A nép ópiuma - Gyengén muzsikál - A magyar Music Television

  • Hó Márton
  • 2008. február 7.

Könyv

Ugyan nem tartom magam az MTV-generáció tagjának, de nekem is - mint minden popra és rockra fogékony huszonévesnek - meghatározó élmény volt a kilencvenes évek elején az egyetlen fogható és nézhető zenei tévécsatorna, az MTV Europe. Intenzíven néztem a Most Wanted (Ray Cokes!), a 120 Minutes, a Headbanger's Ball, az MTV Unplugged és természetesen a Beavis és Butthead adásait hétről hétre, és mindegyikben az volt a legjobb, hogy máshol akkoriban el nem érhető klipekkel és előadókkal lehetett találkozni.

Ugyan nem tartom magam az MTV-generáció tagjának, de nekem is - mint minden popra és rockra fogékony huszonévesnek - meghatározó élmény volt a kilencvenes évek elején az egyetlen fogható és nézhető zenei tévécsatorna, az MTV Europe. Intenzíven néztem a Most Wanted (Ray Cokes!), a 120 Minutes, a Headbanger's Ball, az MTV Unplugged és természetesen a Beavis és Butthead adásait hétről hétre, és mindegyikben az volt a legjobb, hogy máshol akkoriban el nem érhető klipekkel és előadókkal lehetett találkozni. 1995-ben aztán kódolták az adást, és csak 2000 körül kezdtem el újra nézni, de akkor már elég érdektelen volt ahhoz, hogy inkább az MTV2 bátrabban választott koncertjeit és riportjait kövessem.

Tavaly márciusban nyilvánosságra került, hogy a VH1-et, a Nickelodeont és a Vivát is működtető Viacom európai székhelyét Budapestre helyezi át, és elindítja a magyar Music Televisont (körbejárt a sajtóban a fantáziahiányos piros-fehér-zöld logó is, ez azonban szerencsére nem valósult meg), s 2007 októberének első napján el is kezdődött az adás. A vállalásokról előzetesen annyit lehetett tudni, hogy a csatorna a kínálat terén úgymond igényesebb kívánna lenni annál, ami a Viva Tv-n fut (azaz több és "alternatívabb" hiphop-, rock- és popzenére számíthatunk), a célközönség elsősorban a huszonéves, már dolgozó vagy még tanuló korosztály (közülük is inkább a fiúk) lennének, s hogy az anyacsatornán már befutott szériák szinkronos változatát is láthatjuk majd.

Négy hónap telt el a start óta, de amit látunk, korántsem a nagybetűs ifjúsági kultúrát meghatározó, karakteres "trendformáló" médium. Pedig az (1981 augusztusában indult) MTV eredeti célja pont valami ilyesmi volt: alakítani a fiatalok kultúrafogyasztási szokásait, zenei ízlését és talán még a világnézetét is, mindezt szokatlan, merész és innovatív műsorokkal nemcsak globálisan, hanem helyi szinten is. Nagy hatással lenni a közízlésre, trendeket "diktálni" olyan, karakteres műsorvezetőkkel, akik egy-egy sajátos stílust képviselnek, hogy még vonzóbbá tegyék a zene és a zenekészítés világát. Szlogeneket alkotni, amelyek kivédhetetlenül beágyazódnak a kultúrafogyasztók tudatába.

Nos, néhány hónap "emtívízés" után azt kell mondanunk: elég gyengén muzsikál a magyar franchise-adó. Az persze rendben van, hogy mostantól több kevésbé ismert vagy nálunk rétegzenének minősülő hazai előadót (PASO, 30Y, The Moog, Copycon és így tovább) láthatunk a képernyőn, akár főműsoridőben is, és azt is jó néven vesszük, hogy van magyar Headbanger's Ball (a Blind Myself énekese, Tóth Gergő a műsorvezető), sőt a Pixel című kulturális műsor is sok lehetőséget rejthet magában. Ám ezeken túl szinte semmi: karakteres műsorvezető még mindig nincs - a Felhajtás című toborzósorozat két nyertese, Gábor és Franciska súlytalan és túlságosan merev a feladathoz (bár nyilván túl nagy elvárás egy magyar Kristiane Backert vagy Paul Kinget várni). Nem igazán vannak bevállalós, szokatlan, helyi készítésű műsorok, bár az élő és interaktív, beszélgetős Swung szeretne az lenni, de a három (plusz egy) műsorvezető közül egyedül egykori szerzőnk, Winkler Róbert tud természetesen és lazán viselkedni, Superman inkább önmaga paródiája, retardált műsorvezetőtársával, Gyulával együtt egyszerűen erőltetett és humortalan. Ákos kissé avíttas, oktatófilm-jellegű próbálkozása ugyanebben a műsorban elég hamar és bizony jogosan becsődölt, utódja, Nagy Sanyi (Z+-os "leánykori" nevén: Alex, képünkön) pedig túlságosan izgulós és sótlan az igazán dögös műsorvezetéshez. Szóval ez még elég messze van Ray Cokes és a Most Wanted minőségétől.

Frappáns szlogennel eddig még nem találkoztunk, egyedül az adót felvezető, a külföldi sztárokat magyar példákkal párba állító reklámkampány volt szellemes húzás, és akkor a trendformáló szerepről még nem is beszéltünk (mert nem is lehet). Az eredeti csatornán futó sorozatok szinkronizálása sem volt valami nagy ötlet: a My Own Made, a Pimp My Ride vagy a Viva La Bam sokkal ütősebb lenne feliratosan (plusz nyelvoktatás, ugye, lásd a svédeket), az Osbourne család hétköznapjait bemutató reality szériában (The Osbournes) is csak Ozzy magyar hangja, Nagy Feró találó választás. Elég kevés ez így. Most, amikor szekérderéknyi videómegosztó oldalt találhatunk a neten, és egyre nagyobb teret hódítanak az online tévécsatornák, eredeti, lehetőleg saját készítésű, bátrabb szellemű és nívósabb műsorok nélkül, szimplán csak a klipekért miért is választanák a Music Televisiont a "bitagyú" fiatalok?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.