Magazin

Strike

Könyv

Van valami vonzó, kukaborogató hevület abban, hogy az Építész Szakkollégium új, teljes egészében kétnyelvű magazinjának címe egyrészt az aktivizmus, a politikai engedetlenség, másrészt a csapás, rombolás képzeteit is felkelti.

A "szemét" hívószava köré felfűzött hosszabb-rövidebb esszék az építészetet mint a társadalmi terek folyamatos újraértelmezésének médiumát írják le - hiszen közösen használt épített tereink jelzik az emlékezet(politika) aktuális állapotát, a múlt és jelen közötti párbeszéd esélyeit, a teret használó személyek alapvető viszonyát egymáshoz. Vagyis az építészet olyan térnyalábokat rögzít és határol le, amelyek között lehetségessé válik egy identitást felépíteni. A Strike ezzel a szemlélettel nincs egyedül az utóbbi pár évben tapasztalható hazai urbanisztikai pezsgésben, ám ez semmit nem von le a magazin erős kontúrvonalakkal felvázolt koncepciójának értékéből. Ráadásul a lap ugyanúgy elkerüli a társadalmi aktivizmus frázisait, mint a távolságtartó szakértői hangütést: a hűvös, funkcionális dizájn olvasmányos, konkrét esetekre fókuszáló, személyes hangvételtől sem tartózkodó írásokat takar, amelyekben az építészet és a szemét összefüggéseinek feltérképezése során a legnagyobb természetességgel esik szó az űrszennyezésről, Korine Szemétkúrók című filmjéről, a nagyvárosi zajok zenei felhasználásáról, Ulánbátor jurtanegyedeiről, a józsefvárosi piac építészeti tobzódásáról, vagy az utcán hagyott féldecis üvegek térbeli helyzetéről és az őket oda elhelyező gesztusról, ami nem más, mint a városhoz fűzött kommentár. Ütős Árvai András novellának is beillő szövege, amiben a beszélő saját magán és maga körül próbálja "kitapintani azt a pontot vagy inkább vonalat, amin túl már szemétté" válik, és (sajnos csak) pimasz Smiló Dávid Octogon- és Atrium-idézetekből összetákolt szonettje, amelynek állításával - "az építészet nem vakbélgyulladás" - nehezen vitatkozhatnánk.

92 oldal, ingyenes

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.