Képregény

Conan kegyetlen kardja 3.

  • - kg -
  • 2020. november 15.

Könyv

Ennél időszerűbb nem is lehetne kedvenc, korántsem gyöngéd barbárunk összegyűjtött kalandjainak harmadik hazai kötete, hiszen épp most jelentette be a Net­flix, hogy egyezségre jutott a Conant és valamennyi tartozékát (kard, hasizom, kiadói jogok stb.) birtokló Conan Properties Internationallel: jön az élő szereplős tévésorozat! Ha csak a harmadik kötetben sorakozó képregényeket nézzük, nem lesz könnyű dolga a filmkészítőknek: a nagy kettős, Roy Thomas és John Buscema (Robert E. Howard történetein alapuló) műveiben Conan lábánál rendszerint a teljes és részleges fedetlenség határán ingadozó nőalakok hevernek és mai szemmel a feketék ábrázolása is kiveri a kiverhető biztosítékok mindegyikét. Persze nem történik más ezeken a fekete-fehér oldalakon, mint amit egyszer egy barbár úgy fogalmazott meg barbárkarrierje delelőjén: business as usual. Szavakban ez leginkább a hosszú „Nnneeeee!”, a rövidebb „N-ne!” és az örömtelibb „Óóó…!” kifejezésekkel írható le, de tettekben sokkal színesebb a paletta. Egy átlagosan mély és mozgalmas epizódban Conan egy feldühödött tigris fürgeségével végez néhány arany óriáskígyóval, majd kénytelen végignézni, ahogy a helyi, rezidens mágus harcostársa mellkasát szétrobbantva annak szívét magához veszi. A barbárság kötelez: a szívek ilyetén módozatú kiszakítása nem maradhat megtorlatlanul a conani világban, amit csak helyeselni lehet: egy óriáskígyós kaszabolás és egy heves csók (nem a kígyóval) után Conan már lovagol is a következő ütközetbe.

Fordította: Galamb Zoltán. Fumax, 2020, 400 oldal, 6995 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.