poeta.doc

Az ünnep mint feladat

Könyv

Eleinte nem értettem, mi olyan vonzó ebben a versben, mármint a szépségén túl. Hogy hogyan és mitől is olyan jó.

Rainer Maria Rilke: Most, ti barátaim

(Vas István fordítása)

 

Most, ti barátaim, hívjon elénk ez az ünnepi este

ünnepeket, ha nekünk nem jut is ünnepi lét.

Rólunk is – látjátok-e? – szólnak a Villa d’Este

kútjai mind, ha nem is szökteti mind a vizét.

 

Mégis – utólszor – ránk maradtak e dalszerű parkok.

Birtok ez és feladat, társaim, így a miénk.

Szórakozott szívvel lemondani mért is akartok

arról, amit boldog istenek adtak elénk?

 

Mindegyik isten kell, ne múljanak el soha tőlünk,

minden kép minekünk fénylik a múltból elő.

Szét ne szórja a szó azt, amit belül érzünk.

 

És ha régen s másoknak sikerült csak az ünnep,

már tőlünk is ered most ez a régi erő

s nagy vezetékeken át éri el újra szívünket.

Aztán rájöttem, hogy két forma keveredik benne: a sajátosan rímelő, tizennégy sorból álló szonett nagyformája alatt az egyes sorokban daktilusok – tá-titi – lüktetnek, sőt ezek a sorok lényegében tiszta, klasszikus hexameterek és pentameterek, azaz sorpárokba rendezetten disztichonok. „Most, ti barátaim, hívjon elénk ez az ünnepi este”: ez ugyanolyan sor, mint az, hogy „Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék”, a következő pedig: „ünnepeket, ha nekünk nem jut is ünnepi lét”, a „Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold” ritmusában szól.

Ez nagyon ritka. Antik verssorokból nem divat szonettet írni, még ha vannak is furcsa kivételek, mint például Virág Benedek szapphói sorokból vagy hendeca­syllabusokból (Catullus „Éljünk Lesbia…” kezdetű versének formájában) összeötvösködött „hangzatkái” – ahogy ő a szonettet nevezte.

Bizonyos szempontból ráadásul Rilke eredetije még rómaibb a Vas-féle fordításnál: minden hexametert a legtipikusabb római sormetszet, az úgynevezett hősi cezúra vág ketté a harmadik láb közepén, mint mindjárt az első sorban: „Aber, ihr |Freunde, zum |Fest”. Ugyanúgy, ahogy Vergilius IX. eclogájának Radnóti-féle fordításában például az utolsó sort: „majd dalo|lunk ak|kor” – tudniillik, „ha a drága Menalcas is itt lesz.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.