Néhány nappal ezelőtt a Narancs.hu elsőként számolt be arról, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy magánindítvány nyomán a gyulai volt. 1. Számú Általános Iskola épülete adásvételi szerződése miatt. Strausz Róbert gyulai lakosként jegyezte a feljelentést; e szerint a helyi önkormányzat nem kellő körültekintéssel és előnytelen feltételek mellett próbálta meg egyik patinás iskolaépületét értékesíteni, amivel anyagi kárt okozott a városnak. (A rendőrségi nyomozás több mint egy hete nyilvánosságra került, ám a közpénzen működő, de a Fidesz befolyása alatt lévő Gyulai Hírlapban és annak online kiadásában még nem találtak helyet, hogy ezt a hírt közzé tegyék.)
A lapunk által átnézett nyilvános cégadatokból és taggyűlési beszámolókból kiderül, hogy 2017 decemberében a gyulai képviselő-testület fideszes többsége egy olyan kamucéggel kötött szerződést, amely teljességgel alkalmatlan volt egy ilyen, összességében sok milliárdos projekt megvalósítására. Sőt, sokkal kisebb léptékűre is. Az is világossá vált, a legalapvetőbb cégszerű működés törvényi feltételeit sem tudta teljesíteni. Ahogy korábban megírtuk, a gyulai képviselő-testület még 2008-ban, hatalmas vitától övezve, az erősen csökkenő gyereklétszámra és az egyházi iskolák beindulására hivatkozva bezárta a nagy múltú 1. Számú Általános Iskolát. Bár voltak elképzelések, hogy az iskolával mit lehetne kezdeni, ezek közül 2017-ig egyik sem jutott tovább az ötletelésnél.
A gyulai képviselő-testület 2017. decemberi ülésén a fideszes többség – a helyi Városbarátok két képviselőjének asszisztálása mellett – úgy döntött, hogy a vevőnek szokatlanul előnyös feltételekkel adja el a volt 1. Számú Általános Iskola épületét – jóllehet a gyulai ellenzék figyelmeztetett, az adásvételi szerződésben szerepet játszó First School Vállalkozási Kft. mint gazdasági társaság komolytalan, alkalmatlan a feladatra, ezért nem támogatható az ügylet. Már akkor sem volt érthető, hogy a meghirdetett 471 milliós vételárat miért mérsékelte az önkormányzat 400 millióra. Ahogy feltűnő volt az is, hogy ezt sem kellett egyösszegben kifizetni, hanem öt év alatt három részletben. Ráadásul az utolsó részlet kifizetésig semmilyen kötelezettség nem terhelte a vevőt, így a szecessziós épület állaga tovább romlott. Foglalót sem kért az eladó önkormányzat.
Tény, a gyulai önkormányzat kikötötte, a tulajdonjog mindaddig a városé marad, amíg a vevő ki nem fizeti az utolsó részletet. Figura Ferenc, a First School Kft. ügyvezetője a beruházás előnyei közül kiemelte a beruházás nyomán megvalósuló munkahelyteremtést, sőt, megígérte, hogy itt megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak majd. S arról sem felejtette el biztosítani a városvezetőket, hogy a beruházás a városnak jelentős helyi adóbevételt hoz.
Azt is megírta lapunk, hogy 2022 őszén az addig egyetlen részletet és fillért sem fizető First School Kft. meglehetősen átlátszó indokkal visszalépett az ügylettől, holott a terv egy ötcsillagos szálloda megvalósítása volt. Akkor arra hivatkoztak, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet és az emelkedő energiaárak miatt nem kívánják a projektet megvalósítani. Erre tekintettel a kft. kezdeményezésére a testület a szerződés megszüntetése mellett döntött. A visszalépés indoka azonban nem kis részben félrevezető, ugyanis a hivatkozott energiapiaci áremelkedés a cég rendelkezésére állt öt évben csak a legutóbbi fél esztendőt érinti, így aligha szolgálhat teljeskörű magyarázatként. Ahogy a gazdasági helyzet romlása sem igazán jellemezte a mögöttünk hagyott fél évtizedet.
Érdemes megnézni, hogy erre az összességében alaphangon legalább 6-8, de könnyen lehet 10 milliárdos projektre – 400 millió forintos vételár három részletben és a lerobbant szecessziós iskolaépületből ötcsillagos hotellé és gyógyászati központtá alakítás több milliárdos bekerülési költsége – milyen céggel kötött szerződést az elviekben jó gazda gondosságával eljáró gyulai fideszes városvezetés.
A cégnyilvántartásban szereplő közhiteles adatok szerint a First School Kft. és jogelődje, a kizárólag a gabonafélék termesztésével foglalkozó Dél-Kelet Mg. Kft. árbevétele 2015 eleje és 2021. december 31-e között minden évben nulla forint volt. (A 2022-es adatok csak május 30-a után kerülnek nyilvánosságra.) A szóban forgó hét évben, amely teljes mértékben lefedi a gyulai önkormányzattal megkötött ügylet időtartamát, a cég minden évben csak adósságot termelt, összességében több mint 5 millió forintot. Hogy a cégen belül mennyire „komoly” munka folyhatott, mi sem bizonyítja jobban, minthogy mindvégig nulla alkalmazottat „foglalkoztatott”. De talán még ennél is beszédesebb, hogy a törvényi rendelkezések ellenére 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben a saját tőkéje negatív volt. Így elvesztette azt a 3 millió forintos alaptőkét, amit még 2015-ben a kft. alapítói betettek a cégbe.
A Polgári törvénykönyv passzusa szerint ugyanis: „Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.” A kft.-k esetében 3 millió forint a kötelezően előírt jegyzett tőke összege. Ha pedig két, egymást követő üzleti évben a saját tőke 3 millió alá esik, akkor vagy pótolni kell, vagy a megszűnést választani. Ám a First School Vállalkozási Kft. esetében egyik sem történt meg. Így pedig a törvényi előírásokat megszegve 2020-ban és 2021-ben is negatív lett a saját tőke összege. Ez nem jelent mást, hogy jogszabálysértő volt és jelenleg is az a kft. működése. Ez alapot adhat egy törvényességi felügyeleti eljárásra a cégbíróság részéről, amelynek célja nem lehet más, mint a törvényes működés helyreállítása. Ám a közhiteles adatokból az látszik, jogszabálysértő módon a cégbíróság nem lépett. Másképpen megfogalmazva: az a cég, amelyiktől a gyulai önkormányzat vezetése 400 millió forintos vételárát és sokmilliárdos befektetést és fejlesztést remélte, a legalapvetőbb cégjogi működési szabályokat sem tudta betartani. Így valójában egy alvó, kamucégről van szó.
Érdemes idézni a First School Kft. alig egy évvel ezelőtti, 2022. május 26-i taggyűlési jegyzőkönyvének egy szakaszát. Itt azt írják: „A társaság most változtatta meg a tevékenységi körét, szállodai szolgáltatásra, amely tevékenységet még nem kezdte el.” A most szóra érdemes felhívni a figyelmet. Ekkor, tavaly májusban, már majdnem öt éve élt az az adásvételi szerződés, amelynek végső célja, hogy ötcsillagos szállodává és gyógycentrummá alakítják a volt iskolaépületet. Ám ehhez képest sokáig arra sem vették a fáradságot, hogy ezt a tevékenységi körükben szerepeltessék.
Nem érdektelen végiggondolni azt sem, milyen lehetett ebben a végül igencsak kudarcos történetben a kormánypárti gyulai városvezetés hozzáállása és taktikája. A csak a vevőnek előnyös adásvételi szerződésről már írtunk, ahogy arról is, hogy a lealkudott vételárat három részletben, öt év alatt kellett volna kifizetni, de arról is, hogy a velük szerződést kötő cég riasztó mérlegadataira nem voltak kíváncsiak. Ám kérdés: mire gondoltak az illetékes önkormányzati vezetők, amikor már négy és fél éve vagy négy év és tizenegy hónapja nem fizetett egyetlen részletet és egyetlen fillért sem a First School Kft.
Görgényi Ernő fideszes polgármester anni „jó érdekérvényesítő képességgel” rendelkező és „kitűnő lobbitevékenységet folytató” emberként említette Figura Ferencet, valamint a társaság egyik tagját, Hégely Sándort, a Csabai Kolbászfesztivált tulajdonosát. „Ebből láthatja mindenki, hogy igenis van esély arra, hogy ez egy sikeres projekt lesz, amihez megfelelő pénzügyi tőkét tudnak majd szervezni” – nyomatékosította. Az eredményt látjuk. Ahogy azt is, hogy az említett vállalkozók hangoztatott lobbitevékenysége és érdekérvényesítő képessége mennyire nem működött.
Ami az ügylet lehetséges európai uniós támogatását, valamint pénzügyi és finanszírozási kérdéseit illeti: Brüsszel fejlesztési támogatásai nem, vagy nagyon ritkán terjednek ki a piaci szegmensre, márpedig a szállodaipar ide tartozik. Vagy nem adnak erre semmilyen forrást, vagy nagyon ritkán. Az EU-s átlagot el nem érő fejlettségű térségekben a támogatás a teljes bekerülési költség 30-40 százaléka lehet. Ezzel a ténnyel a hotel beruházása kapcsán a pénzügyi és uniós források után kutató Figura-Hégely-párosnak is tisztában kellett lenni. Ez rosszabb esetben azt jelenti, elvi esély sincs vissza nem térítendő brüsszeli pénz megszerzésére, a kedvezőbb esetben, hogy talán 2-3 milliárd forintra igen. Ám akkor is, cégükkel kellett volna tisztán piaci, banki alapon 6-8 milliárd forintot megszerezniük – kellő alátámasztott garanciákkal, fedezettel, biztosítékokkal. Mennyi esély volt erre?
(Címlapképünkön az 1. Számú Általános Iskola. Fotó: a szerző felvétele)
