Könyv

"A világzene MIDEM-je" - még évekkel ezelőtt akasztották ezt a kitüntető szlogent a WOrld Music EXpo nyakába. De nem lepne meg, ha ma már sértené a world musicot ez a párhuzam.

Szeptember közepe óta minden héten kívülállókkal telik meg a budapesti műegyetem egyik legnagyobb előadója. Szabadidős diákok, nagymamák, népség, katonaság látogatja a Mindentudás Egyetemének (ME) ismeretterjesztő előadásait, alkalmanként több mint nyolcszázan.

Október 10-én este a hírműsorokat nézve alighanem százezrek kapták fel a fejüket: kicsoda ez a Kertész Imre? Magyarországon mindeddig még végzett bölcsészek is alig ismerték a nevét.

A kérdés fapados megfogalmazásban így hangzik: mi legyen a momentán Nemzeti Színháznak nevezett épülettel? Merthogy tévedés ne essék: színház, az még nincsen a Soroksári út mellett. Van egy ház, ahol olykor színielőadásokat tartanak - ennél rengeteg pince, padlás, garázs és művház ma többre képes.

Két évvel azután, hogy a kábelen és az interneten történő adás nem kifejezetten előnyös körülményei közé kényszerült, az ORTT múlt heti döntése értelmében három másik, nem kereskedelmi adóval egyetemben ismét legális frekvenciához jutott a Tilos Rádió.

A szemle címe: Next, azaz következő - a fogalom igen tág, bárki bármit kiállíthat, ha meghívják. Ez a világ sztárépítészeinek szemléje, akik többnyire szolid, szemüveges öregurak, és tévéinterjúkat adnak hatalmas makettek előtt. Van a biennálénak egy másik oldala is - a nemzeti pavilonok kertje. Itt megtalálható a főáramlat kritikája és számos más helyi specialitás.

Amikor a BB foglalkoztatni kezdett, még nem jelent meg a fent idézett sajtóhír. Előző nap reggelén az ATV-ben láttam egy beszélgetést az induló új műsorról. A hangvétel azt sugallta: nincs szó itt rendkívüli dologról. Az emberek szeretnek leskelődni, intimitásokat megtudni mások életéről, és ez most megadatik nékik - bár a kulcslyuk és az intim szféra némileg manipulált, s az igazi meglesettekkel szemben a megfigyeltek tudják, hogy látják őket. A résztvevők mosolygós könnyedsége azt üzente: nehogy már kultúrbotrány legyen, álmunkban se gondoljunk amerikai kultúrterrorra, ne protestáljunk a hagyományos értékek védelme jegyében az intim szférába gázolás ellen, hiszen ez csak ártatlan játék. A riporter - jó érzékkel - firtatta: ennyi volna az egész? S a kerekasztal mélyebbre szántott. Valaki mondott is valami kevéssé ismertet, nagyon érdekeset. A jó szervezőkre, a vezérekre, általában az átlagtól különbözőkre a közösségeknek problémahelyzetben van szükségük.

Még néhány nap, és megnyílik a legnagyobb idei építészeti attrakció. Hazánk pavilonjában Ferencz István, agy Tamás és Turányi Gábor mutatkozik be, a központi, nemzetközi kiállításnak nincs magyar résztvevője.ext - e közvetlen jövőbe mutató szóval hívta táncba a világ építészeit, pontosabban az építészek munkásságának, az építészet tendenciáinak bemutatására hivatott szakembereket Deyan Sudjic.

Novemberben, a halottak napján ünnepeljük Illyés Gyula születésének századik évfordulóját. Pontosabban csak ünnepelnénk, mert ez a becses évforduló korántsem felhőtlen vagy egyértelmű hangulatban köszönt majd be. Sokan egyáltalán nem akarnak majd ünnepelni, mondván, az életmű teljesen elavult, és noha nem értéktelen, de abszolút érdektelen; és bár lesz, aki örömöst ünnepelne, de csakis mások ellenében, mintegy kurucos lendülettel, oppozíciós héjázással vágva egyesek szemébe az illyési hagyatékot. Higgadtabban és divatosabban szólva, kánonok állnak itt szemben egymással kibékíthetetlenül; és mintha mostanában csak az egyik, az úgynevezett népies kánon védőszentje lenne. Nem takargatható: a országot fatálisan megosztó politikával egyidejűleg (noha szellem és politika megosztottsága nem feltétlenül a két nagy párt mentén húzódik) megosztott az irodalmi világ is, és lámpással is nehéz olyasvalakit találni az úgynevezett urbánusok oldalán, aki Illyést a 20. század legnagyobb magyar költői közt tartaná számon. Szinte

Slavoj Zizek szlovén származású pszichoanalitikus-filozófus, nemzetközi rangú sztárgondolkodó nemrégiben azt találta mondani, hogy a kapitalizmus tulajdonképpeni végterméke nem más, mint a szemét. Kijelentése rendkívül termékeny mémnek, azaz olyan információs mintának bizonyult, amely agyak sokaságát képes megfertőzni, s önmaga folytonos ismételgetésére csábítani. S tényleg, Zizek megjegyzése az utóbbi évek egyik legtöbbet idézett értelmiségi szlogenjévé nőtte ki magát, annak ellenére, hogy igazságértéke finoman szólva problematikus. De ez a verbális mémekre általánosságban is érvényes: nem feltétlenül azáltal hatnak, hogy bennük valamiféle igazság testesül meg, hanem inkább annak köszönhetően, mert egyrészt jól hangzanak, másrészt pedig képesek azt a benyomást kelteni, mintha épp tudomásul vételük pillanatában került volna le szemünkről a világ "igazi természetét" elfedő hályog.

Figyelmeztetés: 1. a szövegben szó szerinti vagy torzítatlan formában a nyugalom megzavarására alkalmas idézetek vannak; 2. minden kiemelés az eredetiben.

"Ez a könyv Debreczeni Józsefről és rólam, illetve rólam és Debreczeni Józsefről egyszerre szól."