A racionalitáson túl

George A. Akerlof-Robert J. Shiller: Animal Spirits - avagy a lelki tényezők szerepe a gazdaságban és a globális kapitalizmusban

  • Muraközy Balázs
  • 2011.04.14 00:00

Könyv

A 2008-as válságról szóló könyvek között speciális helyet foglal el az Animal Spirits. George Akerlofnak, a Berkeley Nobel-díjas professzorának és Robert Shillernek, a Yale tanárának kötete nem áll meg a válság sztenderd "neoklasszikus" értelmezésénél.

A két szerző indokoltnak tartja, hogy a makroökonómiai modellek radikálisan megváltozzanak, és jobban támaszkodjanak az emberek tényleges viselkedésével kapcsolatos eredményekre. Nem arról van azonban szó, hogy a racionalitásproblémák miatt már "bármi megteszi" - ahogy ezt a magyar és nemzetközi válságirodalomban többen is sugallják -, hanem hogy a pszichológia és a közgazdaságtan eredményeinek gondos felhasználásával kell olyan modelleket építeni, amelyek segítenek a válság után a talpra állásban, és a hasonló válságok elkerülésében.

A híresztelésekkel ellentétben az elmúlt évtizedben már egyáltalán nem csak tökéletesen racionálisan viselkedő egyéneket vizsgáltak a közgazdászok - vagyis olyanokat, akik mindent ki tudnak számítani a rendelkezésre álló információkból, sok mindent előre látnak, és teljesen következetesek. A gyakran kísérleteket is végző viselkedési közgazdászok egyre több - a tökéletes racionalitástól való - szisztematikus eltérésre mutattak rá, és ezek az eredmények egyre nagyobb súlyt kaptak és kapnak a közgazdász-konferenciákon és a publikációkban (erről magyarul Koltay Gábor és Vincze János írt a Közgazdasági Szemle 2009. júniusi számában). Ezeket az eltéréseket a teljes racionalitástól a könyv - Keynes híres kifejezését követve - animal spiritsnek (a magyar fordításban lelki tényezőknek) nevezi.

Miközben tehát az emberek viselkedését vizsgáló közgazdászok egyre többet foglalkoztak a lelki tényezőkkel, a probléma - ahogy ezt Akerlof és Shiller leírja - az volt, hogy ezeket az eredményeket nem vették figyelembe az egész gazdaság viselkedését leíró makroökonómiai modellekben. Ennek egyik oka egyszerűen az volt, hogy módszertanilag egyáltalán nem világos, hogyan kell ezt megtenni. De legalább ilyen fontos volt az a feltételezés is, hogy ezek a kihagyások nem befolyásolják különösebben a modellek használhatóságát. A válság azonban két szempontból is rácáfolt erre. Egyrészt a modellek előrejelző ereje igencsak lecsökkent. Másrészt a teljes racionalitásból kiinduló modellekből levezethető gazdaságpolitikai ajánlások sem voltak megfelelők. Ezekben a modellekben ugyanis a gazdaság mindig visszatér valamiféle egyensúlyba, és ezért kevés indok van például költségvetési stimulusra. Akerlof és Shiller érvelése viszont meggyőzően bebizonyítja, hogy a lelki tényezőket is figyelembe vevő makromodellek (amelyek még nem léteznek) összhangban lehetnek a keynesi receptekkel: ha válságba kerül a gazdaság, akkor a nagyméretű állami beavatkozások indokoltak, s ezek hosszú távon is jelentős hasznot hajthatnak.

Az Animal Spirits tehát számba veszi a fontos lelki tényezőket - de a valódi újdonságot ezek makrokövetkezményeinek bemutatása jelenti. A könyv első részében öt lelki tényezőről írnak: a bizalom működéséről, majd arról, hogy az embereknek nem csak a fizetésük nagysága fontos, hanem az is, hogy méltányosnak érzik-e, aztán bemutatják a korrupcióval kapcsolatos problémákat. A negyedik lelki tényezőt az jelenti, hogy az emberek nem képesek pontosan figyelembe venni az infláció hatását: vagyis amikor a béremelésüket megítélik, akkor inkább a fizetés pénzbeli emelkedésével foglalkoznak, mint azzal, hogy mennyire nőtt a reálbérük - ezt nevezzük monetáris (vagy pénz-) illúziónak. Végül pedig az emberek történeteket gyártanak a világ megértéséhez: gyakran olyanokat, mely szerint éppen teljesen megváltozott a világ, ezért nem lesz több válság, és örökké emelkedik majd például az ingatlan vagy a részvények ára.

A második részben arra tesznek kísérletet a szerzők, hogy ezekkel a tényezőkkel megmagyarázzák a válságok kialakulását, a munkanélküliséget és azokat a gazdaságpolitikai beavatkozásokat, amelyek ilyenkor segíthetnek. Ezek az értelmezések általában meggyőzőek és izgalmasak. Mivel ez a könyv az egyik első nagyszabású kísérlet erre, mindez persze nem tekinthető lezárt építménynek: lehet, hogy valamelyik következtetésük nem állja ki az idő próbáját, vagy kiderül (például bankok, illetve más pénzpiaci folyamatok részletesebb modellezésével), hogy egyéb lelki vagy nem lelki tényezők még lényegesebb szerepet játszanak. Mindez összességében intellektuálisan izgalmassá teszi a könyvet: együtt lehet gondolkodni a szerzőkkel a megfelelő megoldásokon, ráadásul az is látszik, hogyan mozdulhat el egy társadalomtudományi paradigma, amikor empirikusan nem működik jól.

A lelki tényezők fontos gazdaságpolitikai következtetésekhez vezetnek. A válság kapcsán a szerzők utóiratot írtak a hetedik fejezethez: ez 2008 végén készülhetett el, és ezért elsősorban a bankokban felmerülő problémákra javasol megoldásokat - ami talán kevésbé izgalmas, mint hogy mit gondolnak az azóta történtekről. A fő állítás az, hogy a gazdaságpolitikának a foglalkoztatás szintje mellett azzal is közvetlenül kell foglalkoznia, hogy mekkora a kihelyezett hitelek nagysága - vagyis kettős célfüggvényt kell követnie.

A könyv olvasmányos és közérthető: csupán egy-két olyan fejezet van, amiben kicsit elburjánzanak a pénzügyi fogalmak, és így talán nehezebbé válik a szöveg a nem közgazdász olvasóknak. A magyar kiadáshoz hosszú előszót írt a fordító, Felcsuti Péter, aki korábban a Magyar Bankszövetség elnöke is volt; a fordítás pontos és élvezetes, viszont néha megmaradtak az angol szórendek.

Az Animal Spirits egyértelműen a legizgalmasabb és -élvezetesebb könyv, amely magyarul is megjelent a válságról.

Fordította: Felcsuti Péter. Corvina, 2011, 266 oldal, 2690 Ft

Neked ajánljuk