poeta.doc

Az álpadló és az álmennyezet között

Könyv


 

Hollósvölgyi Iván: Vigyen ki engem Angliába, Lord!

 

Vigyen ki engem Angliába, Lord,

az élet Pesten durva és kemény,

ahol Lennon s Edward király lakott

remélhetek, megélek, érzem én.

Vigyen ki engem Angliába most,

napok sötét dagálya fel se vet,

sodor csak, és a part kívánatos;

vagyok, nagy élet, fáradt gyermeked.

 

Legyél anyám helyett anyám Erzsébet,

és te légy apám nevében gyám Fülöp,

nemes szülők híján tévútra térek

még, s ha így megy ez tovább, kikészülök.

Ígérhetem, hogy nem veszem zokon,

ha boltba küldtök, s lám, ott hencegek,

királyi házból egy magyar rokon,

vagyok, nagy élet, Károly herceged.

 

Vigyen ki engem Angliába Lord,

a nagyszerű bölcsész fiút, szegényt,

ki egyszer már Hollandiában volt,

látott sokat, sok mindent mégsem ért.

Az élet Pesten durva és kemény,

vigyen ki, és napom majd felragyog,

megélhetek, kecsegtet szép remény,

ha élet, Károly herceged vagyok.

 

De mit beszél perelve céda szám,

monarchiáknak nemde alkonyul?

Még visszatérek egyszer én hazám,

leszek, nagy élet, Pesten angol úr.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi minden kell egy modern irodaházba: többek közt rugalmas válaszfalazás, korszerű légkondicionálás, fedett parkolási lehetőség, modern beléptetőrendszer, huszonnégy órás recepció és biztonsági szolgálat, álpadló, álmennyezet, és az sem árt, ha az elhelyezkedés presztízsértékű. Nem csoda, ha mindezek olyan versekre ihletik a jelen valóság iránt nem közömbös kortárs költőt, mint a Brókerek, a Huszonegyedik századi férfi, A Humánerőforrás-menedzser siralma, A shop szépe, Az irodaház fantomja, az Állásinterjú előtt vagy a Kötelező vállalati tréning.

Hollósvölgyi Iván két kötetének tartalomjegyzéke mintha egy-egy önálló alkotás lenne, mégpedig elég széles fesztávval, mert a költő az irodalíra mellett a vers olyan hagyományos regisztereiben is megszólal, amit az ilyen címek illusztrálnak: Naphimnusz, Egy nimfához, Nyolc boldogság, Aphroditéhoz, Sivatag rózsája. De ezek a témák és hangok nem válnak el egymástól élesen, a Jó Szponzor például a címével némileg ellentétben nem a multimilliomosságról álmodozó deskjobosok, a vállalati felelősségvállalások és a corporate identity katekizmusok hangját intonálja, hanem a vers beszélője, egyfajta posztmodern realista prófétaként, a zsoltárok dallamát pengeti (egészen pontosan a huszonharmadikét): „Az Úr az én szponzorom, nem szűkölködöm. / Füves golfpályákon relaxál engem, / feszített víztükrű medencékhez terelget. / A legújabb viccekkel szórakoztat engem, / plázák mozgólépcsőin vezet / az ő jól csengő márkanevéért. / Még ha financiális mélypontra kerültem is, / nem félek a csőd­eljárástól, mert Te velem vagy.”

Másfelől ha az antik szerelmi költészet kulisszái között csendül fel egy szerelmes vers, abba is belejátszanak a jelen kellékei: „De amióta te modell lettél, / Aphrodité limuzin szárnyán / szárnyal a sztrádán, és a szegény, / lecserélt szeretőnek csak a fűnyíró / négy­üteműje dohog. / Jobb is ez így! Sok túlórája / miatt szeretőként úgyis / nagyritkán igyekezhet.” A figura etymologicát és szövevényes alliterációt is felvonultató szakasz („szárnyán / szárnyal a sztrádán, és a szegény, / lecserélt szeretőnek”) valahogy olyan nehézkesen, esetlenül placcsan a végén („nagyritkán igyekezhet”), mint egy bravúros mozdulattal megrúgott, szép ívben röpülő labda a nehéz talajú pálya egyik tócsájában. Vagy amikor egy elvétett ütésnek köszönhetően a homokcsapdában köt ki a golflabda, és aztán onnan kell kikotorni – nem is csoda, hogy az utolsó versszak ezzel a nem éppen költői toporgással kezdődik: „mindazonáltal”.

De Hollósvölgyinek nem minden verse fürdik a gránit, a krómacél és a műmárvány csalóka fattyúfényében: Barátom az autótemetőből hozatott Golfot – ez a címe és világgá hahózott üzenete a Barbie-nők elrablása című kötet egyik emlékezetes versének. A második sor azonban máris más távlatot ád az új szerzeménynek, mondván: „Mozgó urna az új autó.” A versszak végén pedig ezek után – az ember odüsszeuszi útrakészségét, majd az alvilág fenyegető képének felidézését követően – a szerelmi költészet felé vezetnek szabad vegyértékek: „Ha barátom a Golffal a sarkon posztol, / nem tágítanak egykönnyen / a lányok.”

Az autó különösen kedves motívuma Hollósvölgyinek, A kulcsok ura alapproblémája az a paradigmatikus helyzet, amikor az apa nem adja kölcsön a kocsit a gyereknek. Érdemes odafigyelni, ahogy az izgatott verssorok nem tükrözik a tagmondatok ritmusát, és hogy az első sorban olvasható „azért se” révén rögtön az egyezkedés közepébe kerülünk: „A kulcsok ura azért se adja oda / az autót. Mondja, nem elég nekem / az Isten benzine. Alig egy hete, / hogy tankolt, és tessék, nem maradt / a tartályban szinte semmije.” A Kamionelhúzás foggal című vers így kezdődik: „Nyáron lelépek Angliába, / előbb azonban Trabant kocsit veszek, / cserélve hét Beatles lemezt dobozgitárra / pengetem, hogy »őszre én már angolul leszek.«”

Az itt csak megpendített motívum teljes terjedelmében a Vigyen ki engem Angliába, Lord! című versben bontakozik ki. Itt is keverednek egymással regiszterek és szereplők, így kerülhet egymás mellé rögtön a vers elején John Lennon és A walesi bárdok Edward királya, így szólalhat meg a vers egyszerre valami Faludy Györgyön átszűrt villoni fesztelenséggel és Edith Piaf-i daccal.

A csak udvari tudósításokból és pletykalapokból ismerős Károly és Fülöp hercegek versbe cibálása jól harmonizál a hetyke hangvétellel, amelybe az is belefér, hogy a magyar költészet anyaversei felé is horizontot nyitva egyenesen Erzsébet királynőt követelje anyának (aki különben már akkor is felhúzta a szemöldökét, amikor egy jubileumi rendezvény színpadán Károly herceg szólította „mami”-nak). De Hollósvölgyi művére a 20. századi magyar líra Adytól József Attilán át Radnótiig és Kormos Istvánig tartó Párizs-nosztalgiájának visszfénye is rávetül. Közhelyszámba megy, hogy ma London a második legnagyobb magyar város: amikor a vers a kilencvenes években megszületett, a költő még nem sejthette, hogy a Vigyen ki engem Angliába, Lord! húsz év elteltével az angliai magyarok valóságos himnusza is lehetne.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.