Gyász

A máshol hangja

Szkárosi Endre (1952–2022)

  • Nemes Z. Márió
  • 2022. március 30.

Könyv

Elsőre még azt is lehetett gondolni, hogy valamiféle (neo)avantgárd csalafintaságról, fikció és valóság határait megkísértő performance-ról, egy Simon Mágus-hommage-ról van szó.

Aztán mégis rá kellett jönnünk, hogy az élet abszurdabb a művészetnél. Szkárosi Endre meghalt. Épp az egyetemre menet olvastam a hírt, és közben kapkodtam a fejem, hátha meglátom alakját átsuhanni az udvaron az olasz tanszék felé. Pandémia és háború, a megkérdőjelezhetetlennek hit alapok folyamatos felszámolódásában élünk napról napra, de úgy tűnik, még mindig vannak olyan veszteségek, amiket még csak elképzelni sem tudunk. Pár hete még együtt voltunk egy doktori védésen, és azt tervezgettem, hogy valamikor becsöngetek hozzá a Lehel téren, hogy folytassuk a barokk és avantgárd kapcsolatáról elkezdett nyári beszélgetésünket. Ezt most már csak monológként tudom majd megtenni, Endre szellemét és különleges hangját képzeletbeli visszhangkamrámban egyedül felidézve.

Irodalomtörténész, italianista, műfordító, egyetemi tanár, 2018 és 2021 között a Szépírók Társaságának elnöke, a (neo)avantgárd hagyományokat képviselő költő, zenész, performer. Mennyi minden volt ő egyszerre, ugyanakkor mennyire keveset jelentenek ezek a szavak az ő teremtő jelenléte nélkül. Számomra mindig példaértékű volt, ahogy ezeket a látszólag heterogén szerepeket Endre személyes aurája kreatív egységbe szervezte. A magyar kultúrában (főként az irodalmi életben) mindig van egyfajta gyanakvás a szerephalmozással szemben, mintha csak az egzisztenciális, illetve mediális-műfaji „magány” hitelesíthetné a teljesítményt. Mintha az írói elköteleződés ára a közösségtől való individualista eloldódás lenne: a papírba zárt élet narcisztikus börtöne. Én mindig vonzódtam ehhez az önbüntető programhoz, ugyanakkor a művészet közösségi és határsértő gyakorlatként való művelése épp ennyire izgatott. Számomra ebben (is) fontos impulzust jelentett Endre, illetve az általa képviselt neoavantgárd attitűd, mely interaktív kalandként tekintett a kultú­rára, hiszen a szerepek, műfajok, médiumok, tudásformák közti átjárhatóságot az együtt alkotás, az „egyéni törekvéseket bevilágító kollektivitás” utópiájában képzelte el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.