poeta.doc

Az ünnep mint feladat

Könyv

Eleinte nem értettem, mi olyan vonzó ebben a versben, mármint a szépségén túl. Hogy hogyan és mitől is olyan jó.

Rainer Maria Rilke: Most, ti barátaim

(Vas István fordítása)

 

Most, ti barátaim, hívjon elénk ez az ünnepi este

ünnepeket, ha nekünk nem jut is ünnepi lét.

Rólunk is – látjátok-e? – szólnak a Villa d’Este

kútjai mind, ha nem is szökteti mind a vizét.

 

Mégis – utólszor – ránk maradtak e dalszerű parkok.

Birtok ez és feladat, társaim, így a miénk.

Szórakozott szívvel lemondani mért is akartok

arról, amit boldog istenek adtak elénk?

 

Mindegyik isten kell, ne múljanak el soha tőlünk,

minden kép minekünk fénylik a múltból elő.

Szét ne szórja a szó azt, amit belül érzünk.

 

És ha régen s másoknak sikerült csak az ünnep,

már tőlünk is ered most ez a régi erő

s nagy vezetékeken át éri el újra szívünket.

Aztán rájöttem, hogy két forma keveredik benne: a sajátosan rímelő, tizennégy sorból álló szonett nagyformája alatt az egyes sorokban daktilusok – tá-titi – lüktetnek, sőt ezek a sorok lényegében tiszta, klasszikus hexameterek és pentameterek, azaz sorpárokba rendezetten disztichonok. „Most, ti barátaim, hívjon elénk ez az ünnepi este”: ez ugyanolyan sor, mint az, hogy „Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék”, a következő pedig: „ünnepeket, ha nekünk nem jut is ünnepi lét”, a „Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold” ritmusában szól.

Ez nagyon ritka. Antik verssorokból nem divat szonettet írni, még ha vannak is furcsa kivételek, mint például Virág Benedek szapphói sorokból vagy hendeca­syllabusokból (Catullus „Éljünk Lesbia…” kezdetű versének formájában) összeötvösködött „hangzatkái” – ahogy ő a szonettet nevezte.

Bizonyos szempontból ráadásul Rilke eredetije még rómaibb a Vas-féle fordításnál: minden hexametert a legtipikusabb római sormetszet, az úgynevezett hősi cezúra vág ketté a harmadik láb közepén, mint mindjárt az első sorban: „Aber, ihr |Freunde, zum |Fest”. Ugyanúgy, ahogy Vergilius IX. eclogájának Radnóti-féle fordításában például az utolsó sort: „majd dalo|lunk ak|kor” – tudniillik, „ha a drága Menalcas is itt lesz.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.