Még idén, december 8-án népszavazást tartanak Ózdon arról, hogy megépüljön-e a városban a Nemzetiségi és Roma Kulturális Központ. A kérdés ez lesz: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Ózd város ne vegyen részt a Kultúrgyár keretein belül a Multifunkcionális Nemzetiségi és Roma Kulturális Oktatási Központ elnevezésű projektelem megvalósításában, és az e tárgykörben hozott határozatát a város képviselő-testülete visszavonja?”
Értelmetlen lesz
A kérdésnek ma már az égvilágon semmi értelme, mivel a város képviselő-testülete már – ezt mi is megírtuk – korábban visszavonta az „e tárgykörben hozott határozatát”. Azaz már hetekkel ezelőtt pont került az ügy végére, azzal, hogy több más város mintájára Ózd se kért a Roma Központból.
| ||
Amint ismeretes, a kérdés azért vált okafogyottá, mert előbb a népszavazást kezdeményező Jobbik összegyűjtötte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat, majd visszavonta a népszavazásra tett akaratát, amit a helyi önkormányzat is megszavazott. A jelenlegi jogszabályok azonban nem teszik lehetővé, hogy bárki felülírja határozatával a népi kezdeményezést.
Negyedik meghátráló
Ózd negyedik városként – Székesfehérvár, Miskolc és Sárospatak után – befogadta volna az intézményt, ami összességében egy 1,7 milliárdos beruházás lett volna. Az időközben Multifunkcionális Nemzetiségi és Roma Kulturális, Oktatási Központ névre keresztelt projekt viszont a kohászvárosban is ellenzőkre talált, akiknek élére a Jobbik állt, és aláírásgyűjtésbe kezdett. A népszavazás kiírásához 5900 aláírásra lett volna szükség, ám az ívek hitelesítésekor 6884 érvényes aláírást számoltak össze. Márpedig az önkormányzati törvény 47. §-a szerint ebben az esetben a kezdeményezés napjától számított 30 napon belül népszavazást kell kiírni. Ekkor a Jobbik újra lépett, és Egyed Zsolt országgyűlési képviselő kijelentette: ha Ózd vezetői a „cigánysátrat” fondorlatos módon nem próbálják újra a városra erőltetni, ők elállnak a népszavazástól, a város pedig megmenekül a több mint 13 millió forint fölösleges kiadástól. A képviselők ezután megszavazták a javaslatot (amiről most ugye népszavazást tartanak). Itt Fürjes Pál polgármester (Fidesz–KDNP) kifejtette: a politikai felelősséget áthárítja azokra, akik a tiltakozást kezdeményezték.
Az ózdi jegyző, Almási Csaba a kialakult helyzetben állásfoglalást kért a Nemzeti Választási Irodától. Az iroda közölte: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 47. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. A helyi népszavazás kitűzéséhez a választópolgárok aláírásgyűjtés során aláírásukkal támogatták a kezdeményezést. A választási eljárásról szóló jogszabályok értelmében a népszavazást elrendelő határozat tartalmától történő eltérésre nincs mód, azaz a kitűzött népszavazástól eltekinteni nem lehet.
Több mint 13 millióért
A város aljegyzőjétől megtudtuk: 37 szavazókörben várják a szavazni akaró polgárokat, akiknek a száma a névjegyzék összeállításakor 28 782 fő volt. A népszavazás lebonyolításában – a bizottságok számával és a hivatali dolgozókkal együtt – összesen 250 ember vesz részt. Az aktus 13 millió 586 ezer forintjába kerül a városnak, amiben személyi és dologi kiadások szerepelnek.
Önkormányzati forrásaink egyébként arra számítanak, hogy teljes érdektelenségbe fullad majd a szavazás. Azt mindegyikük kizártnak tartotta, hogy az érvényességhez szükséges 50 százalékot meghaladó részvételi arány meglegyen.
