poeta.doc

Az ünnep mint feladat

Könyv

Eleinte nem értettem, mi olyan vonzó ebben a versben, mármint a szépségén túl. Hogy hogyan és mitől is olyan jó.

Rainer Maria Rilke: Most, ti barátaim

(Vas István fordítása)

 

Most, ti barátaim, hívjon elénk ez az ünnepi este

ünnepeket, ha nekünk nem jut is ünnepi lét.

Rólunk is – látjátok-e? – szólnak a Villa d’Este

kútjai mind, ha nem is szökteti mind a vizét.

 

Mégis – utólszor – ránk maradtak e dalszerű parkok.

Birtok ez és feladat, társaim, így a miénk.

Szórakozott szívvel lemondani mért is akartok

arról, amit boldog istenek adtak elénk?

 

Mindegyik isten kell, ne múljanak el soha tőlünk,

minden kép minekünk fénylik a múltból elő.

Szét ne szórja a szó azt, amit belül érzünk.

 

És ha régen s másoknak sikerült csak az ünnep,

már tőlünk is ered most ez a régi erő

s nagy vezetékeken át éri el újra szívünket.

Aztán rájöttem, hogy két forma keveredik benne: a sajátosan rímelő, tizennégy sorból álló szonett nagyformája alatt az egyes sorokban daktilusok – tá-titi – lüktetnek, sőt ezek a sorok lényegében tiszta, klasszikus hexameterek és pentameterek, azaz sorpárokba rendezetten disztichonok. „Most, ti barátaim, hívjon elénk ez az ünnepi este”: ez ugyanolyan sor, mint az, hogy „Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék”, a következő pedig: „ünnepeket, ha nekünk nem jut is ünnepi lét”, a „Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold” ritmusában szól.

Ez nagyon ritka. Antik verssorokból nem divat szonettet írni, még ha vannak is furcsa kivételek, mint például Virág Benedek szapphói sorokból vagy hendeca­syllabusokból (Catullus „Éljünk Lesbia…” kezdetű versének formájában) összeötvösködött „hangzatkái” – ahogy ő a szonettet nevezte.

Bizonyos szempontból ráadásul Rilke eredetije még rómaibb a Vas-féle fordításnál: minden hexametert a legtipikusabb római sormetszet, az úgynevezett hősi cezúra vág ketté a harmadik láb közepén, mint mindjárt az első sorban: „Aber, ihr |Freunde, zum |Fest”. Ugyanúgy, ahogy Vergilius IX. eclogájának Radnóti-féle fordításában például az utolsó sort: „majd dalo|lunk ak|kor” – tudniillik, „ha a drága Menalcas is itt lesz.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.