"Akkor fejeztem be, amikor fizettek érte"

  • narancs.hu
  • 2018. november 22.

Könyv

Megjelent magyarul az 1100 oldalas Végtelen tréfa. A.O. Scott, a New York Times színeiben eligazít David Foster Wallace-ügyben. Interjú a friss Narancsban!

Immár magyarul is olvasható – Kemény Lili és Sipos Balázs fordításának köszönhetően – az Infinite Jest, vagyis a Végtelen tréfa, David Foster Wallace 1100 oldalas nagyregénye. A The New York Times vezető filmkritikusa több alkalommal is méltatta DFW munkásságát – felhívtuk hát, hogy segítsen eligazodni a 2008-ban, 46 évesen a halált választó szerző életművében. Köves Gábor interjúja a ma megjelent Magyar Narancsban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: A „generációja legjobb elméje” mellett népszerű idézetté vált öntől a „remekmű, amely egy szörnyeteg is”. Nem lehetett volna megszelídíteni ezt a szörnyeteget még 100-200 oldal húzásával?

A.O.Scott: Valószínűleg lehetett volna, de ezzel elveszett volna a szöveg egyik fő jellemzője, a monumentalitás. Ez éppúgy része a regény identitásának és a legendának is. Azok számára, akik végigolvasták a könyvet – és többen vannak, akik ezt állítják, mint ahányan valóban a végére értek –, olyan eljutni az utolsó oldalra, mint meghódítani egy hegycsúcsot. Ez is része a könyv hírnevének, a szöveg körüli titokzatosságnak. És hát majdnem negyedszázaddal a könyv megjelenése után nehéz is lenne egy rövidebb változatot elképzelni. Mégis, ki akarná elolvasni a Végtelen tréfa 250 oldalas változatát? Ki tudja, lehet, hogy úgy jobb regény lenne, de nem lehetne vele ugyanúgy kérkedni.

false

MN: Ünnepélyes pillanat lehetett, amikor elért a végére. Hol került erre sor?

AOS: Be kell valljam, hogy többször is nekikezdtem, és többször is feladtam. Aztán a New York Review of Books felkért, hogy recenzeáljam a Brief Interviews with Hideous Ment, és akkor már nem maradt más választásom, nincs mese, gondoltam, most már végig kell mennem rajta. Ez a szebbik megfogalmazás. Úgy is mondhatnám, hogy akkor fejeztem be, amikor fizettek érte. Fiatalabb koromban, amikor még több kitartásom volt, szinte gyűjtöttem az efféle irodalmi trófeákat. Ilyen volt végigolvasni William Gaddistól a The Recogni­tionst vagy Pynchontól a Súlyszivárványt. Remekül lehetett ezekkel felvágni.

(...)

MN: Ön főállásban a New York Times film­kritikusa. Tegyük fel, hogy önnek kellene meggyőzni a hollywoodi producereket, akik Wallace egyetlen sorát sem olvasták, a Végtelen tréfa megfilmesítéséről. A szokásos hollywoodi pitch, mondjuk, két mondatból áll. Ön jön!

AOS: Oké, legyen ez a pitch: ez egy rendkívül szórakoztató könyv arról, hogy a szórakoztatóipar megszállott fogyasztása hogyan öl meg minket.

MN: Megvennék?

AOS: Biztosan nem.

Samuel L. Jackson nekem esett - A. O. Scott filmkritikus

A New York Times filmes megmondóemberébe Kolumbiában futottunk bele, és rögvest kifaggattuk a lapjánál uralkodó állapotokról, a kritikusi megvesztegethetőségről, a Star Wars szépségeiről, 2013 legnagyobb blöffjeiről, a spoilerfrászról, a rasszistákról, és a megkritizált filmesek kozmikus haragjáról. magyarnarancs.hu: Milyen gyerek volt, Star Wars-os, vagy a művészfilmek kis barátja? A. O.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.