A szexbotrány után átszervezik az irodalmi Nobel-díjról döntő testületet
133298_Nobel-prize-crop-2_top_story_lead.jpg

A szexbotrány után átszervezik az irodalmi Nobel-díjról döntő testületet

  • MTI
  • 2018. november 19.

Könyv

A svéd irodalmi élet öt tagját meghívták a Svéd Akadémia irodalmi Nobel-díjat odaítélő új testületébe, amelyet azért hoztak létre, hogy kiválasszák 2019 és visszamenőleg 2018 díjazottját.

A Svéd Akadémia úgy döntött, hogy átmenti jelleggel két évre új testületet hoz létre, amelyben öt saját tagja és öt külső szakember választja ki a díjazottakat.
A külső tagok között van Gun-Britt Sundstrom író, Henrik Petersen könyvkiadó és Mikaela Blomqvist, Rebecka Karde, valamint Kristoffer Leandoer kritikusok. A Nobel-bizottságot Per Wastberg fogja vezetni és további akadémiai tagjai között van Horace Engdahl, Kristina Lugn, Anders Olsson és Jesper Svenbro.
Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány főtitkára a Reuters brit hírügynökség megkeresésére közölte, hogy „jövő év elején kell meghozni a döntést arról, hogy oda lehet-e ítélni a 2018. és 2019. évi irodalmi Nobel-díjakat".
A Svéd Akadémia májusban döntött úgy, hogy idén nem adja ki az irodalmi Nobel-díjat, és szabályzatát is megváltoztatta az után, hogy egyik tagjának, a költő Katarina Frostensonnak a férjéről, a svéd kulturális élet egy befolyásos szereplőjéről, a francia Jean-Claude Arnaultról kiderült, hogy számos nőt zaklatott szexuálisan, emellett több alkalommal előre kiszivárogtatta az irodalmi Nobel-díj nyertesének nevét. Arnault-t októberben szexuális erőszak miatt két évi börtönbüntetésre ítélte egy svéd bíróság. 
A botrány nyomán a Nobel Alapítvány felszólította az akadémiát, hogy állítsa helyre megtépázott tekintélyét, különben egy új testületet fognak létrehozni az irodalmi Nobel-díj odaítélésére.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.