Visszhang: képregény

Sapiens – Rajzolt történelem

Az emberiség születése

Visszhang

A képregény Belgiumban és Franciaországban az oktatás és a kommunikáció eszköze, a szórakoztatás csak kötelező kelléke.

Kezdetben (az 1930-as években) ott is a ponyvával és az olcsó kikapcsolódással azonosították a műfajt, azonban hamar rájöttek, hogy nemcsak az iskolai oktatást, de a felnőtteknek szánt tartalmat is megéri képregénybe csomagolni. Így aztán nem mondható fantasztikus meglepetésnek, pláne nem szentségtörésnek, hogy Yuval Noah Harari Sapiens – Az emberiség rövid története című világsikerű tudományos-ismeretterjesztő művét is feldolgozták: David Vandermeulen belga szövegíró és Daniel Casanave francia illusztrátor készítette el a Sapiens négykötetes, rajzos változatát, amelynek a legnagyobb tétje az lehetett, hogy sikerül-e a tartalom mellett Harari elegáns és szellemes stílusát is átmenteni.

A szerzők azonban nem a stílust próbálták megragadni, inkább lerajzolták Hararit, aki így saját főszereplőjévé vált. A forgatókönyv szerint ő magyarázza el Zoé nevű unokahúgának mindenféle fiktív hősök segítségével (Szaraszvati professzor, Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció stb.), nemcsak az emberiség kialakulásának feltételezett történetét, de az ezzel kapcsolatos kételyeket is. A műfaj nyilván lehetetlenné teszi a mélyre szálló részletezést, Vandermeulen és Casanave mégis tökéletesen ragadja meg, alakítja dinamikusabbá, könnyedebbé, de egy pillanatra sem komolytalanná a szerző mondókáját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.