Kiállítás

Proletkult mindhalálig

Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor

Kritika

Barta Sándor expresszionista író, költő és szerkesztő a Kassák Lajos szerkesztette, 1916 és 1925 között megjelent folyóirat, a Ma körének egyik tagja – életművét számon tartja az irodalomtörténet.

Felesége, Kassák húga, Újvári Erzsi már kevésbé ismert, holott kiváló költő és esszéista volt. E tárlat Barta és Újvári két gyermeke, Zsuzsa és György hagyatékán alapul, akiknek a második világháború után a Szovjetunióból hazaköltözve rengeteg értékes dokumentumot sikerült megmenteniük a pusztulástól: kéziratokat, folyóiratokat, fényképeket és magánleveleket. Ebből az anyagból bomlik ki a házaspár élete, amelyen keresztül a korabeli társadalom politikai és művészeti mozgolódásai is kirajzolódnak valamelyest.

Az első terem főfalán részletes idővonalat találunk, kiemelt történelmi és életrajzi adatokkal. A fal előtt vitrin, a nevezetes pontokhoz rendelt, kihúzható fiókokkal, amelyekben az adott életállomásokhoz tartozó anyagokból találhatunk bőséges válogatást. Megtudhatjuk például, hogy Újvári már tizenévesen családfenntartó, a háború alatt egy szemfedőket előállító üzemben dolgozik. Kassák fedezi fel, pontosabban hajlandó elolvasni az írásait, amit eleinte nem is versekként, hanem egy fiatal lány érzelmi megnyilvánulásaiként, afféle egzotikumként közöl. De azért az Egy ember életében rögzíti, hogy felismerte ám húga tehetségét. Újvári persze végig érzi, hogy nem kezelik egyenrangúként, a vitákban ignorálják, lesöprik a véleményét. Mégis ő publikál Fried Margit mellett a legtöbbet nőként a ban.

*

A hagyatékból rengeteg olyan irat és kép került elő, amelyek önértékükben nem fértek volna bele a kiállítás koncepciójába, de az összképet mégis árnyalják. Ennek köszönhető például a kutatás során kibomló mesetematika is. Barta a Tanácsköztársaság alatt kezdett felnőtteknek szóló expresszionista meséket írni. Ezek hősei többnyire csak félig emberi lények, akik hol az emberiséget, hol csupán a proletariátust váltják meg, ellentétben a pléhkrisztussal, akinek egyik sem sikerül. Bartáék a mesét valamiféle hídnak tekintették az osztályok között. A Tanácsköztársaság idején Balázs Béla, a Közoktatásügyi Népbiztosság művészeti és irodalmi főosztályának a vezetője úgynevezett meseosztályt is létrehozott Lesznai Anna vezetésével.

Külön topik a tbc, a fertőzést Barta gyerekkorában szedte össze, és élete végéig folyamatosan írt róla. Érdekes tanulmányozni az egészségügyi intézményeket, konkrétan a közkórházakat vizsgáló írását is. A mesék és az élet végül Barta sci-fi regényében találkoznak (a másik teremben láthatjuk a kifüggesztett borítóját és részleteket belőle), pont egy hiperszuper jövőbéli kórház eszményében…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.