Képregény

Conan kegyetlen kardja 3.

  • - kg -
  • 2020. november 15.

Könyv

Ennél időszerűbb nem is lehetne kedvenc, korántsem gyöngéd barbárunk összegyűjtött kalandjainak harmadik hazai kötete, hiszen épp most jelentette be a Net­flix, hogy egyezségre jutott a Conant és valamennyi tartozékát (kard, hasizom, kiadói jogok stb.) birtokló Conan Properties Internationallel: jön az élő szereplős tévésorozat! Ha csak a harmadik kötetben sorakozó képregényeket nézzük, nem lesz könnyű dolga a filmkészítőknek: a nagy kettős, Roy Thomas és John Buscema (Robert E. Howard történetein alapuló) műveiben Conan lábánál rendszerint a teljes és részleges fedetlenség határán ingadozó nőalakok hevernek és mai szemmel a feketék ábrázolása is kiveri a kiverhető biztosítékok mindegyikét. Persze nem történik más ezeken a fekete-fehér oldalakon, mint amit egyszer egy barbár úgy fogalmazott meg barbárkarrierje delelőjén: business as usual. Szavakban ez leginkább a hosszú „Nnneeeee!”, a rövidebb „N-ne!” és az örömtelibb „Óóó…!” kifejezésekkel írható le, de tettekben sokkal színesebb a paletta. Egy átlagosan mély és mozgalmas epizódban Conan egy feldühödött tigris fürgeségével végez néhány arany óriáskígyóval, majd kénytelen végignézni, ahogy a helyi, rezidens mágus harcostársa mellkasát szétrobbantva annak szívét magához veszi. A barbárság kötelez: a szívek ilyetén módozatú kiszakítása nem maradhat megtorlatlanul a conani világban, amit csak helyeselni lehet: egy óriáskígyós kaszabolás és egy heves csók (nem a kígyóval) után Conan már lovagol is a következő ütközetbe.

Fordította: Galamb Zoltán. Fumax, 2020, 400 oldal, 6995 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."