Esszé

Az életmű fája

Nádas Péter három esszékötetéről

  • Radics Viktória
  • 2021. július 21.

Könyv

Nádas élete és műve a fa jegyé­ben telik, lombosodik és hullatja levelét, nem véletlenül egy pompás vadkörtefa, a gombosszegi Arbor excelsa közelében – és az œuvre a lombozat struktúráját mutatja.

A három vastag kötet esszéi a számolatlan levelek a lombban. Hármasság tagolja ezt a nagy életművet: a foto­gráfia (egyáltalán a vizuális felfogás), az elbeszélés (regény, novella) és a szemlélődés-gondolkodás mostoha műfaja, az esszé a három erős hordozó ág. Mindhárom műnem felől fény vethető az életmű fájára: egészen rendhagyó, posztteátrális drámákat, szabálytalan szépségű regényeket és poémának nevezhető, középre tört szövegeket találunk rajta. A líra ide is, oda is belopakszik, ezek a fény-árnyék játékok a leveles ágakon. Sűríti a lombot sok novella, rövid történet és néhány kisregény, saját műfaj a „talált cetli”, a közöltek száma ezer, s még mennyi lehet a közöletlen! – a fényképkönyvek száma csak magyarul kettő, németül több. Egyszóval organikusnak érzékelem az életművet, és az „egyetlen levél”, mely egy fán szélcsendben is pörög, mindig az a mű, amivel épp foglalkozunk.

Nádas örömét leli a jól tagolt, ízesült dolgokban: a mondat, a bekezdés, a fejezet, a rész, a kötet mindig gondosan megkomponált, nem csoda, hogy az egész œuvre is annak tűnik, ámbár nem az. Marno János Életmű című egymondatos gnómájának kérdése Nádas kivételes fáját látva csodálkozó kiáltás formájában hagyja el ajkunkat: „Látod, mit művelt velünk az élet?”

Leni sír

Mint a másik kettő, ez az első esszékötet is majdnem ötszáz oldalas. Másod- és harmadközlésekről van szó, Nádas esszéinek zömét azonban akárhányszor el tudom olvasni, az új kötetekben elfoglalt helyük pedig fölfrissíti és meg is változtatja őket.

Leni Riefenstahllal, a művésznők gyöngyével megesett, hogy sírva fakadt, amikor szemtanúja lett az egyik Einsatzkommando fegyelmezett őrjöngésének. Lehet, ráfröccsent a dívára a vér vagy az agyvelő. Nádas Péter politikai, köz­életi esszéinek legárulkodóbb darabja a Leni sír címet viseli, hiszen mint közösségi ember vagy zoon politikon, mint demokrata és patrióta ő maga is valami jobbat, kulturáltabbat és nemesebbet akart, és íme, ez a minősíthetetlen hibrid lett nekünk, magyaroknak, ez a gyűlöletrezsim. Tamás Gáspár Miklós és Esterházy Péter mellett Nádas a legradikálisabb intellektuális kritikusa a rendszerváltozás processzusának és a nem ránk, hanem magunkra oktrojált diktatúrának, vagy nevezhetjük autokráciának, bűnöző államnak is, a lényeg az, hogy nem lettünk demokratikus ország, pedig lehettünk volna. Hogy miért történt ez így, annak Nádas több politikai nagyesszében utánamegy, kiemelném A személyi poggyász súlyát (2004), mely magyarul itt olvasható először. Válaszai is vannak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.