CHRISTINE NÖSTLINGER: SZÉP KIS CSALÁD

  • - ts -
  • 2011. április 7.

Könyv

Nincs nehezebb dolog a realista gyerekkönyvnél: író és olvasó itt egészen biztosan találkozik, a kölcsönös nehézségek mezején. Nos, a német nyelvterület momentán tán legmagasabban jegyzett szerzője, a száz fölötti kötetszámmal rajthoz álló osztrák művésznő igazán kitesz magáért, gyermekhősei (egy 15 éves bakfis, 13 éves öccse és hétesztendős kistesójuk) kalauzolásával egy tisztes polgári család felbomlásának a kellős közepébe vezetvén olvasóit.
A kölkök mesélik el, hogy apa és anya hosszú évek - hol csendes, de sűrűbben hangos - marakodása után hogyan is megy szét, s apa mint bútorozik össze Wilmával, a hallal, és anyára hogyan (gyorsan) mozdul rá a könyvelője. Míg mindezt leadják, nem mulasztanak el egy percet sem saját, mindennél fontosabb dolgaik bonyolítására fordítani. Így tehát Karlinak fiúznia kell, Ani pedig egy nagyobb szabású könyvszállítmány hazajuttatásán fárad a végeérhetetlenül zuhogó esőben, amikor az sem tisztázott pontosan, hogy hol is van az a haza. Speedi csak simán világgá megy.

Christine Nöstlinger folyékonyan, színesen (és kitűnő fordításban) beszél a gyerekhangon szólni kívánó felnőttek nyelvén - ami feltételezésem szerint a 12 év körülire lőhető célközönségnek is bejön. S emellett magas színvonalon ápol bizonyos kästneri hagyományokat, ha nem is a legizgalmasabbakat, hiszen a minden vész dacára kellemes könyvben nyoma sincs az Emil és a detektívek expresszivitásának, viszont majdnem mindent tud, amit a Repülő osztály vagy A két Lotti tanított.

Fordította: Szlukovényi Beáta. Animus, 2011, 152 oldal, 1881 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.