Könyv

Agócs Írisz: Szia, jóga!

Könyv

Agócs Írisz a legjobb könyvillusztrátorok egyike. Életre keltette Tandori medvéit és madarait, Berg Judit Maszatját és megannyi bájos lényt. A rajzolás mellett a jóga a másik szenvedélye, ebből az apropóból született ez a saját kis könyve, egy útmutató kezdőknek, haladóknak vagy újrakezdőknek. Jó tanácsok praktikus gyűjteménye, na meg bátorságforrás. Mert „lehetsz kicsi és köpcös, magas és cingár, fiatal vagy öreg, fiú vagy lány, a jóga pont ugyanannyira a tiéd”. Illusztrációi­val is ezt sugallja a kötet, amelyben három igazi agócsíriszes figura, egy középkorú, kicsit pocakos férfi, egy fiatal, vékony, magas lány és egy teltkarcsú nő mutat be három olyan gyakorlatsort, amelyeket a kevés jógatermi rutinnal rendelkezők otthon is bátran elvégezhetnek. Teljesen kezdőként talán nem annyira ajánlatos nekiállni, bár egyáltalán nem lehetetlen a vállalkozás. A laikusok által is legalább hallomásból ismert gyakorlatokat, a napüdvözletet, a holdüdvözletet és a földüdvözletet egy-egy tanító ismerteti rövid leírás formájában: melyik hogyan alakult ki, mit jelent, életünk mely aspektusát aktiválja, milyen mantrát kell vagy lehet ismételni közben, és így tovább. A lépésről lépesre illusztrált üdvözletek a hozzájuk fűzött kis magyarázatokkal tényleg praktikusak; a végén rajzos folyamatábra összegzi a tanultakat. Alapkönyv lehet ez a jógával ismerkedőknek; nem csak mozgásra csábít, az elme lecsillapítására, a befelé figyelésre is kínál módszereket. Míg a rajzoláshoz legalább egy kis tehetség szükséges, a jógához nem kell más, csak némi nyitottság. Bár Agócs Írisz mindkettőhöz kedvet csinál, a jógát nagyobb sikerélménnyel sajátíthatjuk el. A rajzolást meg hagyjuk csak meg a szerzőnek!

Pozsonyi Pagony, 2017, 72 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.