Könyv
A pusztulás útvesztőiben
A németül először 1995-ben megjelent kötet a legkevésbé szépirodalmi vagy fikciós jellegű W. G. Sebald művei közül.
A három Aranyos - Politikai humor a XIX. század derekán
Az egyszer csipkelődő, másszor maró politikai humor, az ellenzéki vagy éppen kormánypárti szatirizáló kedv már másfél évszázada is virult a hazai sajtóban. S ami különös, a tárcázó és röpiratozó humoristák java részét mindkét oldalon Kákay Aranyosnak hívták.
Pekingi kacsa - Henning Mankell: A pekingi férfi
19 halott, de nem ám elszórtan, a bűnügyi elbeszélés ilyen-olyan setét sikátoraiban, hanem rögtön az első oldalakon, egy kupacban, felaprítva.
A racionalitáson túl
A 2008-as válságról szóló könyvek között speciális helyet foglal el az Animal Spirits. George Akerlofnak, a Berkeley Nobel-díjas professzorának és Robert Shillernek, a Yale tanárának kötete nem áll meg a válság sztenderd "neoklasszikus" értelmezésénél.
"Ápolta önmaga legendáját" - Jacques Dubois Georges Simenonról
Maigret felügyelő magyarul eddig még ki nem adott eseteivel kezdte Simenon-sorozatát az Agave Kiadó, de a tervezett megjelenések között szerepelnek a szerző - magyarul ugyancsak kiadatlan - pszichológiai bűnregényei is. Maigret és megalkotójának viselt dolgairól a liége-i egyetem professor emeritusát, Jacques Dubois Simenon-szakértőt kérdeztük.
RUI CARDOSO MARTINS: ÉS HA NAGYON MEG SZERETNÉK HALNI
Krumplibogárirtó, kötél, egy magas híd, egy kád víz és egy villanyborotva - ha nagyon meg szeretnél halni, szinte bármi megteszi.
Nihilista kiáltvány - Slawomir Shuty: Bomlás
Slawomir Shuty a "lengyel irodalom fenegyereke": Bomlás című regényének megjelenését hét határra szóló botrány kísérte, majd a szerző különféle irodalmi díjakat nyert vele. Pedig a fordított sorrend lett volna logikus: annak kellett volna botrányt kavarnia, hogy ez a könyv bármilyen díjat elnyerhetett.
Mert szó az nincs, sem képzelet - Paul Auster: Láthatatlan
A szereplők neve már az első oldalaknál felkelti a gyanút: itt valami nem stimmel. Sokkal egyszerűbb lenne, ha a többszázados irodalmi hagyomány nyomán az identitását kereső pozitív hőst hívnák Bornnak (ami "születettet" jelent angolul), s a megrontására törő démoni alak neve kezdődne W-vel.
A hely, ahol élünk - Minimum tizenegyes! a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája - világirodalom
1. Raymond Carver: Befognád, ha szépen kérlek? (Ford.: Barabás András, Magvető, 2011) - 76 pont
2. Piotr Rawicz: Az ég vére (Ford.: Klimó Ágnes, Gondolat, 2010) -55 pont
3. Sofi Oksanen: Tisztogatás (Ford.: Pap Éva, Scolar, 2010) - 44 pont
4. W. G.
Fabian Lenk: Idődetektívek 8. - Oroszlánszívű Richárd
Eljut-e Angliából a százezer ezüstmárka váltságdíj Trifels várába, ahol Oroszlánszívű Richárdot tartja fogva a német-római császár és a hasonlóan kapzsi V. Lipót osztrák herceg? Mivel a hatalmas vagyonra Richárd öccse, Földnélküli János is rá akarja tenni a kezét, a király kiszabadulására természetesen esély sem volna, ha három tizenéves gyerek (egy kislány, két kisfiú) és egy különös núbiai macska nem tenne keresztbe a gazoknak.
CHRISTINE NÖSTLINGER: SZÉP KIS CSALÁD
Nincs nehezebb dolog a realista gyerekkönyvnél: író és olvasó itt egészen biztosan találkozik, a kölcsönös nehézségek mezején. Nos, a német nyelvterület momentán tán legmagasabban jegyzett szerzője, a száz fölötti kötetszámmal rajthoz álló osztrák művésznő igazán kitesz magáért, gyermekhősei (egy 15 éves bakfis, 13 éves öccse és hétesztendős kistesójuk) kalauzolásával egy tisztes polgári család felbomlásának a kellős közepébe vezetvén olvasóit.
Kamasz béka-egér harc - Louis Pergaud: Gombháború
E remekmű szerzőjének rövid életéről alig tud valamit a magyar olvasó. Louis Pergaud falusi tanító gyermekeként született a Besancon közeli Belmont-ban 1882-ben. Hamarosan, 19 évesen ő is tanító lett, de egész életében folyamatosan összetűzésbe keveredett a katolikus szellemű oktatással - ez nyomot hagyott magyarul most másodszor megjelent főművén is. Eleinte verseskötetekkel kísérletezett - sikertelenül. Az 1910-es évek elején naturalista jellegű állattörténeteivel ért el komoly elismerést, 1911-ben Goncourt-díjat kapott. Ám a rendkívüli sikert és a halhatatlanságot az 1912-ben publikált, szinte az összes európai nyelvre lefordított, eddig háromszor is megfilmesített Gombháború hozta meg számára. Részt vett az első világháborúban, 1915-ben megsebesült, német fogságba került, de a sors borzasztó iróniájaként saját bajtársai ölték meg, amikor ágyútűz alá vették azt a kórházat, ahol sebesültként ápolták.