„Egy szép tökfőzeléket talán…”

A nagy háború utáni infláció közép-európai művészek szemén keresztül

Könyv

Az I. világháború alatt és után brutális infláció sújtotta Közép-Európát. Hogyan birkóztak meg az emberek az elszabaduló árakkal, az áruhiánnyal, az árstoppal? A súlyos válság hétköznapjairól Kosztolányi, Karel Čapek, Hašek, Stefan Zweig és más klasszikusok korabeli tudósításait olvastuk el. Abszurd és tragikomikus történetek következnek, sok részeg bajorral.

A háború elején még optimizmus hatotta át a közhangulatot. Ezt tükrözi a közgazdasági íróként is tevékenykedő Fenyő Miksa 1914 augusztusában, a Nyugatban megjelent A háború s a közgazdaság című cikke. Elemzésében azt állítja, hogy ellentétben Franciaországgal, ahol megindult a pénzromlás, és Olaszországgal, ahol megbénult a gazdasági élet, „az osztrák–magyar bank bankói a mobilizáció első napjától kezdve megtartották teljes értéküket, a papírpénz vásárlóképessége egy pillanatra sem gyöngült. […] nálunk semmi baj, s ha normális pénzügyi viszonyok nem is állíthatók helyre, ma már pszichológiai körülmények – pánik, elkedvetlenedés, kishitűség – a dolgok fennálló rendjét nehezen bolygathatják meg”. Nem így lett. „A hátországban élők számára 1914-től a legelképesztőbb tapasztalat alighanem az árak gyors és megállíthatatlan emelkedése volt, ami együtt járt sok árucikk eltűnésével” – írja Bihari Péter az 1914 – A nagy háború száz éve című könyvében. A háború végére, a békebeli szinthez képest Magyarországon 900, Ausztriában 1500, míg Angliában és Franciaországban 200–220 százalékkal emelkedtek az árak. A Nyugat később is foglalkozott a témával: Lengyel Géza 1921 júniusában nyílt levelet intézett Fenyőhöz, annak egy 1920-ban megjelent közgazdaságtani füzete kapcsán. Lengyel azt nehezményezi, hogy míg korábban a közgazdászok (így Fenyő is) a korona javulásától várták az ország megmentését, addig annak javulásakor sem történt érdembeli változás. „Ma a legtöbb közszükségleti cikk s különösen iparcikk ugyanazon valutával mérve Budapesten annyiba kerül, mint Zürichben vagy Londonban, és ez a viszony most már lényegesen nem fog változni, akárhogy hullámzik is a korona. […] [A] nagy konjunktúra nem fog többé visszatérni, még kevésbé, ha stabilizálni sikerül a korona értékét” – írja. 1923-ban pedig Pikler J. Gyula statisztikus, közgazdasági író A pénz vásárlóereje és az infláció című előadásának összefoglalását közölte tizenegy részben a Nyugat.

Egyre hull

Az infláció és a válság az egész gazdaságot, benne az irodalmi intézményrendszert is érintette. Így például a gróf Teleki József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke által 1854-ben végrendeletileg létrehozott drámaírói pályázat – amely minden évben 100 arannyal jutalmazta a legjobb darabot – az I. világháborút követő inflációban teljesen elértéktelenedett. És persze a könyvkiadásnak is komoly gondokkal kellett szembesülnie. Ismerős lehet a Freund Jenő által a Világosság Könyvnyomda Rt. – Huszonöt év című kiadványban leírt jelenség: „A kalkuláció lehetetlenné vált, mert mire a munka elkészült, annak megadott ára – már a múlté volt.” Az infláció okozta bizonytalanság közepette, amikor „mindenki a tőzsdepapírok után futott és arra esküdött”, a nyomdában türelmesen várták a jobb időket. „És eljött az idő, amikor bebizonyosodott, hogy a fehér tiszta papiros értékállóbb volt, mint a cifra, banktrezorokban őrzött papíroskötegek” – tekint vissza az inflációs évekre az 1930-ban megjelent könyvben Freund.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.