Játszótér – könyv

Segítő társak

Kiss Judit Ágnes: A csodabogár; Ivona Březinová: Add a mancsod!

Könyv

Az iskolakezdés a legtöbb esetben nemcsak móka és kacagás: az új helyzet, az új közösség, pláne akkor, ha valaki nem átlagos, sok szorongást okozhat.

Ezekre a helyzetekre hívja fel a figyelmet Kiss Judit Ágnes A csodabogár, illetve Ivona Březinová Add a mancsod! című könyve. A csodabogár főhőse, Zsófi csonka karral született, korábbi iskolájában csúfolták és kirekesztették emiatt, ezért a szülei átíratják egy másikba. A kislány ugyan megretten a helyzettől, de nem marad egyedül: szekrényében furcsa társra akad, Csodabogárra. A kis lény, amelynek túl sok lábától Zsófi először viszolyog, egyszer csak megszólal, és hamar Zsófi barátjává válik. Súg és segít a nehéz helyzetekben, így aztán a kislánynak sikerül leküzdenie a félelmeit és a gátlásait. Jelentkezik az énekkarba is, lassacskán igazi barátokra talál, végül pedig ő maga segít a csendesebb vagy magányosabb gyerekeknek. A csodabogár bájos mese arról, hogyan lehetséges beilleszkedni és barátokra találni egy új közösségben akkor is, ha valaki nem átlagos. (A könyv emellett nem felejti el felhívni a figyelmet a Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványra.)

Březinová könyvében viszont egy teljesen valóságos kutya segít legyűrni az akadályokat. Julek az előző évben még mankóval járt, ám szeptemberben már kerekesszékkel indul iskolába. A gyerekek az elektromos „versenygép” jó oldalát látják, mindenki kipróbálná a masinát, és kísérgetik, segítik Juleket, aki szintén tud segíteni nekik: egyszerre többük hátizsákját is könnyedén hazaszállíthatja. Míg Julek kisebb és nagyobb döccenőkkel megtanulja a közlekedést a kerekesszékén, addig a kutyája, Cézár is elkezdi az iskolát, ahol segítő kutyának képzik ki. A történetben hol Julek, hol Cézár elbeszélését követhetjük, és amíg a kutyus és gazdája különféle izgalmas és humoros kalandokba keveredik, megismerhetjük, milyen az élet kerekesszékkel, ahogy azt is, milyen feladatokban segíthetik gazdájukat a képzett kutyák.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.

„Néha, és csak kicsit”

Sikeres, keresett alkotó, aki az utóbbi években leginkább német nyelvterületen rendez előadásokat. Itthon Térey János Káli holtak című regényét vitte színre a Katonában. A magyar színházak helyzetéről, Téreyről, Trianonról, a belső csendről beszélgettünk, de szó esett a karrierépítéséről, az SZFE ügyéről és az AlkalMáté-sorozatról is.