Visszhang: képregény

Sapiens – Rajzolt történelem

Az emberiség születése

Visszhang

A képregény Belgiumban és Franciaországban az oktatás és a kommunikáció eszköze, a szórakoztatás csak kötelező kelléke.

Kezdetben (az 1930-as években) ott is a ponyvával és az olcsó kikapcsolódással azonosították a műfajt, azonban hamar rájöttek, hogy nemcsak az iskolai oktatást, de a felnőtteknek szánt tartalmat is megéri képregénybe csomagolni. Így aztán nem mondható fantasztikus meglepetésnek, pláne nem szentségtörésnek, hogy Yuval Noah Harari Sapiens – Az emberiség rövid története című világsikerű tudományos-ismeretterjesztő művét is feldolgozták: David Vandermeulen belga szövegíró és Daniel Casanave francia illusztrátor készítette el a Sapiens négykötetes, rajzos változatát, amelynek a legnagyobb tétje az lehetett, hogy sikerül-e a tartalom mellett Harari elegáns és szellemes stílusát is átmenteni.

A szerzők azonban nem a stílust próbálták megragadni, inkább lerajzolták Hararit, aki így saját főszereplőjévé vált. A forgatókönyv szerint ő magyarázza el Zoé nevű unokahúgának mindenféle fiktív hősök segítségével (Szaraszvati professzor, Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció stb.), nemcsak az emberiség kialakulásának feltételezett történetét, de az ezzel kapcsolatos kételyeket is. A műfaj nyilván lehetetlenné teszi a mélyre szálló részletezést, Vandermeulen és Casanave mégis tökéletesen ragadja meg, alakítja dinamikusabbá, könnyedebbé, de egy pillanatra sem komolytalanná a szerző mondókáját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.