Száz híres/56. A Grimm testvérek

KOmplett

Annak idején az első német nyelvű, nem tankönyvi szöveg, amit olvastam, egy válogatás volt a fivérek legismertebb meséiből – persze a finomított, gyerekbarát változatban. Most a Grimm-jubileum kapcsán megint belemerültem.

Imádok egy szobrot a Grimmekről, a kasseli emlékművet. Szépek, kifinomultak, érzékeny kis arcuk sugározza a történeteket. Meséket, mondákat. Pillantásuk túlra mutat, egy nagyon nem valóságba. Nyilván a szobrász mesés ideáját tükrözi ez a megjelenítés inkább, valószínűbb, hogy a testvérek úgy festettek, mint azt anno az 1000 márkás mutatta, amit mellesleg a legszebb bankjegynek tartottak a maga idejében…


Fotó: Izsák Sipos Szilárd

Tavaly adventkor kezdődött a nagy Grimm-őrület, mert 200 éve, 1812-ben, karácsony előtt jelentek meg ezek a mesék először, általuk összegyűjtve. Az évforduló kapcsán a sajtó tele van emlékezésekkel, elemzésekkel és interjúkkal, az egyik legérdekesebb a Die Zeit decemberi számában olvasható, Heinz Rolleke beszél a testvérekkel kapcsolatos makacs mítoszokról (a cikk mellett a már emlegetett szobor az illusztráció). Számomra az volt a legfurább, hogy ők nem voltak faluról falura járó gyűjtők, sőt egyetlenegy olyan mese nem akad a gyűjteményükben, amit ők kiskorukban ismertek és szerettek volna…

Mióta Berlinben vagyok, szinte csak meséket olvasok, újfent nyelvgyakorlásból. Legalábbis így mondom magamnak, hangosan. Amúgy meg nyilván nem csak azért. Minden éjjel holtfáradtan esem be az ágyba, nekem az itteni aktivitásom egy kicsit sok, illetve semmiképpen nem a megszokott. Otthon ugye az ’egy nap – egy tevékenység’ életmodellt követem, néha ebbe beleértem a szimpla felöltözést is. Ám itt mindennap megyek minimum egy helyre, és este meg találkozom valakivel. Hosszú sétákat teszek, néha kényszerűségből is, főleg ha eltévedek, ami gyakran előfordul, vagy egyszerűen csak olyan helyen vagyok, ami elég messze esik a metrótól.

Már kivégeztem Kästner Május 35-éjét, most először eredeti nyelven, a Nibelung-dalok gyerekverzióját, és valami ismeretlen cuccot is kipróbáltam, Benjamin Blümchen Das Zookonzert című, nagyon kicsiknek való lapozgatóját, de akkor tényleg hulla voltam. (És a másik – még nem végigolvasott opció – Spiró Fogsága volt.) De mindig visszakanyarodom a régi kedvencekhez, Holle anyóhoz, Rapunzelhez, Piroskához. Nem unom meg őket.


Fotó: Izsák Sipos Szilárd

A képet A békakirályhoz készítettük, nyilván. (Úgy akartam kinézni, mint valami csodálatos hercegnő, de a fotós szerint inkább csak Kiszel Tündére sikerült hajaznom…) Boldizsár Ildikó A Grimm mesék hősei című könyvében felhívja a figyelmet arra, mit üzen ez a történet. Amikor azt elolvastam, akkor döbbentem rá, miért az a kedvencem. (Az eredetiben a királylány falhoz csapja a békát.) Sokat elárul rólunk a kedvenc mesénk, mindenkinek javaslok egy alapos utánaolvasást…

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.