olvasótapló

Legendák nyomában

Milbacher Róbert; Leonora Carrington; Csengetett, Mylord?

Milbacher Róbert irodalmi ismeretterjesztő könyve, a 2021-ben megjelent Legendahántás ötven (plusz egy) tévhitet elemzett. A szerző célja nem valamiféle leleplezés volt, inkább az érdekelte, milyen úton-módon, milyen tudományos módszerekkel lehet kideríteni, hogy mi történt valójában. Valóban nadrágban járt Szendrey Júlia? Tényleg kiválasztott nép a magyar? Mindez csodálatos képanyaggal, rengeteg irodalomtörténeti adalékkal, szinte novellaszerűen tálalva jelent meg. A hamarosan napvilágot látó új kötet, a Ködképek az irodalom látóhatárán ilyen szempontból a Legendahántás folytatásának ígérkezik, és a felépítése is hasonló lesz, csak itt negyven (plusz egy) eset szerepel majd, amelyek a 19. századi magyar irodalom pszichohistóriájába kalauzolnak minket. Itt is lesz szó Petőfiről (az előzőben azt firtattuk, plagizált-e vajon), de Vörösmarty erotikus fantáziái (már emiatt érdemes fellapozni a művet, mert Vörösmarty esetében nem az erotika az egyes számú hívószó) is terítékre kerülnek. Ez a munka is kimondottan hiteles forrásokra támaszkodik, és ugyanúgy gazdagon és izgalmasan illusztrált lesz. „A címet Kemény Zsigmond Ködképek a kedély láthatárán című, 1853-ban megjelent kisregényétől kölcsönöztem (…) mondja a szerző a műve előszavában. A könyv célja közelebb hozni az olvasóhoz a klasszikus szerzőket, és megmutatni, hogy a réginek, sőt kissé talán avíttasnak ható művek nagyon is képesek reflektálni a mai ember élethelyzeteire, létértelmezésére és az emberséggel kapcsolatos dilemmáira. Az igazán értékálló alkotás ugyanis saját korának hatá­rait áttörve is tud hatni. (…) a könyv a régiséggel kapcsolatos ama ködképek eloszlatására vállalkozik, amelyek eltakarják a szemünk elől klasszikus irodalmunk eddig láthatatlan értékeit.” (Magvető)

A Hallókürt című regény és a Fehér nyulak című novelláskötet után most végre a szürrealizmus királynőjének, Leonora Carringtonnak az életrajza is megjelenik Elena Poniatowska tollából, Leonora címmel. Ünnepelte az életet, látomásos képei, zsigeri bátorsága egyedülálló képi és irodalmi világot teremtettek. Minden értelemben szép nő volt, igazi példakép. „Leonora lenyűgöző élete nem csupán izgalmas kaland vagy megrázó szerelmi történet, hanem betekintés a 20. század első felének művészvilágába, és egyben szívszorító kiáltvány az alkotói szabadságért” – olvassuk a kötet ajánlójában. A szerző regényes életrajzot írt, de valós életeseményekre támaszkodva. „Ő egy igazi femme enfant – lelkesedik Breton – olvassuk a tizedik, a Szürrealista forgatag című fejezetben –, a szürrealisták elájulnak tőle.” De Leonora utál és elvet minden kategóriát, kikéri magának, hogy bárhová be akarják sorolni. Mintha nem is venne tudomást szédítő vonzerejéről, amelynek hatását mi, a képei­nek csodálói és a műveiben elmerülők éreznek. Szabálytalan, csodálatos nő volt, azzal a bizonyos kisugárzással, amelyet karizmának neveznek. Kíváncsian várom, hogyan tudja ezt a róla szóló regény visszaadni. (Ampersand)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.