Deres Kornélia: Szőrapa

  • - kkl -
  • 2012. március 20.

Könyv

Mértéktartóan karcsú, jó arányérzékkel szerkesztett, meglehetősen határozott hangon megszólaló, karakteres kötet az 1987-ben született költő első verseskönyve. A cím egyértelmű utalás a pszichológiai kísérletre, amikor az elpusztult anyacsimpánz teteme mellé egy meleg és szőrös tárgyat helyeztek, s a bébimajom inkább a meleg testet választotta valódi, ám kihűlt anyja helyett.

E kötetet az apa (pontosabban inkább több lehetséges apa) markáns, olykor kifejezetten félelmetes alakja uralja, miközben helye mégis többször elbizonytalanodik, szerepe rendre át- és felülíródik. Olykor gondoskodó ("pedig apa még öntözte őket" [ti. az udvari virágokat]), ugyanakkor féltékeny ("valaki bedobta üvegházad ablakát. / Talán apa volt"), máskor a vitathatatlan tekintélyű családfő ("az asztalnál mindenki kussol, / ha apa beszél"), majd "határvadász és hajókapitány" és rögtön "trófea-apa" - az alakmások felsorolásából legyen elég ennyi. Ugyanis a végeredmény az marad, hogy a hiányzó apa helyén a lehetőségek sokféleségének megfelelően konstruált pszeudoapa képe éppen ily módon válik igazivá (még ha nem is választottá) ebben az egész kötetben sarokpontokként használt, rendre visszatérő, expliciten ki nem bontott szimbólumok alkotta szövegmátrixban. Deres Kornélia "pontos, kegyetlen, őszinte mondatai" (idézet Kemény István hátlapszövegéből) megrázó és felemelő kötetegészt alkotnak - és borzongatóan szépet. "'Az apákról jót vagy semmit.' / Hát ilyesmiket tennék a szájába, / ha már beszélni nem tud." - írja a Gólem című vers végén, és itt nem (vagy éppen hogy nem úgy) szólal meg a József Attilától és Lawrence Ferlinghettitől ismert halott anya: "megütötted magad?".

JAK-Prae.hu, 2011, 54 oldal, 1490 Ft


Neked ajánljuk