Az orosz Fantomas Japánban

Borisz Akunyin: A gyémántszekér I-II.

  • - legát -
  • 2012. március 13.

Könyv

 


A grúz származású bestsellerszerző (eredeti neve: Grigorij Cshartisvili, "komoly" könyveit ezen a néven publikálja) nem is oly régen nyilatkozta lapunknak, hogy legismertebb hősét, az orosz Sherlock Holmest, vagyis Nyikolaj Fandorint nem teheti el láb alól. "Csak egy módja lehet Fandorin végzetének: ha feljut a mennyországba" - mondta. Valószínűleg nem úgy értette, hogy a mennybemenetel új könyvében többé-kevésbé végbe is megy, pedig az akkor már napvilágot látott műben a "szupertanácsos" - természetesen kemény pokoljárás árán - már-már isteni képességeket szerez. A gyémántszekér afféle 2 in 1 termék, amely a Fandorin-fanok kíváncsiságát is maradéktalanul kielégíti, hiszen a korábbi művekben gyakran említett titkokra derül fény, sőt azt is megtudhatjuk, hogy az "akunin" valójában egy japán kifejezés. A két kötet külön-külön is olvasható. A vékonyka, az 1905-ös orosz- japán háború idején játszódó első részben a forradalom kirobbantását előkészítő, távol-keleti illetőségű szupernindzsát (!) tesz ártalmatlanná az idősödő orosz Fantomas; a vaskos második kötet 27 évvel hamarabb, a szigetországban játszódik, és a mindenre nyitott ifjú Fandorin japán beavatását követhetjük nyomon, miközben a szerző arról próbál meggyőzni - igen hatásosan -, hogy az első sztori cseppet sem akkora blődség, mint aminek gondolnánk. A két kötetet leginkább mégis a döbbenetesnek szánt (ám egy idő után kiszámítható) "drámai végkifejlet" köti össze, ám az odáig vezető út, ahogy azt Akunyinnál megszokhattuk, most is sokkal izgalmasabb.

 

Fordította: Szabó Mária. Európa, 2011, 744 oldal, 4200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.