egymás után sorakoznak, vagyis csupán a kerék szélességében és egy csíkban adják át az útnak a terhelést. Ez vezet az úgynevezett nyomvájúk, majd a kátyúk kialakulásához.
Utoljára néhány éve szerzett be közlekedési adatokat a sátoraljaújhelyi önkormányzat: ezek szerint körülbelül kétszázezer áruszállító jármű lépi át évente a város közelében a magyar–szlovák határt a 37-es útról. (Ebben azonban még nincsenek benne azok a kamionok, amelyek az autópálya felől érkezve lekanyarodnak Tokaj irányába, vagy Sárospataknál Cigánd és a Tisza-híd felé fordulnak. A legóvatosabb becslések szerint is ezek száma megközelíti a sátoraljaújhelyi adatokban szereplő járműmennyiséget.) Ugyanakkor a 37-es út annak ellenére sem szerepel az EU főbb áruszállítási, közlekedési folyosói között, hogy körülbelül csak minden huszadik kamion magyar rendszámú ( többi lengyel, szlovák, román, ukrán, orosz, fehérorosz, lett, litván vagy bolgár).
A megoldást mégis az uniós pénzek jelenthetik, de nem a közeli jövőben. Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője érdeklődésünkre közölte: a tervek szerint a 37-es út most Gesztelyig tartó négysávos szakaszát Szerencsig építenék tovább. Szerencstől a tokaji elágazásig pedig megerősítenék az útburkolatot, hogy elbírja a kamionforgalmat. A szóvivő szerint az előkészítés most zajlik, a kivitelezés a következő uniós költségvetési időszakban, leghamarabb 2016-ban kezdődhet el, és 2017 végére fejeződhet be.
Nincs foganatja |
Szántóföld minőségű utak
A Bodrogközben még nagyobb a baj: a Tisza és a Bodrog folyók által körbeölelt kistérség alsó területeit már-már művészet megközelíteni. A 37-es főútról Sárospataknál letérve márpedig erre vezet az út a cigándi Tisza-híd, majd Záhony irányába. A hátrányos helyzetű vidéknek így nemcsak a munkanélküliséggel és a szegénységgel, de a kamionokkal, valamint a szántóföld minőségű utakkal is küzdeniük kell. A legsúlyosabb a helyzet a Sárospatak–Vajdácska, a Pácin–Cigánd és a Sárospatak–Cigánd összekötő utakon. A Magyar Közút Zrt. szóvivőjének válaszleveléből kiderül: az első két szakasz felújítására megvan a pénz, a munka remélhetőleg márciusban elkezdődik.
A kamionforgalom által leginkább érintett, utolsóként említett út fejlesztése azonban egyelőre nem szerepel a tervek között. Oláh Krisztián, a Bodrogköz központjaként is emlegetett Cigánd polgármestere bosszús is emiatt, de minden lehetőséget megragad, hogy minél előbb jó minőségű úton közlekedhessenek a helybeliek is. Mint a magyarnarancs.hu-nak elmondta, annyit már sikerült elérniük, hogy a tervezésre megvan a forrás, ami körülbelül 25 millió forint. A polgármester szerint a minősíthetetlen út miatt egyre többen kerülik el a várost, főleg a szlovákiai forgalmon látszik erőteljes csökkenés. A városvezető hozzátette: településükön járási hivatal és egészségügyi központ is működik, így a környékről is sok embernek kell utaznia hozzájuk. Mint kiemelte, az elkeseredett helybeliek már azt is emlegették, hogy ha érveik nem találnak meghallgatásra, egy éjszaka egyszerűen keresztbe szántják a városon átvezető utat, mindenki számára lehetetlenné téve a közlekedést.
