Magazin

Strike

Könyv

Van valami vonzó, kukaborogató hevület abban, hogy az Építész Szakkollégium új, teljes egészében kétnyelvű magazinjának címe egyrészt az aktivizmus, a politikai engedetlenség, másrészt a csapás, rombolás képzeteit is felkelti.

A "szemét" hívószava köré felfűzött hosszabb-rövidebb esszék az építészetet mint a társadalmi terek folyamatos újraértelmezésének médiumát írják le - hiszen közösen használt épített tereink jelzik az emlékezet(politika) aktuális állapotát, a múlt és jelen közötti párbeszéd esélyeit, a teret használó személyek alapvető viszonyát egymáshoz. Vagyis az építészet olyan térnyalábokat rögzít és határol le, amelyek között lehetségessé válik egy identitást felépíteni. A Strike ezzel a szemlélettel nincs egyedül az utóbbi pár évben tapasztalható hazai urbanisztikai pezsgésben, ám ez semmit nem von le a magazin erős kontúrvonalakkal felvázolt koncepciójának értékéből. Ráadásul a lap ugyanúgy elkerüli a társadalmi aktivizmus frázisait, mint a távolságtartó szakértői hangütést: a hűvös, funkcionális dizájn olvasmányos, konkrét esetekre fókuszáló, személyes hangvételtől sem tartózkodó írásokat takar, amelyekben az építészet és a szemét összefüggéseinek feltérképezése során a legnagyobb természetességgel esik szó az űrszennyezésről, Korine Szemétkúrók című filmjéről, a nagyvárosi zajok zenei felhasználásáról, Ulánbátor jurtanegyedeiről, a józsefvárosi piac építészeti tobzódásáról, vagy az utcán hagyott féldecis üvegek térbeli helyzetéről és az őket oda elhelyező gesztusról, ami nem más, mint a városhoz fűzött kommentár. Ütős Árvai András novellának is beillő szövege, amiben a beszélő saját magán és maga körül próbálja "kitapintani azt a pontot vagy inkább vonalat, amin túl már szemétté" válik, és (sajnos csak) pimasz Smiló Dávid Octogon- és Atrium-idézetekből összetákolt szonettje, amelynek állításával - "az építészet nem vakbélgyulladás" - nehezen vitatkozhatnánk.

92 oldal, ingyenes

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.