olvasótapló

Legendák nyomában

Milbacher Róbert; Leonora Carrington; Csengetett, Mylord?

Milbacher Róbert irodalmi ismeretterjesztő könyve, a 2021-ben megjelent Legendahántás ötven (plusz egy) tévhitet elemzett. A szerző célja nem valamiféle leleplezés volt, inkább az érdekelte, milyen úton-módon, milyen tudományos módszerekkel lehet kideríteni, hogy mi történt valójában. Valóban nadrágban járt Szendrey Júlia? Tényleg kiválasztott nép a magyar? Mindez csodálatos képanyaggal, rengeteg irodalomtörténeti adalékkal, szinte novellaszerűen tálalva jelent meg. A hamarosan napvilágot látó új kötet, a Ködképek az irodalom látóhatárán ilyen szempontból a Legendahántás folytatásának ígérkezik, és a felépítése is hasonló lesz, csak itt negyven (plusz egy) eset szerepel majd, amelyek a 19. századi magyar irodalom pszichohistóriájába kalauzolnak minket. Itt is lesz szó Petőfiről (az előzőben azt firtattuk, plagizált-e vajon), de Vörösmarty erotikus fantáziái (már emiatt érdemes fellapozni a művet, mert Vörösmarty esetében nem az erotika az egyes számú hívószó) is terítékre kerülnek. Ez a munka is kimondottan hiteles forrásokra támaszkodik, és ugyanúgy gazdagon és izgalmasan illusztrált lesz. „A címet Kemény Zsigmond Ködképek a kedély láthatárán című, 1853-ban megjelent kisregényétől kölcsönöztem (…) mondja a szerző a műve előszavában. A könyv célja közelebb hozni az olvasóhoz a klasszikus szerzőket, és megmutatni, hogy a réginek, sőt kissé talán avíttasnak ható művek nagyon is képesek reflektálni a mai ember élethelyzeteire, létértelmezésére és az emberséggel kapcsolatos dilemmáira. Az igazán értékálló alkotás ugyanis saját korának hatá­rait áttörve is tud hatni. (…) a könyv a régiséggel kapcsolatos ama ködképek eloszlatására vállalkozik, amelyek eltakarják a szemünk elől klasszikus irodalmunk eddig láthatatlan értékeit.” (Magvető)

A Hallókürt című regény és a Fehér nyulak című novelláskötet után most végre a szürrealizmus királynőjének, Leonora Carringtonnak az életrajza is megjelenik Elena Poniatowska tollából, Leonora címmel. Ünnepelte az életet, látomásos képei, zsigeri bátorsága egyedülálló képi és irodalmi világot teremtettek. Minden értelemben szép nő volt, igazi példakép. „Leonora lenyűgöző élete nem csupán izgalmas kaland vagy megrázó szerelmi történet, hanem betekintés a 20. század első felének művészvilágába, és egyben szívszorító kiáltvány az alkotói szabadságért” – olvassuk a kötet ajánlójában. A szerző regényes életrajzot írt, de valós életeseményekre támaszkodva. „Ő egy igazi femme enfant – lelkesedik Breton – olvassuk a tizedik, a Szürrealista forgatag című fejezetben –, a szürrealisták elájulnak tőle.” De Leonora utál és elvet minden kategóriát, kikéri magának, hogy bárhová be akarják sorolni. Mintha nem is venne tudomást szédítő vonzerejéről, amelynek hatását mi, a képei­nek csodálói és a műveiben elmerülők éreznek. Szabálytalan, csodálatos nő volt, azzal a bizonyos kisugárzással, amelyet karizmának neveznek. Kíváncsian várom, hogyan tudja ezt a róla szóló regény visszaadni. (Ampersand)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?