Visszhang: képregény

Sapiens – Rajzolt történelem

Az emberiség születése

Visszhang

A képregény Belgiumban és Franciaországban az oktatás és a kommunikáció eszköze, a szórakoztatás csak kötelező kelléke.

Kezdetben (az 1930-as években) ott is a ponyvával és az olcsó kikapcsolódással azonosították a műfajt, azonban hamar rájöttek, hogy nemcsak az iskolai oktatást, de a felnőtteknek szánt tartalmat is megéri képregénybe csomagolni. Így aztán nem mondható fantasztikus meglepetésnek, pláne nem szentségtörésnek, hogy Yuval Noah Harari Sapiens – Az emberiség rövid története című világsikerű tudományos-ismeretterjesztő művét is feldolgozták: David Vandermeulen belga szövegíró és Daniel Casanave francia illusztrátor készítette el a Sapiens négykötetes, rajzos változatát, amelynek a legnagyobb tétje az lehetett, hogy sikerül-e a tartalom mellett Harari elegáns és szellemes stílusát is átmenteni.

A szerzők azonban nem a stílust próbálták megragadni, inkább lerajzolták Hararit, aki így saját főszereplőjévé vált. A forgatókönyv szerint ő magyarázza el Zoé nevű unokahúgának mindenféle fiktív hősök segítségével (Szaraszvati professzor, Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció stb.), nemcsak az emberiség kialakulásának feltételezett történetét, de az ezzel kapcsolatos kételyeket is. A műfaj nyilván lehetetlenné teszi a mélyre szálló részletezést, Vandermeulen és Casanave mégis tökéletesen ragadja meg, alakítja dinamikusabbá, könnyedebbé, de egy pillanatra sem komolytalanná a szerző mondókáját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.