Túl azon, hogy teljes képtelenség, használatba vételi engedélye sincs „Attila király” zsadányi „fapalotájának”

Kis-Magyarország

Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, vagy szakmai bizottság, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”? Mi alapján ítéltek oda Zsadány Községnek 116 millió forintot erre a célra? – kérdezte korábbi cikkeink nyomán Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert. Elképesztő választ kapott.

Ahogy nemrégiben megírtuk, a „nyitás” után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén látogattunk el a Békés megyei Zsadányba, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor „Attila király” fővárosa volt. E hazugság révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban a turisztikai szezon kellős közepén nem látogatható. 

Esetünkben egy, a történelemhez és a régészethez nem értő ember, Dudás Árpád zsadányi polgármester fantazmagóriájára, azaz jókora történeti hazugságra épül a projekt. Ennek az elképesztő ostobaságnak az a lényege, hogy a faluvezető minden idevágó szakmai ismeret nélkül az általa megismert könyvekből azt „olvasta ki”, hogy a 450-es évek elején sehol máshol nem lehetett „Attila király fővárosa”, mint Zsadányban. Ennek egy jókora táblával is igyekszik érvényt szerezni a településen. Ezt az elméletnek sem nevezhető gondolatkísérletet a történész és régész szakma minden elemében cáfolja.

Mindezek ellenére, ha több ütemben is és igencsak elhúzó kivitelezéssel, többszöri csúszással, de Dudásnak és az általa vezetett zsadányi önkormányzatnak sikerült az EU-tól és a magyar költségvetésből valamivel több mint 116 millió forintot lehívni. Ennek nyomán nagy sokára elkészült a „fapalota”, ami gyakorlatilag egy faház. A benne lévő kiállítás relikviái között pedig az egyik vitrinben azokat a könyveket láthatná az érdeklődő, amelyeket Dudás olvasott, s amelyekből megszületett a világmegváltó ötlete. Ám, mint beszámoltunk, nem láthatja a „fapalotát” és az ún. tárlatot senki, mert a június 3-i megnyitó után zárva van a községi polgármester szerint nevezetes kiállítás.

Ennek okára és arra kérdezett rá Gurmai Zita szocialista parlamenti képviselő nemrégiben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternél, hogy megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”. Mi alapján ítéltek oda Zsadánynak 116 millió forintot erre a célra? Az iránt is érdeklődött, hogy miért nincs nyitva a „tárlat”. Ami annál is érdekesebb, mert a nyár elején ünnepélyesen megnyitották a „fapalotát”. A KESMA-birodalomhoz tartozó megyei propagandalap erről egyebek között azt írta, hogy átadták és a közönség számára megnyitották a „fapalotát.” Augusztusi ottjártunkkor kiderült, ez nem igaz. Zárt ajtókat találtunk. A nyitva tartásról, vagy arról, hogy mikor nyílik meg, esetleg hogy kit kellene keresni, hogy meglátogathassuk az úgynevezett kiállítást, nem találni a helyszínen semmit.

Gurmai írásbeli kérdésére Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Formálisan legalábbis. A felvetett kérdések jó részére nem is reagált. Jelezte,

„a projekt még nem zárult le, megvalósítása folyamatban van, a helyszín a projekt zárását, illetve a használatbavételi engedély megszerzését követően lesz látogatható”.

Majd kifejtette, hogy a támogatási kérelmet a TOP-1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című kiírásra nyújtották be, amelynek forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította. „A beruházás célja, hogy Zsadány is bekapcsolódhasson a turisztikai vonzerővel bíró települések közé” – zárta sorait az államtitkár.

„Az államtitkár a lényegi kérdésre nem válaszolt, csak azzal takarózott, hogy a hat éve (!) húzódó projekt még nem zárult le. Hivatalosan valóban szeptember 30-ára kellene elkészülnie a fogadóteremnek, amit június 3-án a polgármester már ünnepélyesen átadott” – a reagált minderre a Narancs.hu-nak Gurmai zota. Hozzátette, furcsa, hogy egy „turisztikai attrakció” a nyári szezon után lesz látogatható. „Ez azonban legkevésbé sem pótolta a választ arra a kérdésemre, hogy: Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila »palotája« A projektösszefoglalóban ugyanis az szerepel, hogy: „»A kiállító tér létrehozásának apropója, hogy Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt.« Hol vannak hát ezek a bizonyítékok, amikor 116 milliót fizettek ki ez alapján?” – kérdezte a MSZP-s országgyűlési képviselő.

Érdekes dokumentumot találtunk arról, amiről Latorcai is írt a használatba vételi engedély kapcsán. Egy nyilvános adatbázis, az etdr.gov.hu beszámol arról, hogy a zsadányi önkormányzat ez év május 2-án benyújtotta az „Attila fapalotája építés használatba vételi engedély kérelmét.” Ám ezt nyolc nappal később, május 10-én visszavonta. A dokumentumból az ok nem derül ki, emiatt kerestük Dudás Árpád polgármester, ám ezúttal sem értük utol. Ezek után – használatba vételi engedély nélkül – mégis átadták és megnyitották a „fapalotát”, amely azonban azóta zárva van. Ám kiderült, ez sem egészen igaz. Zsadányi lakosok elmondták portálunknak, engedély hiányában ugyan, de legutóbb a helyi futballcsapat, mellettük nyugdíjasok vették birtokba a közel 120 millió forintból épült „palotát”. Sőt, a legnagyobb közösségi oldalra kitett bejegyzés és fotók tanúsága szerint a mögöttünk hagyott hétvégén magánszemélyek tartottak ott születésnapi ünnepséget. Használatba vételi engedély hiányában – ezek szerint – teljesen szabálytalanul.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."