Az orosz Fantomas Japánban

Borisz Akunyin: A gyémántszekér I-II.

  • - legát -
  • 2012. március 13.

Könyv

 


A grúz származású bestsellerszerző (eredeti neve: Grigorij Cshartisvili, "komoly" könyveit ezen a néven publikálja) nem is oly régen nyilatkozta lapunknak, hogy legismertebb hősét, az orosz Sherlock Holmest, vagyis Nyikolaj Fandorint nem teheti el láb alól. "Csak egy módja lehet Fandorin végzetének: ha feljut a mennyországba" - mondta. Valószínűleg nem úgy értette, hogy a mennybemenetel új könyvében többé-kevésbé végbe is megy, pedig az akkor már napvilágot látott műben a "szupertanácsos" - természetesen kemény pokoljárás árán - már-már isteni képességeket szerez. A gyémántszekér afféle 2 in 1 termék, amely a Fandorin-fanok kíváncsiságát is maradéktalanul kielégíti, hiszen a korábbi művekben gyakran említett titkokra derül fény, sőt azt is megtudhatjuk, hogy az "akunin" valójában egy japán kifejezés. A két kötet külön-külön is olvasható. A vékonyka, az 1905-ös orosz- japán háború idején játszódó első részben a forradalom kirobbantását előkészítő, távol-keleti illetőségű szupernindzsát (!) tesz ártalmatlanná az idősödő orosz Fantomas; a vaskos második kötet 27 évvel hamarabb, a szigetországban játszódik, és a mindenre nyitott ifjú Fandorin japán beavatását követhetjük nyomon, miközben a szerző arról próbál meggyőzni - igen hatásosan -, hogy az első sztori cseppet sem akkora blődség, mint aminek gondolnánk. A két kötetet leginkább mégis a döbbenetesnek szánt (ám egy idő után kiszámítható) "drámai végkifejlet" köti össze, ám az odáig vezető út, ahogy azt Akunyinnál megszokhattuk, most is sokkal izgalmasabb.

 

Fordította: Szabó Mária. Európa, 2011, 744 oldal, 4200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.