Könyv

A Kapcsolati hiba a szerző 2017-es Gyerekzár című novelláskötetének kvázi folytatásaként is felfogható. Nem csupán a tematika hasonlósága okán, hanem azért is, mert Mécs a bejáratott toposzokat, úgymint a családi és szerelmi konfliktusokat ezúttal a virtualitással spékeli meg, és veszi sorra az internetnek (és általában véve a technikának) az emberi kapcsolatokra mért hatását.

Maecenas: Horatiushoz Jobban, mint a hasát, ha nem szeretne, Flaccus, téged a régi cimborád, hát, karcos lenne, akár a rossz borod volt.

Magyarországon az első világháború után, civil szervezésű segélyakció keretében vitték a gyerekvonatok a nélkülöző, éhség gyötörte gyerekeket Nyugatra (elsősorban Hollandiába), hogy befogadó családok feltáplálják őket, míg a hányatott sorsú anyaországban valamelyest rendeződnek a viszonyok, a második világháború után azonban, hiába volt hasonló a gyerekek helyzete, nem támogatták a kapitalista Nyugat segítségnyújtását, sőt a több száz gyerek sorsát befolyásoló program maga is tabutéma lett. (A témában lásd korábbi interjúnkat: „Napi öt-hat pohár tej”, Magyar Narancs, 2020. április 2.; online megjelenés: „Iszonyú nyomorból kerültek ki az első résztvevők”, 2020. április 19.)

Az internetre költöztek a Cambridge-i Egyetem könyvtárának kincsei.

Az, hogy a jó filmkritikus, filmteoretikus egyben a film szerelmese is (lásd még ciné­phile), kimondva magától értetődőnek tetszik, de keveset emlegetik mint a kiváló mesterségbeli tudás egyik elengedhetetlen összetevőjét. A jó filmkritikus egyben filmet nézni és filmet szeretni is tanít – a legszerencsésebb esetben pedig olyasmit fed fel a néző számára, ami számára láthatatlan volt addig. A jó filmkritikus avatott szem, mely segít meglátni a nem láthatót, az egyből nem megláthatót.

„Nem tudom jobban körvonalazni Chopint, csak ha azt mondom, elragadó szentháromság. A személye, a játéka és a munkái között olyan összhang volt, hogy többé már nem tudjuk őket különválasztani, úgy tűnik, ezek más-más vonásai ugyanannak az arcnak.”

Az elmúlt években a novella műfaja iránt szerzői és olvasói oldalról is megnőtt az érdeklődés, ami valószínűleg nem egészen független attól, hogy számos női alkotó – Tóth Krisztinától Szvoren Edináig, Selyem Zsuzsától Babarczy Eszterig vagy Bán Zsófiától Mécs Annáig – e műfajban talált leginkább magára.

Az amerikai bűnügyi irodalom 72 éves „démonkutyáját” Denverben értük el telefonon, miközben javában dolgozott a Los Angelesben játszódó, világháborús sorozatán, a második L.A. Quarteten. Az elsőbe olyan klasszikusok tartoznak, mint a Fekete Dália és a Szigorúan bizalmas. Ezekről is beszélgettünk.