Visszhang: képregény

Sapiens – Rajzolt történelem

Az emberiség születése

Visszhang

A képregény Belgiumban és Franciaországban az oktatás és a kommunikáció eszköze, a szórakoztatás csak kötelező kelléke.

Kezdetben (az 1930-as években) ott is a ponyvával és az olcsó kikapcsolódással azonosították a műfajt, azonban hamar rájöttek, hogy nemcsak az iskolai oktatást, de a felnőtteknek szánt tartalmat is megéri képregénybe csomagolni. Így aztán nem mondható fantasztikus meglepetésnek, pláne nem szentségtörésnek, hogy Yuval Noah Harari Sapiens – Az emberiség rövid története című világsikerű tudományos-ismeretterjesztő művét is feldolgozták: David Vandermeulen belga szövegíró és Daniel Casanave francia illusztrátor készítette el a Sapiens négykötetes, rajzos változatát, amelynek a legnagyobb tétje az lehetett, hogy sikerül-e a tartalom mellett Harari elegáns és szellemes stílusát is átmenteni.

A szerzők azonban nem a stílust próbálták megragadni, inkább lerajzolták Hararit, aki így saját főszereplőjévé vált. A forgatókönyv szerint ő magyarázza el Zoé nevű unokahúgának mindenféle fiktív hősök segítségével (Szaraszvati professzor, Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció stb.), nemcsak az emberiség kialakulásának feltételezett történetét, de az ezzel kapcsolatos kételyeket is. A műfaj nyilván lehetetlenné teszi a mélyre szálló részletezést, Vandermeulen és Casanave mégis tökéletesen ragadja meg, alakítja dinamikusabbá, könnyedebbé, de egy pillanatra sem komolytalanná a szerző mondókáját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.