Túl azon, hogy teljes képtelenség, használatba vételi engedélye sincs „Attila király” zsadányi „fapalotájának”

Kis-Magyarország

Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, vagy szakmai bizottság, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”? Mi alapján ítéltek oda Zsadány Községnek 116 millió forintot erre a célra? – kérdezte korábbi cikkeink nyomán Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert. Elképesztő választ kapott.

Ahogy nemrégiben megírtuk, a „nyitás” után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén látogattunk el a Békés megyei Zsadányba, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor „Attila király” fővárosa volt. E hazugság révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban a turisztikai szezon kellős közepén nem látogatható. 

Esetünkben egy, a történelemhez és a régészethez nem értő ember, Dudás Árpád zsadányi polgármester fantazmagóriájára, azaz jókora történeti hazugságra épül a projekt. Ennek az elképesztő ostobaságnak az a lényege, hogy a faluvezető minden idevágó szakmai ismeret nélkül az általa megismert könyvekből azt „olvasta ki”, hogy a 450-es évek elején sehol máshol nem lehetett „Attila király fővárosa”, mint Zsadányban. Ennek egy jókora táblával is igyekszik érvényt szerezni a településen. Ezt az elméletnek sem nevezhető gondolatkísérletet a történész és régész szakma minden elemében cáfolja.

Mindezek ellenére, ha több ütemben is és igencsak elhúzó kivitelezéssel, többszöri csúszással, de Dudásnak és az általa vezetett zsadányi önkormányzatnak sikerült az EU-tól és a magyar költségvetésből valamivel több mint 116 millió forintot lehívni. Ennek nyomán nagy sokára elkészült a „fapalota”, ami gyakorlatilag egy faház. A benne lévő kiállítás relikviái között pedig az egyik vitrinben azokat a könyveket láthatná az érdeklődő, amelyeket Dudás olvasott, s amelyekből megszületett a világmegváltó ötlete. Ám, mint beszámoltunk, nem láthatja a „fapalotát” és az ún. tárlatot senki, mert a június 3-i megnyitó után zárva van a községi polgármester szerint nevezetes kiállítás.

Ennek okára és arra kérdezett rá Gurmai Zita szocialista parlamenti képviselő nemrégiben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternél, hogy megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”. Mi alapján ítéltek oda Zsadánynak 116 millió forintot erre a célra? Az iránt is érdeklődött, hogy miért nincs nyitva a „tárlat”. Ami annál is érdekesebb, mert a nyár elején ünnepélyesen megnyitották a „fapalotát”. A KESMA-birodalomhoz tartozó megyei propagandalap erről egyebek között azt írta, hogy átadták és a közönség számára megnyitották a „fapalotát.” Augusztusi ottjártunkkor kiderült, ez nem igaz. Zárt ajtókat találtunk. A nyitva tartásról, vagy arról, hogy mikor nyílik meg, esetleg hogy kit kellene keresni, hogy meglátogathassuk az úgynevezett kiállítást, nem találni a helyszínen semmit.

Gurmai írásbeli kérdésére Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Formálisan legalábbis. A felvetett kérdések jó részére nem is reagált. Jelezte,

„a projekt még nem zárult le, megvalósítása folyamatban van, a helyszín a projekt zárását, illetve a használatbavételi engedély megszerzését követően lesz látogatható”.

Majd kifejtette, hogy a támogatási kérelmet a TOP-1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című kiírásra nyújtották be, amelynek forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította. „A beruházás célja, hogy Zsadány is bekapcsolódhasson a turisztikai vonzerővel bíró települések közé” – zárta sorait az államtitkár.

„Az államtitkár a lényegi kérdésre nem válaszolt, csak azzal takarózott, hogy a hat éve (!) húzódó projekt még nem zárult le. Hivatalosan valóban szeptember 30-ára kellene elkészülnie a fogadóteremnek, amit június 3-án a polgármester már ünnepélyesen átadott” – a reagált minderre a Narancs.hu-nak Gurmai zota. Hozzátette, furcsa, hogy egy „turisztikai attrakció” a nyári szezon után lesz látogatható. „Ez azonban legkevésbé sem pótolta a választ arra a kérdésemre, hogy: Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila »palotája« A projektösszefoglalóban ugyanis az szerepel, hogy: „»A kiállító tér létrehozásának apropója, hogy Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt.« Hol vannak hát ezek a bizonyítékok, amikor 116 milliót fizettek ki ez alapján?” – kérdezte a MSZP-s országgyűlési képviselő.

Érdekes dokumentumot találtunk arról, amiről Latorcai is írt a használatba vételi engedély kapcsán. Egy nyilvános adatbázis, az etdr.gov.hu beszámol arról, hogy a zsadányi önkormányzat ez év május 2-án benyújtotta az „Attila fapalotája építés használatba vételi engedély kérelmét.” Ám ezt nyolc nappal később, május 10-én visszavonta. A dokumentumból az ok nem derül ki, emiatt kerestük Dudás Árpád polgármester, ám ezúttal sem értük utol. Ezek után – használatba vételi engedély nélkül – mégis átadták és megnyitották a „fapalotát”, amely azonban azóta zárva van. Ám kiderült, ez sem egészen igaz. Zsadányi lakosok elmondták portálunknak, engedély hiányában ugyan, de legutóbb a helyi futballcsapat, mellettük nyugdíjasok vették birtokba a közel 120 millió forintból épült „palotát”. Sőt, a legnagyobb közösségi oldalra kitett bejegyzés és fotók tanúsága szerint a mögöttünk hagyott hétvégén magánszemélyek tartottak ott születésnapi ünnepséget. Használatba vételi engedély hiányában – ezek szerint – teljesen szabálytalanul.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.